Boldog lelekek tánca (4) »

Egyházunkban az ikonoknak fontos szerepük van: elsősorban tanítanak bennünket, a teológiában mélyítenek el, azaz Isten megértésében és megélésében segítenek. Jézus születésének ikonja az ünnep teológiai mondanivalójának megfelelően Isten valóságos és csodálatos megtestesülését fejezi ki.

Visel: ruhát hord. Elvisel: eltűr valakit, valamit. Megvisel: testileg, lelkileg igénybe vesz. Kivisel: rossz példát mutat. Viselet: amit ruhaként hordunk. De vajon csak ez? Vagy érthető kissé átvitt értelemben is, mint például ahogy Böjte atya mondta épp a minap, advent kapcsán.

Sok éve már annak, hogy összeházasodtak s kéz a kézben elindultak azon az ösvényen, ami a közös jövendőt jelentette számukra. Lázas szerelmük a hétköznapok zajos és fárasztó forgatagában szép lassan odaadó szeretetté szelídült. Kezdetben fiatalok és lelkesek voltak, úgy érezték övék a világ.

Molnár Attila somogyapáti plébános és barátja, Fáth Gergely a jövő év elején Sierra Leonéba indul, hogy az általuk támogatott kútfúrásnak köszönhetően emeljék némiképp az ott élők komfortját. A Dakar Rally örököse, a Budapest–Bamako égisze alatt megvalósuló kaland ötletét a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus mottója adta.

1989 decemberében írtam e sorokat. Megbukott a kommunista diktatúra Romániában, és ez nemcsak az Erdélyből származókat hozta lázba, hanem minden jóérzésű embert. A szarvasiakat is. Számos teherautó indult el azon nyomban értékes rakományával a román határ felé. Sajnálatos módon az egyik sofőr Aradról már csak koporsóban térhetett vissza a családjához.