A szolgáltató egyháztól a szolgáló egyházig

Zsinattörténet és könyvbemutató a KÉSZ szervezésében

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kaposvári csoportja megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a jelentős egyházi vagy közéleti személyiségekkel való találkozásra, akik lebilincselő előadásukat követően szívesen válaszolnak a legkényesebb kérdésekre is. A közelmúltban például Harrach Pétert hallhatta a közönség a püspöki székház nagytermében.

 

A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője Kereszténydemokrácia egykor és most címmel tartott előadást. Legutóbb pedig Gárdonyi Máté teológiai tanár, siófok-kiliti plébános a zsinatok történetéről értekezett, mivel Varga László megyéspüspök az egyházmegye megalapításának negyedszázados jubileumán meghirdette az egyházmegyei zsinatot.

Csillag Gusztáv, a KÉSZ kaposvári csoportjának elnöke köszöntőjében nyomatékosította: a keresztény kultúra védelme a KÉSZ egyik fő feladata, ezért választották e témát.

Gárdonyi Máté előadásában az egyházi összejövetelek, az egyházi zsinatok történeti hátterét tekintette át – nagyító alá véve a sinodus (a zsinat e szó származéka) és a concilium (gyűlés) fogalmát. Elhangzott: a tartományi zsinatok a II. század közepétől, az egyetemes zsinatok 325-től (Nicea), a nemzeti zsinatok az V. századtól, az egyházmegyei zsinatok pedig a VI. századtól szerveződtek. Az ókorban a zsinatokat a császár hívta össze, s a részvételi szám is folyamatosan változott. A trentói zsinat bizonyos szakaszában például 15 püspök szavazott, a II. vatikáni zsinat elején pedig 2500 püspök reprezentálta az egyházat. Az előadó megjegyezte: a későbbi konszenzus nyilvánítja egyetemessé a zsinatot.

A középkori zsinatokon az egyháztartományi határozatokat hirdették ki, a püspök saját rendelkezéseiről szerezhettek tudomást a résztvevők, de a zsinatnak a papság ellenőrzése és vizsgáztatása is célja volt; képesek-e egyáltalán misézni, gyóntatni. A trentói zsinat után megerősödött a középkori gyakorlat, 1918 után az 1917-es Egyházi Törvénykönyv (CIC) kánonjainak helyi szintű alkalmazása a megszokott; a világi alkotmányok mintájára. A II. vatikáni zsinat utáni időszakra pedig az egyetemes egyház tanításának és fegyelmezésének alkalmazása a jellemző a részegyház körülményei között, a lelkipásztori munka rendjének és irányának meghatározásával, az esetleges tévedések és hibák kiigazításával. E tevékenységben világiak is részt vettek.

– Az egyházmegyei zsinat nem parlament, ahol törvényi döntés születik, hanem egy tanácsadó szerv, ám püspöki döntés kérdése, hogy a zsinat mit fogad el – hangsúlyozta Gárdonyi Máté atya, aki idézte Szent II. János Pál pápának a magyar püspökökhöz intézett 1991-es levelét is, amelyben a szentatya az ország újraevangelizációjára irányítja a figyelmet.

Varga László megyéspüspök arról szólt: Hosszú folyamat eredménye az egyházmegyei zsinat meghirdetése, melynek fő célja, hogy segítse az evangelizálást és a lelkipásztorkodást. Világiak bevonásával minden esperesi kerületben elkezdődött a munka; az alapdokumentumokat a tervek szerint két–három havonta adják ki. Megtudtuk: a püspök arra kérte papjait, hogy önként vegyenek részt e tevékenységben, s a hozzájuk legközelebb álló területhez kapcsolódjanak, megszólítva a potenciális világi javaslattevőket is.

Az előadást követően egy könyvbemutatóra került sor. Újraépítve – ez a címe Michael White plébános és segítője, Tom Corcoran kötetének, amelynek magyar nyelvű kiadását Nyéky Kálmán Gyula, a kaposvári Szent Kereszt-templom plébánosa felelős szerkesztőként jegyzi. A könyvbemutató moderátora Ház Gergely volt, aki Varga püspök atya mellett Benkőné Berta Zsófiát, a kötet egyik fordítóját és Nyéky atyát faggatta, de a közönség is kérdezhetett.

Varga László püspök nyomatékosította a könyvborítón is olvasható meglátását, miszerint ez a könyv a Szentlélek kiváló ajándéka egyházunk megújulásához. Szeretettel ajánlja mindazoknak, akik egyházközségük sorsát szívükön viselik, és akiknek fontos az is, hogy mi lesz az egyházunkat elhagyókkal. Akik pedig szeretnének eljutni az „Itt nem lehet csinálni semmit”-től, az „Istennel minden lehetséges”-ig, azok olvassák és terjesszék!

A megyéspüspök nagy ajándéknak tartja e kötetet, amely azt mutatja meg, miként lehet eljutni a realitástól a személyig, a szolgáltató egyháztól a szolgáló egyházig, de azt is feltárja, hogyan lehet a fogyasztói vallásosság helyett tanítványságra nevelni. E könyv újragondolja azokat a lépéseket, amelyek segítségével újra lehet építeni egy plébániát, ahelyett, hogy lerombolnánk. 

A kaposvári csoport tagjai legközelebb november 21-én 17 órakor a püspöki székház nagytermében találkoznak, amikor a KÉSZ korábbi országos elnöke, Osztie Zoltán osztja meg vekük gondolatait Értő értelmiség című előadásában.

Lőrincz Sándor
Fotó: Kling Márk

 

2018-11-17

 

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

 

 

 

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks