Érteni kell a gyermekek nyelvén

Harminchét éves lesz, jóllehet tízet bátran letagadhatna életkorából. Barátságos mosolya enyhítően hat a segítségre váró, riadt szülőkre, gyerekekre, akik szeretnék, ha mielőbb múlt időben beszélhetnének a betegségről. Dr. Simon Gábort, a kaposvári Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház gyermekorvosát a Családháló közössége a 2018-as év kórházi gyermekorvosa kitüntető címmel ismerte el. A díjat a közelmúltban vette át.

 

– A budapesti Semmelweis Egyetemen 2009-ben szerezte meg diplomáját, s rezidensként ugyan a Pécsi Tudományegyetem alkalmazásában állt, de gyakorlatait a Kaposi Mór Oktató Kórház Csecsemő- és Gyermekosztályán végezte. Tulajdonképpen tíz éve dolgozik Kaposváron. Milyen tapasztalatokat szerzett ez idő alatt? Melyek az orvost leginkább igénybe vevő esetek?

– Ahogy az lenni szokott: pozitív és negatív tapasztalatokat egyaránt szereztem, ám annak nagyon örülök, hogy a kollégák és az ápoló személyzet harmonikus egységben végzi feladatait, így könnyebben túljutunk a nehézségeken. A többi szakmával is jól együtt tudunk működni. A szülők – természetesen gyermekükért aggódva – sokszor önkéntelenül is kicsit türelmetlenek, és nem mindig ugyanúgy értékelik a sikereket, mint mi orvosok. Az orvost leginkább az akut, sokszor életmentő ellátások veszik igénybe, ám a gyermekgyógyászatban a leggyakoribb esetek pulmonológiaiak és neurológiaiak. Szakterületemen három fő csoportba sorolhatók a leggyakoribb okok, amelyek miatt gyermekneurológushoz fordulnak a szülők. Az első csoportot a születéskor oxigénhiányt szenvedett gyerkőcök alkotják, akiket egy-két éves korig figyelemmel kell kísérni, s ha szükséges, fejleszteni. A második csoportot a fejfájós gyerekek alkotják, akiknek panaszai sokszor csupán csak a helytelen életmódból fakadnak. Az egyre nagyobb méreteket öltő digitális világ részben okolható ezekért a panaszokért. Nem mondok újdonságot: a gyerekek általában sokat ülnek a számítógép előtt, miközben rendszertelenül táplálkoznak, nem mozognak eleget, nem fogyasztanak megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékot. Sok esetben csak szénsavas üdítőt és energiaitalt isznak, melyek viszont kivonják a vizet a szervezetből. A harmadik csoportot az epilepsziás gyermekek alkotják, akiknek szintén nem használ, ha a számítógép a legjobb barátjuk, de természetesen nem csak ez okolható betegségükért.

– 2018 kórházi gyermekorvosa lett. Milyen egy jó gyermekorvos?

– Véleményem szerint ezt inkább a szülőktől lenne érdemesebb megkérdezni, mert ők tudják, hogy mely jellemzők alapján tartanak jónak egy gyermekorvost. Saját meglátásom szerint – természetesen a szakmai képzettség mellett – a következő lényeges személyiségjegyek kell, hogy jellemezzék: mindenekelőtt értenie kell a gyermekek nyelvén, fontos a türelem, a lojalitás, s az sem lehet közömbös, hogy milyen formában, milyen stílusban vagyunk képesek a szülők számára érthető és megnyugtató módon elmagyarázni, hogy mit, miért alkalmazunk, s mi várható a gyógyulás terén.

– Ezek szerint Ön ilyen gyerekorvos.

– Hogy ilyen vagyok-e azt a szülők tudják, de én megpróbálok ilyen lenni, és talán ilyen is vagyok, hogyha megválasztottak.

– Volt Ön előtt valamilyen minta, példakép, hogy nem felnőtteket gyógyít, hanem gyerekeket?

– Hatodéves gyermekgyógyászat gyakorlatomon gyakorlatvezetőm Dr. Körner Anna gyermekdiabetológus szakmához és gyermekekhez való hozzáállása fogott meg és irányított a gyermekgyógyászat felé.

– Miközben felveszi az anamnézist, vizsgál, más osztályra irányít vagy receptet ír, minden bizonnyal az olykor sivalkodó lurkókon kívül a szülőkre is hatással van…

– Általában a szülők partnerek a gyógyulásban, csak nem biztos, hogy minden esetben azonos szemszögből nézzük a dolgokat, emiatt sokszor át kell beszélni a szükséges vizsgálatokat és kezeléseket.

– Úgy tudom, vallásos családból származik. A keresztény értékrend, az istenhit, a vallásgyakorlás kijelöl egyféle utat, s az orvos soha nem felejtheti el esküjét. Mit tapasztal: Istennel könnyebb a gyógyítás?

– Mindenképpen. Azt érzékelem, a hit minden nehézségen átsegít.

– Mit érzett, amikor megtudta, hogy a jelöltek közé került?

– Amikor felhívtak az online magazintól, nagyon meglepődtem és szóhoz sem jutottam, hogy mivel érdemelhettem ki ezt az elismerést. Természetesen nagyon örültem, hogy érdemesnek gondoltak egy ilyen díjra. Később megtudtam: szülői kezdeményezés áll a háttérben, s az örömöm még nagyobb lett ezáltal.

– S amikor a díjat átvette?

– Nagyon meghatódtam és egyben a köszönet is megfogalmazódott bennem azon emberek felé, akik sokat tettek azért, hogy megnyerhettem ezt a díjat, hiszen szavazni kellett a jelöltekre. Tíz év azonban nem túl nagy idő az orvoslásban, így még én is viszonylag a pályám elején állok, de éppen ezért tartom nagy megtiszteltetésnek e kitüntetést.

– A kormány kiépített egy sokrétű családtámogatási rendszert, amely nemzetmentő szándékkal nyújt számos kedvezményt a fiatal pároknak, családoknak, azt ösztönözve, hogy bátran vállaljanak gyereket; jóllehet: a balliberális ellenzék „ellési kényszert” emleget a médiában. Mivel sok szülő körbeveszi, hogy látja, már érzékelhető némi pozitívum?

– Munka közben a gyermekek és szüleik problémáira fókuszálok és azokat próbálom megoldani, a külső dolgokkal nincs idő foglalkozni.

– Akkor magánemberként megfogalmazott választ várok.

– Jelen pillanatban még konkrét tapasztalattal nem rendelkezem a családtámogatási rendszer jótékony hatásáról, de feleségemmel, aki szintén gyermekorvos, már tervezzük a családalapítást és reméljük, hogy mihamarabb bővül a családunk és így aktív részeseivé válhatunk az említett programnak. Ismeretségi körömben többen is éltek már a különböző lehetőségekkel és úgy érzékelem, hogy bátrabban vállalnak gyermeket.

– Hány gyerekben gondolkodnak?

– Amennyit ad az Isten.

Lőrincz Sándor

 

 

2019-05-18

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

 

1%

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks