Engesztelő zarándoklat - másként

A koronavírus-járvány miatt a szokásostól eltérően, a személyes találkozásokat nélkülözve, online került sor a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége ‒ hagyományosan a Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez kapcsolódó, idén trianoni megemlékezéssel kiegészült ‒ engesztelő zarándoklatára október 10-én.

 

A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom adott otthont a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért (KÁMME) Alapítvánnyal közösen szervezett eseménynek, melybe a Bonum Televízió közvetítésén keresztül – a visszajelzések szerint – mintegy ötven KÉSZ-csoport kapcsolódott be, valamint a KÉSZ és a KÁMME partnerszervezetei Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, Erdélyből és Horvátországból is.

A Makláry Ákos parókus, a KÉSZ elnöke és Osztie Zoltán plébános által vezetett keresztútjárás alkalmával Belon Gellért néhai pécsi segédpüspök emlékező, és a napjainkat is élőn érintő köz- és magánéleti témákkal foglalkozó elmélkedései hangzottak el. A stációknál elmondott, határon túli partnerek által a magyar nemzetért megfogalmazott imaszándékokat a Trianon-zászlóra tűzött emlékszalagok őrzik.

A zarándoklat részeként, a június 4-i száz másodpercen keresztüli harangzúgás felidézésével bevezetett, Trianon 100. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés keretében Török Máté verséneklő, a Misztrál együttes alapító tagja, Buda Ferenc, Bornemissza Péter, Reményik Sándor, Dsida Jenő és Babits Mihály egy-egy általa megzenésített versét adta elő. Seszták Szabolcs színművész Karinthy Frigyes Levél című írását mondta el, melynek tetteket kiváltó sóhajunkra ingerlő, utolsó bekezdéséből idézek: „Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”

Zachar Péter Krisztián történész, egyetemi docens, a KÉSZ belvárosi csoportjának elnöke foglalta össze a trianoni békediktátumhoz vezető események külső és belső okait, annak hazánkat illető hatásait, káros következményeit. Többek között hangsúlyozta a nemzet szétszakított részeinek összetartozását, melyhez a Teremtőbe vetett bizalom és a megbocsátás képességének, az ima erejének nélkülözhetetlen voltát jelölte meg a jövő legfontosabb tartópilléreiként. „A trauma valós feldolgozásában a szimbólumokon és hangzatos szavakon túl ma csak az igazi nemzetépítő munka vihet bennünket előre. A magyar államtesten kívül hét államba szétszóratva él a magyarság, valamint létrejött számos diaszpóra-közösség szerte a világban, melyekkel kapcsolatban mindig rá tudunk mutatni, hogy milyen sanyarú körülmények dacára tudott túlélni, fennmaradni a nemzet.

Az elmúlt évtized tanulsága, hogy az összmagyarság megerősödése csak egy új magyar Kárpát-medencei regionális szerepvállalással válhat valósággá, mely során együtt lépünk fel a velünk élő közösségekkel. Ehhez pedig a nemzet egészében gondolkodva, a nemzeti és keresztény/keresztyén összetartozást segítve kell közösen tennünk. Ez egy alapvető szemlélet- és paradigmaváltás, amelyet Trianon kapcsán a keresztény értelmiség tud hitelesen képviselni – hangoztatta a szónok, majd hozzáfűzte: ‒ A végleges gyógyuláshoz hosszú gyászmunka szükséges, de azt is tudjuk, hogy száz év sebeit nem vagyunk képesek magunk begyógyítani. Ehhez az Isten megújító, segítő ereje is kell. Ezért kérte a KÉSZ, hogy zúgjanak június 4-én a harangok, hogy emlékezzünk, de egyben kulcsoljuk imára is kezünket, és tekintsünk együtt előre. Mert soha nem feledve, mindig emlékezve leszünk csak képesek saját magyar közösségünkben a megújulásra, a Kárpát-medencei jövőnk közös tervezésére, ahogy a keresztény ember gyászmunkája is nyugvópontra jut a feltámadás hitében.”

Zachar Péter Krisztián beszédének zárógondolataként a magyar nemzet további létezésének feltételeire irányította a figyelmet: „Az igazságtalanság, a magunkra hagyatottság, a reménytelenség csak akkor uralkodhat tovább rajtunk, ha nélkülözzük hitünk alappilléreit, a Teremtőbe vetett bizalmat, a megbocsátás képességét, az ima erejét. Ha ezek nélkül képzeljük el jövőnket, akkor valójában a Szent István-i állameszme lényegi elemeit iktatjuk ki közösségi életünkből. A magyar nemzeti hagyomány legfontosabb része, hogy a hazáért, a szabadságért, a nemzeti egységért mindig csak a hitbe gyökerezve képzelhető el sikeres fellépés. És ezekkel a gondolatokkal a ma számos válságtól szaggatott, szekularizált Európa számára is példát tudunk mutatni. Mi mindannyian keresztény hitünk és nemzeti gondolkodásunk által is összetartozunk, és csak együtt tudjuk közös jövőnket építeni. Helyben, a kis közösségekben, a keresztény szervezeteinkben, a vallásos művészetben, a magyar nyelvű nemzeti irodalomban és színház-kultúrában. Hiszen, a száz év is bizonyság, hogy »Megfogyva bár, de törve nem, / Él nemzet e hazán«. Ezért lehet a gyásznapunkból tényleg a nemzeti összetartozás napja.”

A nemzetért felajánlott Kárpát-medencei online zarándoklatot Szűz Mária emléknapja szerinti ünnepi szentmise zárta, melynek főcelebránsa Mohos Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke szentbeszédében az ember valahonnan valahová indulását-érkezését, az Isten titkával történő találkozás folytonos reményét, a napi feladatokhoz szükséges lelki feltöltődés igényét emelte ki úgy a személyes, mint a nemzeti közösség életét tekintve. Hangsúlyozta: fontos az Istentől kapott hit ajándékával élni. Történelmi és evangéliumi visszatekintésben emlékezett Szűz Máriára, akinek oltalmába Szent István ajánlotta fel hazánkat. Mindennek mai vetületét megfogalmazva a keresztény értékek mindennapi megélését kiemelve hivatkozott a jézusi erőforrásra, mindennapi küzdelmeink biztonságos hátterére. Isten közelsége a keresztények imádságos életét feltételezi, azt a személyesen közeli, bizalmas szeretetkapcsolatot, hogy a segítség reményében megoszthatjuk vele gondjainkat-bajainkat. A teremtett természet rendjében találhatunk biztos kapaszkodókat, divattól független rendszertani alapokat. Életünk erkölcsi alapját elfogadva élhetünk hűségesen keresztény módra, s őrizhetjük meg emberi értékeinket. Az egymást kölcsönös szeretetben erősítő, fizikai határokon túli közösség összetartozását Isten ingyenes természetfölötti ajándékaival biztosítja, amint az üdvösség kapuján történő belépés kiérdemlését is.

Makláry Ákosnak, a KÉSZ elnökének értékelése szerint a televízió nyilvánossága lehetőséget adott arra, hogy Kárpát-medence-szerte imádsággal, egyházi énekekkel több százan bekapcsolódjanak a nemzetért végzett online zarándoklatba. Mindezért Istennek hálát adva a Magyarok Nagyasszonya pártfogását kérte a szervezetre, hazánkra és minden magyarra.

Zsirai László
Fotó: Makláry Emma és Keresztes Dénes

 

Ide kattintva visszanézhető a KÉSZ és a KÁMME Alapítvány online zarándoklata, melyet október 10-én élőben közvetített a Bonum Tv a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomból.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2020-10-11

Vissza a lap tetejére ⇧

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks