Semmi és valami »

Ezernyi fényét hinti rád az utca.
Lenyűgöz szépsége, de minden fény hamis,
Míg a lelkedben nem gyúl ki a gyertya,
Hogy a Kisjézus eljöjjön Neked is…

Székely János püspök atya mesélte egy interjúban, hogy kisdiákként egy nyári vakáció alatt elolvasta az egész Ószövetséget. Sokan vagyunk így nyári olvasmányainkkal. Ha nincs fesztivál, külföldi út, tematikus tábor, akkor egy jó könyv, különösen, ha még vastag is, hosszú heteket tud kitölteni gazdag élményekkel.

„Hol van az ifjúság (…), mely minden ügyre a jövő szent pecsétjét üti?” – kérdez rá Babits Mihály Halálfiai című regényében arra a nimbuszra, mely az ifjúságot körülövezi. Sokaknak csak „nevelnivaló gyerekek” ők, de az idősebb nemzedékek nagyon is tudatában vannak, hogy ezek a fiatalok viszik majd tovább a társadalmat.

Már délutánra járt az idő, amikor Sándor belépett a falu orvosi rendelőjének a várótermébe, ahol addigra már megrekedt a meleg levegő és keveredett az emberi testek, az átizzadt ruhák kipárolgásaival. 

„Forma dat esse rei” – mondja a latin mondás, miszerint a forma adja a dolog lényegét. Ily módon a látható forma, amely a szemünk előtt van, a számunkra láthatatlan tartalomról tanúskodik. Mert a tartalom és a forma olyanok, mint a sziámi ikrek, szinte elválaszthatatlanok egymástól.