Küldetésünk felfedezni a másikban a jót »

„A megnyesett fa kizöldül” – így hangzik a híres mondás, amelyről a Jel olvasóinak nagy része tudja, hogy Lékai László bíboroshoz kötődik. Most, a koronavírus pusztítása után, amikor fizikailag templomba sem járhattunk, úgy érezzük, mintha a jó Isten ismét megnyesegetett volna minket.

ISTEN gyarló gyermekeként
megtapasztaltam
: szeretettel szolgálni jó

Sohasem érezte magát igazán otthon. Talán még magzat korában sem, hiszen az ötvenes évek elején is nehéz idők jártak a magyarra. Pesten született, ott is nőtt föl, de nem érezte, hogy ez a lüktető, zajos nagyváros lenne az ő valódi otthona. A családi otthon kevés kényeztetéssel, mégis szeretettel vette körül, különösen is Ómama, az apai nagyanyja részéről.

Szokatlan helyzetek, váratlan kihívások és új szerepek, melyek feszegették határainkat az elmúlt időszakban. Hogyan tapasztalhattuk meg mindezekben Isten jelenlétét? Mit vihetünk tovább magunkkal ezekből a hónapokból?

Sifter Gergely a Koppány-völgyi kisváros, Tab plébánosa, de ellátja a bábonymegyeri, a lullai, a sérsekszőlősi, a zalai és a torvaji hívek pasztorálását is. Egyik fő segítője a 85 esztendős Takács Lajos nyugalmazott plébános, akivel a kezdetek óta gyümölcsöző a közös szolgálat.