Freskós Gelence

A Kárpát-haza távoli, délkeleti határán, a magyarsággal szoros egységben élő székely népcsoport karéjában, őrszemként áll egy csodás, freskókkal ékített Árpád-kori templom.

 

A templomot a Háromszéki-havasok lábánál, a szelíd gerlice madár nevéhez hasonló hangzású faluban, Gelencén találja a szerencséjére arra vetődő látogató. S hogy még tovább örülhessünk, a sok Erdélyt-járó, magyarországi zarándok és turista előtt sem nagyon ismert község esetében arról is szól a fáma, hogy a mai napig magyar nyelven dicsérik Istent az ottani katolikus székelyek a Szent Imrének szentelt templomban.

A szerző, Udvarhelyi Nándor impozáns, hatalmas munkája kultúrtörténeti csemege, amelyet a saját tapasztalatait papírra vető, a templomot bemutató jellemzésén kívül pontos, részletes, irodalmat és jegyzeteket rögzítő kutatómunka is kísért. A kötet felépítése kiváló: nem azonnal léphetünk be e freskós Szent Imre-templomba. A falu földrajzi környezetének hangulatos leírását Gelence nemzetiségi és vallási összetételének ismertetése követi. S a szerző mindazok számára szentel egy fejezetet, akik alig tudnak valamit Csaba királyfi népének történetéről vagy a székely falvak jellegzetességeiről.

Ezután tárgyalja a 14. századig visszanyúlva Gelence és Felső-Háromszék történelmét, amely a sors viharait derekasan állta, s megemlékezik ama régi nemesi családokról és a községben született, onnan elszármazó jeles személyiségekről, akiknek Gelence sokat köszönhet, vagy akik maguk is sokat köszönhetnek szülőhelyüknek.

A mai falu értékeinek felmutatása után érkezünk a „főszereplőhöz”, a freskós Szent Imre-templomhoz. Az Isten háza a szó szoros értelmében több megrázkódtatáson ment keresztül, ezek közül kettő súlyos földrengés volt. S hogy most mégis áll, a gondviselés megtartó erejét bizonyítja. 1499-ben szól egy pápai bulla először „az Orbai székben lévő Szent Imre ecclesiá”-ról. S még ennek előtte, az 1330-as évekre tehetően festették be e román kori templomhajó mindhárom oldalát, ami a ma emberének csodálatát is kivívja!

Az évszázadok alatti változásokról csak vázlatosan szólhatunk, néhány évszám segítségével.

1628: egy brassói mester a templomhajó fölé pompás festett kazettás famennyezetet készített, amely 104 kazettából áll. Ezt megelőzően, a reformáció megérkeztével a gyönyörű freskókat lemeszelték 1580–1600 között. Erről azonban további pontos információk nincsenek. 1802-ben egy pusztító földrengés gyors romlásra ítélte a templomot, lassan az összeomlás fenyegette. 1858-ban be is zárták. De a mészréteg alatt lappangó rendkívüli képeket 1882-ben felfedezték, s ez volt az a pillanat, amikor a templom halálos ítéletét, a lebontást elvetették. 1906-tól kezdve éledt újjá e felbecsülhetetlen érték, amelyet a székelység óvó szeretettel vesz körül a mai napig.

Hosszú idő volt, amíg 2002-re stabilan megújult a szép gelencei templom – még egyszer megreszketve az 1990-es bukaresti földrengés alkalmával –, s végül bevonult a világörökség legrangosabb műemlékei közé. A templom nyolcszáz éve dacol az idő viharaival, de közben szépült és gazdagodott is, mai állapotában szerencsésen ötvözi a romantika, a gótika, a reneszánsz és a barokk stílusjegyeit.

Amint említettük, a templomhajó mindhárom oldalát falképek díszítik: igazi „Biblia pauperum”, azaz a szegények és írástudatlanok képes bibliája. Jelenetek láthatók Jézus életéből: gyermekkora, szenvedéstörténete, a megváltás eseménysora mind-mind fellelhető. A világ vége, az utolsó ítélet, a legnépszerűbb szentek legendái szintén meg vannak örökítve. A templom északi falának alsó sávjára esik a belépő első pillantása, ahol nagy hangsúllyal jelenik meg Jézus passiójának hat jelenetből álló képsora.

Amint feljebb siklik a tekintetünk, a párhuzamos felső sáv elénk vetíti a Szent László-legenda legismertebb mozzanatát, harcát a leányrabló kun vitézzel, a magyar leány megmentését, szintén hat jelenetben. A Székelyföldtől a Felvidékig – és még szélesebb körben is talán – ezt a történetet egyformán örökítették meg a szeretett lovagkirályról.

Az egymás fölött párhuzamosan ábrázolt falképek között szoros összefüggés van. A kevéssé megvilágított északi oldal az éjszakát, a sötétséget jelképezi, amelyet Jézus győz le megváltásunkkal. Két világ harca, kétféle erkölcs, jó és rossz küzdelme, világos és sötét színekkel, a Szent László-jelenetekben is jól észlelhető, s részletes leírását megtaláljuk a kötetben. A párhuzamos kompozíció tudatos tervezés eredménye, mind a Megváltónak, mind Lászlónak fontos küldetése van. Jézus működése az egész világnak szól, míg Lászlónak saját népét kell megmentenie a krisztusi hit számára – ezt a magyar szűz megmentése prezentálja.

A kötet végül kitekint Felső-Háromszék fontosabb, magyarságunk történelmét szemléltető látnivalóira, s így teljessé lesz az az érdeklődésünket felcsigázó körkép, amely arra ösztönzi az olvasót, hogy mihamarabb induljon Székelyföldre, közös sorsunk nyomába.

Ismertetésünk csonka lenne a kötetet majdnem negyed részben megtöltő pazar, színes fotók dicsérete nélkül! Nagyrészt Mudrák Attila örökítette meg művészi fokon a Szent Imre-templom mesés, óriási értéket képviselő freskóit, amellyel a szerzőnek, Udvarhelyi Nándornak méltó munkatársául szegődött.

A képarzenálhoz a szerző és felesége, Hyross Amelita is értékes képekkel járult hozzá. A Magyar Örökség-díjas csernátoni nyugalmazott múzeumigazgató, Haszmann Pál soraival egyetértve ajánljuk mi is szíves figyelmükbe e nem mindennapi, igényes művészeti albumot: „Magamhoz öleltem ezt a nagyszerű, sok-sok munkával, nagy hittel és tudással, ügyszeretettel, nemzetünk iránti hűséggel összegyűjtött, több mint ezeresztendős műveltségünk, kultúránk lenyomatát, annak is egy kis szeletkéjének könyvbe álmodott és megvalósított édes gyümölcsét, amelyet kóstolgatok, és mindenkinek örömmel ajánlok.”

(Udvarhelyi Nándor: Freskós Gelence. Felső-Háromszék Árpád-kori Szent Imre-temploma. Kairosz Kiadó, 2015.)

Fülöp Zsuzsanna

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

 

1%

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks