Erőszakmentes kommunikáció a családban

Kommunikációs nehézségek a családban? Elbeszélünk egymás mellett? Hogyan segíthet az erőszakmentes és együttműködő kommunikáció? címmel a Krisztina Egyesület szervezett a közelmúltban előadást és tréninget a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskolán, Budapesten.

 

Az eredetileg nőknek szánt foglalkozáson megjelent, kb. hatvan fő között szép számmal akadtak házaspárok és egyedül érkezett férfiak – jelezvén, a téma körükben is érdeklődésre tart számot.

A tréning első részében Kövesiné Schmidt Krisztina óvodapedagógus, mentálhigiénés szakember és Robogány Veronika közgazdász, ugyancsak mentálhigiénés szakember, az Élettükör Mentálhigiénés Műhely munkatársai vezették be a résztvevőket az erőszakmentes kommunikáció (EMK) – egy tudatosságot segítő eszköznek tartott – módszer alapjaiba. Az EMK négy területre irányítja a figyelmet: a megfigyelésre, az érzésekre, a szükségletekre és a kérésre. Az alapok ismertetése és gyakorlás után felosztották a jelenlévőket, és a két előadó, valamint a házigazda Krisztina Egyesület elnöke, Hernádyné Szemere Rita és egyik alapítója, Magó Kinga vezetésével kisebb csoportokban zajlottak a gyakorlati foglalkozások.

Bizonyára minden résztvevőnek érdekes és hasznos volt a program rávilágított olyan dolgokra, amelyekre nem is gondolna az ember, amikor egy másik emberrel kommunikál. Mint említettétek, ez a foglalkozás csak bemutató volt van ennél sokkal mélyebb, egyénekre szabott formája is, amikor kis csoportokban vezetitek rá a jelentkezőket az erőszakmentes kommunikációra. Nevezhető másképpen is ez a módszer?

– Kövesiné Schmidt Krisztina: Nem tudok róla, Marshall Rosenberg nevezte el így, röviden EMK-nak mondható, illetve együttműködő kommunikációnak is hívja – mi tőle vettük át a módszert, és ugyanúgy használjuk, mint ahogyan ő tette. Kis csoportokban, egyénre szabottan, saját konfliktusokkal nagyon jól lehet alkalmazni. Megtapasztaltatni azt, amikor valaki össze tud kapcsolódni egy érzéssel és egy szükséglettel, amikor megél egy fantasztikus, „aha” élményt, miáltal felszabadulnak az életenergiái, melyeket cselekvésbe tud átfordítani. A tréningeknek számomra azok a különleges pillanatai, amikor érzékelem ezt a hatást – leginkább a kis csoportokban. Éppen ezért a mai, előadás-szerű, népes összejövetelen sajnos nem tudtam személyenként kapcsolódni a résztvevőkhöz. Ez nekem nehézséget okozott.

Mióta alkalmazzák ezt a módszert a világban?

Kövesiné Schmidt Krisztina: Nem emlékszem, hogy Rosenberg mikor dolgozta ki, de a könyvében biztosan benne van. Nagyon sokfelé alkalmazta, iskolákban is tanította, sőt Izraelbe is járt békítő tárgyalásokra. Szuggesztív egyéniség volt, érdemes belenézni a neten az előadásaiba, nagyon fontos dolgokat lehet tőle tanulni. Amellett, hogy megtanultam a módszert, gyakorlásában sokat segített nekem, hogy 2012-től 2014-ig a SOTE mentálhigiénés képzésén is részt vettem.

Azóta foglalkoznak a módszer tanításával?

Kövesiné Schmidt Krisztina: Én 2007-ben ismertem meg, és 2014-óta tartok tréningeket.

Robogány Veronika: Együtt jártunk a mentálhigiénés képzésre, és utána közösen indítottunk el egy csoportot, körülbelül 3 éve dolgozunk együtt. Visszatérve a meghatározáshoz, nekem a módszer lényege, amit röviden így fogalmaztok meg: „úgy kiállni önmagamért, hogy közben ne bántsam meg a másikat”.

Van-e tapasztalatuk arról, hogy a keresztény emberek miként fogadják az EMK-t?

Robogány Veronika: Nem látok különbséget ebben a különféle vallásúak között, és úgy tapasztalom, hogy a magyarországi trénerek sem orientálódnak külön-külön embercsoportok felé. A keresztények talán jobban felfigyelnek erre a lehetőségre. Meg kell említenem a téma egyik szakértőjét, Rochlitz Tibort, aki az Oázis Lelkigondozó és Mentálhigiénés Szolgálatnál tartott EMK gyakorlóműhelyt. Szerintem ő nagyon sokat tett azért, hogy keresztény körökben is ismert és elfogadott legyen ez a módszer. Az EMK értékei – úgy érzem – mindenki számára érthetőek, és vallástól függetlenül vállalhatóak.

Milyen visszajelzések érkeznek egy-egy kiscsoportos tréning után? Tartják a kapcsolatot a későbbiekben a résztvevőkkel?

Kövesiné Schmidt Krisztina: A tanfolyamok végén összegyűjtjük a résztvevőktől az észrevételeiket. Legtöbbször pozitív visszajelzéseket kapunk, és elmondhatjuk, hogy nagyon jó élményeket élünk meg közösen egy-egy tréningen. Nem készítünk utánkövetéses vizsgálatot, bár nekem nagyon sokat segített a munkámban, hogy amikor 2007-ben megismerkedtem ezzel a módszerrel, akkor mi havonta találkoztunk és gyakoroltunk, visszajelzéseket kaptunk. Sokszor felmerül bennem az igény, hogy gyakorlás céljából találkozzak azokkal, akik már elsajátították a módszert, de ez egyelőre még nem valósult meg. Tudom, hogy ilyen lehetőségek az emk.hu honlapon elérhetőek.

Robogány Veronika: Volt már, hogy a gyakorlat után a résztvevők igényelték, hogy egy utánkövető alkalom keretében újra találkozzunk és beszélgessünk a tanultakról.

Az EMK módszer a bemutatót követően bennem olyan érzéseket keltett, hogy türelmesebbnek kell lenni a vitapartnerrel szemben, és jobban oda kell figyelmi arra, hogy mik az ő igényei. Bizonyára jóval többről szól az EMK, hogyan lehet egyáltalán értelmezni?

Kövesiné Schmidt Krisztina: Szerintem a módszer inkább a „velem mi történik” tudatosítását jelenti. Az ember csak akkor tud a partnerére fókuszálni, ha saját magára már kellően figyelt. Azt gondolom, hogy az EMK bizonyos szempontból az „önzés” művészete, mert meg kell tanulnunk, hogy mire van szükségünk, mit szeretnénk, mi az, ami bennünk billeg. Biztosan tudom, hogy ebből saját magunknak olyan erőforrásokat tudunk megteremteni, ami azután kibillenthet minket abból a tehetetlenségből, amikor még nem értjük, hogy mi történik bennünk. Utána tudunk csak a teljes valónkkal a partnerünk felé fordulni. Nekem ez a tapasztalatom ezzel a módszerrel kapcsolatban, amely már nem is módszernek, hanem inkább egy életformának tekinthető. Azt is biztosan tudom, hogy az EMK-ban a kapcsolat van a fókuszban, számomra ez a legfontosabb.

Hogyan merült fel a Krisztina Egyesületben az erőszakmentes kommunikációról szóló előadás szervezése?

Magó Kinga: Már hét éve olyan rendezvényeket szervezünk, amelyek minket, és azt gondoljuk, hogy más nőtársainkat is érdekelhetnek. Most is beigazolódott ez a feltételezésünk, mert elég szép számmal vettek részt a rendezvényen.

Hernádyné Szemere Rita: Sőt erről a témáról már korábban is tartottunk előadást, a nagy érdeklődés miatt ez a mostani már ismétlés volt, tehát összesen száz ember vett részt rajta.

Magó Kinga: Egy megelőző programunkon, a Női szerephatárok című kiscsoportos tréningen az előadó csak úgy „feldobott” különféle kommunikációs technikákat. A nők rögtön „lecsaptak” rájuk, hogy szeretnének többet tudni róluk. Mi pedig „lecsaptunk” erre az igényükre, és meghirdettük az előadásokat. A mostani egy kivételes alkalom volt, mert férfiak és párok is jelentkeztek rá – amúgy csak nőknek szervezünk programokat –, de természetesen nyitottunk feléjük is.

Hernádyné Szemere Rita: Most, a két alkalom után – a sikerre és az érdeklődésre tekintettel – egy háromalkalmas, minitréninget is szerveztünk tíz fővel (már be is telt), ahol a résztvevők begyakorolhatják az EMK módszert.

Mindkét EMK-előadás itt, a Sapientia Főiskolán zajlott le gondolom, nem véletlenül választották éppen ezt a helyszínt. Hogyan alakult meg a Krisztina Egyesület és kötődik-e valamelyik egyházhoz?

Hernádyné Szemere Rita: Hárman barátnők találtuk ki ezt az egyesületet – Magó Kinga, dr. Szeidl-Péch Olívia és én. 2014 óta dolgozunk egyesületi formában, de már 2010 óta szervezünk közösen programokat. Az egyesület neve azért lett Krisztina, mert az keresztény nőt jelent. Mindhárman a Felső-krisztinavárosi Keresztelő Szent János-plébániára járunk. Kingával egy házas csoportban, Olíviával az egyházközségi zsinaton dolgoztunk együtt. A plébánia életében mind a hárman már régóta tevékenyen részt veszünk. Beszélgetéseink során kiderült, hogy nagyjából hasonló problémák foglalkoztatnak bennünket. Azt láttuk, hogy a környezetünkben élő nőknek sokszor segítség nélkül kell megbirkózniuk nehéz élethelyzetekkel, például a sokéves gyes után a munkába való visszatéréssel, a család és a munka egyensúlyának felborulásával, az úgynevezett életközépválsággal, vagy az általános önbizalomhiánnyal. Ezért született az ötlet, hogy saját magunk és más nők megerősítésére szervezzünk programokat.

Magó Kinga: Rájöttünk arra, hogy milyen fontos lenne megosztani a saját tapasztalatainkat, és hogy milyen kevés lehetőség adódik erre. Milyen jó lenne ezeket a tapasztalatokat eljuttatni azokhoz is, akik otthon vannak gyermekeikkel és ezáltal beszűkült az életterük. A beszélgetéseket tett követte, és megalakult az egyesület. Ezzel egy időben úgy éreztük, hogy saját magunkat is tovább kell képeznünk, ezért beiratkoztunk a SE mentálhigiénés és szervezetfejlesztő képzésre, ami hozzásegített bennünket ahhoz, hogy más szemszögből is ránézzünk a problémákra, és tudatosabban keressük a segítés formáit és területeit. Az egyesület fő feladatát abban látjuk, hogy olyan programokat szervezzünk – mint Rita is említette –, amelyekkel megerősítjük a nőket, és hozzájárulunk a családok erősödéséhez is. Teret biztosítunk a tapasztalatok megosztására, a kapcsolatok kialakítására, illetve arra, hogy mindenki megélhesse, hogy nőként nagyjából hasonló problémákkal küzdünk – főként, ha keresztény, családban élő, többgyermekesekről beszélünk. A test–lélek–szellem egységet szem előtt tartva állandó és alkalmi programokat szervezünk. Heti rendszerességgel tartunk sportedzéseket (nordic-walking és kosárlabda), visszatérő alkalmak az adventi és húsvéti lelki napok, de ezenfelül évente többször hívunk vendégelőadót több szakterületről. Így az asszonyok hallhattak már előadást a kiegyensúlyozott életmódról, a bőrápolásról, de a női spiritualitásról és a női beavatásról is.

Hernádyné Szemere Rita: Ehhez kapcsolódóan tartottunk tréninget az anya–leánya kapcsolatról, amit nagy sikere miatt szintén meg kellett ismételnünk. De rendeztünk már mesefeldolgozással egybekötött kézműves műhelymunkát is.

Az EMK kiscsoportos tréninget már említettétek, de mit terveztek még erre az évre?

Hernádyné Szemere Rita: A kormány meghirdette a Család Évét erre az évre, ez összhangban áll a mi programjainkkal is, mert szerintünk, ha egy nő, egy anya rendben van, a családjában is a helyén van, az mindenképpen kihat a többi családtagjára is. Folytatjuk az EMK-témát, szeretnénk újra műsorra tűzni a munka és a család egyensúlyának problematikáját, Versegi Beáta nővér Oltáriszentséggel foglalkozó lelkigyakorlatát is folytatjuk.

Magó Kinga: Éppen most adtuk be a következő szakmai pályázatunkat, mert az egyesületünk pályázati forrásokból működik. Így tudjuk megvalósítani, hogy rendezvényeinket általában ingyenesen, vagy csak nagyon minimális hozzájárulással látogathassák, és azok is eljussanak rájuk, akik nem engedhetnek meg maguknak költségesebb tréningeket és továbbképzéseket.

Sárközi Edit
fotó: Sárközi Edit, internet

 

 

 

A Marshall B. Rosenberg által kifejlesztett erőszakmentes, együttműködő kommunikáció módszeréről

„Új alapokra helyezi a kapcsolatteremtést, hiszen kérdésfelvetése nem az, hogy »kinek van igaza«, hanem, hogy szeretnénk-e mindkét fél számára biztosítani az emberi méltóságot, és az önmagával, illetve egymással való összekapcsolódás lehetőségét.

Az EMK eszköztárat kínál arra, hogy segítségével kilépjük a konfliktusmegoldás megszokott kereteiből, és kreatív módon, új szintre emeljük kapcsolatainkat.” (Részlet Jónai Éva Hava és Redő Júlia: Útikalauz az Erőszakmentes, Együttműködő Kommunikációhoz c. könyvének előszavából.)

 

 

2018-04-22

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

1 %

 

 

 

 

 

 

 

 

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks