A növekvő szeretetről és szépségről

A KÉK védőszentjének kulai ünnepe

A délvidéki Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) az idén Kulán szervezte meg védőszentjének, Szent Ágostonnak az ünnepét, aki igaz, vallást kereső ember volt, kora legnagyobb tanítója. A szervezet evangelizációs feladatának eleget téve keresi a hitüket keresőket, és tanulva tanítja a hitüket gyakorlókat, magyarázva hitünk igazságait, úgy ahogyan azt Szent Ágoston tette.

 

Az érdeklődők, mintegy százan, nemcsak a Vajdaság településeiről, hanem az anyaországból, Budapestről, illetve Budatétényből érkeztek. Egy-egy ünnep magával hozza a viszontlátás megismételhetetlen örömét is. Nem volt ez másképpen ezúttal sem.

Köszöntőt Regécz László, a helyi szervezet elnöke és Szabó Hangya Teréz, a KÉK alelnöke mondott. Regécz László dióhéjban bemutatta a helyi szervezet munkáját is.

Makláry Ákos parókus, a KÉSZ elnöke képekkel illusztrálta előadását Szent Ágoston életéről. „Amilyen mértékben növekszik benned a szeretet, olyan mértékben növekszik szépséged, mert a szeretet a lélek szépsége” – emelte ki a magyarországi egyesület vezetője, aki Szent Ágostont a keleti egyházakban elterjedt ábrázolásain, az ikonokon látható attribútumain keresztül mutatta be. Ágoston alakja mellett a galamb, a gyermek, az állati páncél, a toll, a könyv vagy a lángoló szív ábrázolása jelenik meg, utalva a szent életének egy-egy fontos momentumára.

Az ikonok célja, hogy mondanivalójuk bennünk leljen visszhangra – fogalmazta meg az előadó. – Gyakran egyszerre több eseményt is megjelenítenek, ilyenkor a központi mondanivaló mérete a legnagyobb, a többi, sokszor más időben és helyen történő epizód e köré épül. Ezzel is Isten látásmódját igyekeznek bemutatni. Az ikonok szépek, mert Istenre utalnak, tanítják és gyönyörködtetik a szemlélőt. Az elsőként bemutatott, hatszáz éves Krisztus-ikon kapcsán Makláry felhívta a figyelmet arra, hogy a bal és a jobb arc különböző. Az alkotó ezzel érzékeltette, hogy Krisztus Isten és ember volt egy személyben: valóságos Isten és valóságos ember. Mint mondta, az ikonfestőknek kánonja van, amelyet a hívő mesterek alakítottak ki: a színek, a fények az újonnan készülő ábrázolásokon még ma is olyanok, ahogyan egykor megfestették. Az ikonkészítő számára fontos a kép szemlélője, mert tőle indulnak a perspektívák, ezért szinte az alkotás részévé válik. Munka közben az alkotók folyamatosan imádkoznak.

A kereszténység felekezeteit bemutató előadásában a KÉSZ elnöke szólt azonosságaikról és a különbözőségeikről, rövid áttekintést nyújtva a keresztények családjáról és azon belül a görögkatolikusokról. Ismertette a kelet-nyugati egyházszakadás körülményeit is: IX. Leó pápa 1054. július 16-án közösítette ki Kerulariosz konstantinápolyi pátriárkát, aki nem volt hajlandó elismerni a pápai felséget és a nyugati zsinatok határozatait.

A vendég előadó bemutatta a görögkatolikusok, valamint a Rómához visszatért bizánci szertartású közösségek történetét, magyarországi fejlődésüket, ami egybefonódott a ruszin és a román bizánci szertartású katolikus egyházak útjával. Ismertette a görögkatolikusok liturgiáját, és bemutatta Magyarország leglátogatottabb kegyhelyét, Máriapócsot. Emlékeztette a megjelenteket arra, hogy a kegytemplomban található Mária-kép először 1696-ban, 1715-ben, majd 1905-ben könnyezett.

A program keretében az egybegyűltek meglátogatták a hatvan évvel ezelőtt alapított görögkatolikus templomot, és volt lehetőség baráti beszélgetésekre is. A KÉK védőszentjének ünnepe szentmisével zárult, amelyet hálaadásként a szervezet élő és elhunyt tagjaiért Juhász György adai plébános, Miocs József, a Paulinum rektora, Makláry Ákos parókus és Szabadi Károly verbászi plébános mutatott be.

Szilágyi Edit

 

2018-09-18

 

 

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

 

 

 

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks