Harmincéves a KÉSZ

Alapításának harmincadik évfordulóját ünnepelte a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szeptember 14-én az Országgyűlés Felsőházi termében.

 

A jubiláló közösségnek Kövér László házelnök megköszönte, hogy megtanít arra, miként kell olvasni az idők jeleit, hogy „mindig különbséget tudjunk tenni jó és rossz, hűség és hűtlenség, erény és bűn között”.

Előadásában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek felidézte a KÉSZ alapítása körüli felvetődött kérdéseket. Mint mondta, a rendszerváltás után az egyházon belül voltak, akik azt szerették volna folytatni, amit a korábbi években elkezdtek, de már „félelem és titkolózás nélkül”. Voltak, akik emlékeztek az 1948 előtti állapotokra, és azt gondolták, az akkori helyzetet kell visszaállítani.

A harminc esztendeje megalakult KÉSZ a főpásztor véleménye szerint „impozáns, a hit és a társadalom számára rendkívül hasznos programok és akciók egész sorát” létrehozó szervezet, mely a katolikus egyházzal bizalmon alapuló „alkotó együttműködést” alakított ki. Felelevenítette a II. vatikáni zsinatnak a világi hívek apostolkodásáról szóló határozatát, mely a katolikus akció jellemvonásait is felsorolja. Ezeket áttekintve kiemelte: a KÉSZ nem csak az Actio Catholikára jellemző célokat tűz ki maga elé, „hanem a világiak küldetésének más feladatait is figyelme középpontjába állítja, nevezetesen az evilági dolgok rendjének megértését és alakítását az evangélium szellemében.”

Orbán Viktor miniszterelnök Keresztény szabadság című előadásában úgy fogalmazott: Magyarországon egy sajátos kereszténydemokrata állam jött létre, amihez két rendszerváltás vezetett el: az első 1990-ben megszabadította hazánkat az elnyomástól és a megszállástól. Ez a fordulat „liberális demokráciát eredményezett, amelynek középpontjában a valamitől való szabadság állt.” Úgy látja, voltak, akik már akkor felismerték, hogy „nem lesz elég azt megmondani, mitől akarunk szabadok lenni, arra a kérdésre is meg kell találni a választ, mire akarjuk használni a szabadságot”.

Ezért kellett megtörténnie a második rendszerváltásnak 2010-ben, amikor "kétharmados, alkotmányos forradalmat csináltunk". A kormányfő ezt keresztény rendszerváltásnak nevezte, középpontjában a keresztény szabadsággal.

A miniszterelnök szerint az európai civilizáció döntő változás előtt áll, a liberális szabadságra épülő demokráciák pedig nem tudnak többé értelmet adni a kontinensnek. „A kereszténydemokraták válasza erre az új helyzetre az, hogy Európának világos civilizációs küldetése van. Európa küldetése, hogy megteremtse, újra és újra megalkossa a keresztény szabadságot és azt az életformát, amely erre a keresztény szabadságra épül.”

A kereszténydemokrata utat választó Magyarország Orbán Viktor véleménye szerint „a hegyen épült város”, melyet nem lehet elrejteni. „Nőjünk fel ehhez a küldetéshez, teremtsük meg magunknak és mutassuk meg a világnak, milyen is az igazi, mély és magasabb rendű élet, amelyet a keresztény szabadság eszméjére építhetünk.” Hátha ez mentőövként szolgál majd Európa többi országának, s „hátha ők is meglátják a szépségét annak, ha az ember munkája egyszerre szolgálja a saját érdekét, a haza javát és Isten dicsőségét” – fogalmazott a kormányfő.

Bogárdi Szabó István református püspök a keresztény értelmiségi szókapcsolatot elemezve a legfőbb parancsot idézte a hallgatóság elé: „szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből”. Mint fogalmazott, Krisztus követése e parancs megtartására hív, ezért kereszténynek lenni elemi módon értelmiségi, értelmes tevékenység.

Rochlitz Bernadett

 

 

2019-09-14

 

Vissza a lap tetejére ⇧

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks