Apa-fia kapcsolat a színpadon

Az Apám ablakából az ég című előadást már több mint egy éve láthatja a nagyközönség. A népszerű énekes, Szabó Balázs által írt és rendezett darabnak 2016 decemberében volt a premierje a Nemzeti Színházban. Bár nagyon személyes történetről van szó, a rendező is elmondja, hogy ez valahol mindenki története is egyben.

 

A Hagyományok Háza kezdeményezésére életre hívott alkotás középpontjában az apafiú kapcsolat áll. Az első emberi viszonyulás, amivel életünk során találkozunk, és amibe beleszületünk az a szülőgyermek kapcsolat. Ez az első otthon, amelyben megtaláljuk magunkat, így a darab korosztály nélkül mindenkinek szól. Igazi különlegessége, hogy több műfaj is megjelenik az előadásban, hiszen a zene, az ének, a tánc, a bábszínház, a film éppúgy jelen van, mint az élőszó. Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas népzenész vezetésével élő zenekar kíséri a táncosokat és énekeseket, mivel a Magyar Állami Népi Együttes zenekara játssza a talpalávalót ugyanezen együttes tánckarának. A „Szabó Balázs-os” egyedi hangzás az autentikus népzenei dallamok mellett is azonnal felismerhető.

Az a néhány dal, amely felcsendül az előadás során, tökéletesen kiegészíti a táncot, a bábjátékot és a filmes bejátszásokat. A Szabó Balázs és bandája zenekar rajongóinak külön öröm a darabban elhangzó énekeket hallgatni, hiszen mind szövegeik, mind hangszerelésük hamisíthatatlanul magukon hordják alkotójának sajátos jegyeit. A szólókat – melyeket szintén a zenész írt és komponált – a Népművészet Ifjú Mestere címmel díjazott Bognár Szilvia és a Magyar Állami Népi Együttes férfi tánckarának tagja, Szoboszlai Balázs énekli. Bognár Szilvi, a neves népdalénekesnő számos zenei díjjal büszkélkedhet. 2004-ben elnyerte az Artisjus előadói díját, valamint a Magyar Rádió eMeRTon díját Az év folkénekese kategóriában, 2007-ben a Kodály Zoltán-emlékdíjat, 2010-ben pedig a Magyar Művészetért díjat vehette át. Az énekesnő hangja nagyon szépen és tisztán cseng, a férfi szerepek mellett tökéletesen képviseli a nőiséget a történetben. Mert ahol egy férfi főszerepbe kerül, mindig része kell legyen a történetének a nő is. Nem tud úgy apáról mesélni a darab, hogy ne legyen annak része az anya is. „A nő ugyanúgy része történetünknek, mint a férfi – hiszen nincs borsó a héja nélkül, és nem akad levél fa nélkül” – írja az Apám ablakából ismertetője. Bár a dalokban és a táncokban is finoman, mégis hangsúlyosan jelenik meg a női szerep, a fő téma mégis az, hogy egy fiúnak mit jelent az apja, mint elsőszámú példakép az életében.

„Ha nem látják, néha felveszem apa bakancsát” – meséli a kisfiú a bábművész, Makra Viktória kezében. Egy hatalmas körforgást mutat be a történet, ahogy egy gyermek észrevétlen férfivé érik, és közben mindvégig figyeli az elsőszámú férfimintát: az édesapját. Visszaemlékezik rá, ízlelgeti annak tekintetét, szavait, mozdulatait és próbálja megtalálni benne önmagát. Minden férfi ezt teszi: keresi magát az apjában, és magában az apját. Egy képzelt történeten keresztül bepillanthatunk egy gyermeknek az apjával való kapcsolatába. Többször elhangzik a mesélő szájából: „szeretnék belebújni a lábnyomodba”. Képletesen értendő, de sok szinten megmagyarázza a fiú vágyait: követni apját, belehelyezkedni annak cipőjébe, érteni, mi van a hallgatása, talányos tekintete mögött. Ugyanakkor kifejezése annak is, hogy a legerősebb „lábnyomot” a szüleink hagyják életünkön.

„Ez nem egy »hagyományos« táncelőadás, sem muzsikájában, sem tánclépéseiben, de minden egyes mozzanata a régi gyökerekből táplálkozik, a múlt őszinte tiszteletével rajzolja meg és ábrázolja – saját dalokkal, mozdulatokkal, sajátos formanyelvvel – egy apa–fiú kapcsolat sokdimenziós érzelmi kötődéseit. A darab egyben köszönet is: hogy elmondhassuk, milyen jó járni elődeink útján, hogy elmesélhessük, milyen hihetetlen nyomokat hagytak maguk után” – olvashatjuk az előadás prospektusán. Szabó Balázs, bár saját élményanyagából gyúrta a darabot, azokból a „hihetetlen nyomokból” dolgozott, melyeket az ő édesapja hagyott maga után, alkotótársaival együtt arra törekedett, hogy mindenki megtalálja benne saját édesapját, és legfőképpen saját gyermekkori önmagát. Nagy felelősséget is jelent a téma, hisz az apával való kapcsolat minden ember életében nagyon meghatározó. Az előadás szépsége, hogy szabad teret hagy. Lehetőséget ad arra, hogy bárki találjon közös pontot a saját apa-kapcsolatával. Megmutat olyan szép mozzanatokat, hogy lehet a csenden keresztül is beszélni egymással, amikor sem az apa, sem a fia nem szól a másikhoz, mégis beszélgetnek egymással a köztük lévő csenden keresztül. De a nehéz pillanatokat sem spórolja le, amikor egy családnak szembe kell néznie a veszteséggel, a fájdalommal és a hiánnyal. Azzal a nagy űrrel, amit egy családfő elvesztése jelent. „Az előadásban megfér a fájdalom a szépséggel, a sírás a jókedvvel, ahogy elférünk saját magunkkal békében” – fogalmazta meg a rendező. Minden családban vannak nehéz időszakok, de ezekben meg lehet erősödnie mind az egyénnek, mind a család egészének. Szabó Balázst az érdekelte, hogy lehet megmutatni azt az űrt, amit egy apa elvesztése okoz úgy, hogy annak a felemelő oldalát is láttassa, vagyis azt, hogy a fiúban továbbél az apja, és ő továbbviheti mindazt, amit édesapjától kapott, feloldva ezáltal az űrt.

Az előadás látványvilága nagyon egyszerű, mégis sok rejtett szépséget hordoz. A színpadon végig a kopottas, fakó, bézs-drapp színvilág dominál mind a díszletelemekben, mind a táncosok, énekesek ruházatában, ezzel is utalva az emlékekre, mint „használtas”, idő koptatta tárgyakra, amelyek legyenek bár régiek, rengeteg szépséget hordoznak magukban. A színpad állandó eleme egy nagy ablak. Jelen van végig, hogy emlékeztessen arra, hogy a múltunk csupa kitekintésre váró ablak. A főszereplő kisfiú folyton bepillant mind a múltba, mind a jelenbe.

Az előadás alkalmat ad arra, hogy csodálatos táncmozdulatokon, elgondolkodtató szavakon és távolba mutató dallamokon keresztül mi is kitekintsünk a mi ablakunkon, és szemléljük édesapánkat, magunkat és gyermekkorunkat.

Szökő Mária
Fotó: Dusa Gábor/hagyomanyokhaza.hu

 

2018-03-22

 

 

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

 

 

 

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks