Hiánypótló kiadvány a verselemzésről

Nemrég került ki a nyomdából a pápai Türr István Gimnázium és Kollégium magyar–német szakos tanárának, Hauber Károlynak az új könyve: A verselemzés iskolája.

 

A következőkben ezt a kötetet szeretném bemutatni, főként azt szem előtt tartva, hogy miként tudja hasznosítani egy érettségi előtt álló középiskolás vagy egy magyar szakon tanuló egyetemista. Mivel én az utóbbi kategóriába tartozom, így elsősorban diákszemmel beszélek majd róla, ám látni fogjuk azt is, hogy a benne foglaltak nincsenek korosztályhoz kötve. Úgy gondolom, minden költészetet kedvelő egyén érdeklődésére számot tarthat, és szakmailag megalapozott, hasznos információkat kaphat bárki a verselemzéshez, mivel több évtizedes magyartanári tapasztalatok összefoglalása is ez a kötet.

A verselemzés iskolája a szerző szándéka szerint olyan kézikönyv, mely lépésről lépésre haladva mutatja be a költemények megközelítésének lehetőségeit. Magának a versnek, a műalkotásnak definiálása után a kötet egyes fejezeteiben megismerhetjük a műértelmezés legfontosabb szakkifejezéseit, melyek használata egy igényes verselemzés során elengedhetetlen. Gondolok itt például olyan verstani alapfogalmakra, mint az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés, a hexameter vagy a szapphói sor, olyan stilisztikai kifejezésekre, mint a metafora vagy a szinesztézia – s természetesen a sort sokáig lehetne folytatni. A könyv egyik nagyon fontos erénye, hogy mindezt közérthető, egyértelmű magyarázatok, valamint konkrét, klasszikus és kortárs magyar irodalmi példák bemutatásával tárja az olvasó elé. Így mindegy, hogy valaki érettségire készülvén lapozgatja a könyvet, egy beadandó dolgozathoz gyűjt információkat, vagy köz- és felsőoktatástól függetlenül, egyszerűen egy számára kedves költeményt szeretne jobban megismerni és megérteni: a szükséges elemzési szempontok és tanácsok kézzelfoghatóvá válnak mindenkinek.

De mely szempontokra is tér ki A verselemzés iskolája? Mindenekelőtt a szerző igyekszik tudatosítani az olvasóban, hogy „minden irodalmi alkotás más-más kulccsal nyílik”, így központi fontosságú a nyitott, többszöri, alapos olvasás, amely a műértelmezés kiindulópontja. Ezután térhetünk át a szó szerinti jelentés megfejtésére, amikor a költeményben használt szavakra és kifejezésekre fókuszálunk, figyelmet fordítunk például a megjelenő tájszavakra, archaizmusokra, idegen szavakra. Fontos a mondatok szerkezete, modalitása, valamint a soráthajlás és az inverzió is az elemzés szempontjából. A szó szerinti értelmezés, valamint a vers témájának számbavétele után a vers felépítésének lehetséges típusait ismerhetjük meg. Közelebb hajolva a művekhez látjuk, milyen fontos szerepe van a hangszimbolikának és a ritmusnak, valamint a költői képeknek. Számos gondolatot, értelmezési irányvonalat bontanak ki az ezeknek szánt fejezetek, emellett a lírai én pozíciójáról, „arcairól” és „álarcairól” is olvashatunk.

A kötet nem hagyja figyelmen kívül a keletkezés körülményeit sem, hisz tudjuk, számos vers megértéséhez fontos lehet a kor vagy az életrajz ismerete. A konkrét verspéldákon túl, a gondolatmenetbe ágyazva, fontos irodalomtörténeti–irodalomelméleti információkat is nyújt a könyv, például a hermeneutika vagy az orosz formalisták irányzatainak jellegzetességei is gazdagítják az egyes fejezeteket. Az egyes műveket szemlélve elgondolkodhatunk azon, mikor jó és mikor rossz egy vers, s tájékozódhatunk a költészet határán helyet foglaló műfajokról is: ilyenek például a manapság nagy népszerűségnek örvendő slam poetry, a dalszövegek és a slágerszövegek is.

A könyv külön fejezetet szentel a dolgozatírás témájának (Hogyan írjunk dolgozatot?). Ebben gyakorlati tanácsokkal látja el az olvasót. Elmondja, milyennek kellene lennie egy jól felépített esszének: hogyan vezessük be, miként épüljön fel a tárgyalás, hogy rendezzük az érveinket, valamint milyen befejezést érdemes írni. A fejezet egyik nagy pozitívuma, hogy konkrét dolgozatokból találkozhatunk idézetekkel, szerepelnek itt a jól sikerült elemzéseken túl intő példák is.

Erősíti a kötet kézikönyv jellegét, hogy a fejezetekhez több esetben is tartoznak táblázatok. Ezek – azon túl, hogy jó szemléltetőeszközök – össze is foglalják az előttük megfogalmazott gondolatokat – így míg a folyószöveg segít elmélyedni a témában, a táblázatok rendszerezik az információkat, és átismétlik a szakkifejezéseket.

Segítséget jelenthet a kötet utolsó részeként rögzített versmutató is, mely sorra veszi a kiadványban példaként megjelenő költeményeket. Így aki egy konkrét műről szeretne tájékozódni, könnyedén és gyorsan megtalálhatja a számára szükséges információkat. A szerző logikusan építette föl s áttekinthetően tagolta az egyes fejezeteket: alfejezetekre bontotta őket, továbbá a szedéssel is kiemelte az adott szakasz elsődleges információit, kifejezéseit, idézeteit.

Összességében értékes, jól használható könyv A verselemzés iskolája, mely érdekfeszítően és olvasmányosan vezeti be az olvasót a versek elemzésének világába, és segít eligazodni annak olykor kanyargós ösvényein. Ajánlom érettségi előtt álló középiskolások, egyetemisták számára, illetve mindenkinek, akit érdekel a költészet, és szakmailag megbízható segítséget szeretne igénybe venni a helyes műértelmezéshez.

Hauber Károly: A verselemzés iskolája. Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2018. Megrendelhető az animakonyv.hu honlapon

Cseke Laura

 

 

2018-11-03

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

 

 

 

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks