Tudnunk kell róla, mert fáj... »

Bolberitz Pál Széchenyi-díjas teológus, egyetemi tanár, a Jel egykori főmunkatársa, számos cikk szerzője, életének 80., áldozópapságának 55. évében, október 25-én hajnalban visszaadta nemes lelkét a Teremtőnek.

Északi havas, norvég táj lett a lelkem.
Messziség.
Idegenség.

Szerdahelyi Csongornak, lapunk szerkesztőbizottsága tagjának a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta Áder János köztársasági elnök.

Kóbor szellő ül a hintában. –
Hiába indulnál, nincs hova:
minden út végül hazavezet.
Álmában csönget az iskola.

Isten teremtményei gyakorta művészi képességgel áldva hozzák létre a csodát. E képesség legmélyebb titkát, Zsoltár gyermekhangra című versében, Babits Mihály a következőképpen fedte fel: „Az Úristen őriz engem / mert az ő zászlóját zengem.”