Igazság, igazságosság, szabadság

Igazság, igazságosság, szabadság fényében zajlott a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének X. Országos Kongresszusa az Országgyűlés Felsőházi termében. A nemzeti imánk elhangzása után Osztie Zoltán, a szervezet elnöke üdvözölte a Kárpát-medence minden tájáról, határon innen és túlról érkezett vendégeket és résztvevőket.

 

A kongresszus programjában jeles előadók, kiváló szakemberek tárták a hallgatóság elé saját szakterületükön megtapasztalt, a szóban forgó fogalmak keresztény értelmezését, hatóerejét és megvalósulásuk feltételeit.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében Cicerora hivatkozva kiemelte: „Az állam a nép ügye.” Igazságosság nélkül nincs jog és állam sem. Igazságossággal biztosítható a béke és a rend. A szabadság nem ismer elnyomást. Utalt a keresztény politika nagy egyéniségére, Barankovics Istvánra, aki szerint „a Tízparancsolat az emberiség Istentől alkotott szabadsága”. A keresztény politika szerint a tisztes jóllétet a munka teremti meg. A keresztény politika kötelessége a hitoktatás, amely a keresztény hit megőrzését segíti. Ez különösen most aktuális, amikor a migrációval megkezdődött Európában a kereszténységet fenyegető iszlamizáció. Véleménye szerint ilyen környezetben a KÉSZ-nek a krisztusi tanítás terjesztésében van kiemelkedő feladata. Mint mondta, ennek a szervezetnek a magvetése kalászba szökkent így „van mit keresnünk a Nap alatt”.

Bábel Balázs érsek a latin világ nyomán értelmezte a veritas és a justicia fogalmát. A Szentírásban, amit Isten mond, az igaz (= ámen; áldozáskor, Krisztus testét magukhoz véve ezt mondják a katolikusok). Az Ószövetség szerint az igazságosság a végső időben fog megvalósulni, ahol a végítélet igazságos lesz (Jób könyve). Az Újszövetség az igazságosság mellé bevezeti az irgalom fogalmát, s mindkettő Istennél van.

Az ember a szabad akaratát napjainkban megsebzett szabadságában éli meg. Szent Pál apostol Filemonnak írt levelében Onezimosz történetére utalva (Fil 10-17) kiemelte, hogy Pál kérése nyomán a társadalmi különbség Filemon és Onezimosz között kiegyenlítődött, a rabszolga szabaddá vált. Mint mondta, a bűn is rabság, amelyből Jézus szabadított fel minket.

Zárásként Szent Ágoston megszívlelendő szavait idézte a szabadságról: „szeress és tégy, amit akarsz.” Csak az szabad, aki Istent és embertársát szereti, az teheti azt, amit akar.

Meghalt Mátyás, hol az igazság? – tette fel a kérdést Horváth Attila egyetemi docens. Szerencsére Mátyás király óta is működik a jogrendszer. A jog felelősség, a jogászoknak az állami felelőssége nagy. A nemrégiben elhunyt Zlinszky János alkotmánybíró mondta: „aki jó keresztény akar lenni, csak az lehet jó jogász.” Véleménye szerint a világi törvényeknek meg kell felelnie az isteni törvényeknek. Példaként emelte hazánk Alaptörvényét, mely szerinte „egy közjogi ima”.

Horváth Attila úgy látja, hogy a jövőben Magyarországon a „szegények ügyvédje”- rendszert be kell vezetni, és segíteni kell a kis közösségeket, s főként a szegényeket az igazságszolgáltatásban, akiknek ugyanúgy jár az igazságszolgáltatás, mint azoknak, akik nagy pénzekért fogadnak ügyvédeket. Ilyen irányú kezdeményezésekre lehet már látni példákat.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a szabadságot a Szentlélek munkájaként definiálta. Két tételt különböztetett meg: szabadnak lenni valamitől és szabadnak lenni valamire.

A református főpásztor úgy fogalmazott: a szabad ember nem önmagáé, hanem Istené. Az ember életének tulajdonjoga Krisztusnál van. Azok, akik nincsenek szabadságban, hamis tájékozódási pontokat keresnek. Pedig Isten megnyit, kitár és megszabadít. A Szentlélek műve ez. A szeretetlenség, a békétlenség, a reménytelenség szemben áll a szabadsággal. Aki Krisztusban él, annál a szolgaélményt felváltja a fiúság élménye, a szabadságot munkáló Szentlélek. Aki igazságban él, csak annak van szabadsága.

Osztie Zoltán előadásának címe az Egyház Krisztus királyságát és fönségét magasztaló himnuszát idézte: „Vincit, regnat, imperat.” Krisztus a világmindenség ura. A KÉSZ elnöke szerint a dekadens Európában újra kell értelmezni az igazságot, az igazságosságot és a szabadságot. Itt nincs igazságosság, mert igazság sincs. Az igazság, az igazságosság és a szabadság értelme a Krisztus központú keresztényi értelmezés lehet. Ahol Isten van, ott van szabadság. Krisztus az igazság, tehát ő maga a szabadság is.

Mindannyiunknak szükségünk van az igaz szóra, a keresztény alternatívára. Osztie Zoltán úgy látja, a KÉSZ feladata az evangélium és a valódi igazság képviselete Európában. Mint fogalmazott, a KÉSZ-esek szívében nemcsak idea, hanem a megvalósítás igénye is benne van.

Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a jelenkor legégetőbb problémájáról, a migrációról szólt, ami véleménye szerint összefügg a demográfiával.

Figyelembe kell venni az egyéni igazságot, a befogadó közösséget, az ember mozgásának szabadságát és a schengeni egyezményt. Idén augusztus 20-ig közel 150 ezer bevándorló jött hazánkba embercsempészek, azaz szervezett bűnözés útján, és ez biztonsági kockázatot jelent. Az európai jog szempontjából ez a jelenség értelmezhetetlen. Nincs uniós migrációs politika. Ez az embertömeg óriási terhet ró a hazánkra. Magyarország egy zsákká válhat, amit migránsok tölthetnek fel. Szerinte az ún. multikulturalizmus csődöt mondott, amiből nehéz lesz kitörni. Mint mondta, a korábbi időszakokban a hazánkba jövő migránsok 90 százaléka a fővárosunkban maradt. Ugyanez várható most is, amennyiben a migránsok itt maradnak.

Ugyanakkor az egyszerűsített honosítás kapcsán a magyarok integrációjáról az államtitkár sok pozitív tapasztalattal rendelkezik, melyek közül néhányat ki is emelt.

Korhecz Tamás egyetemi tanár a Vajdaságban élő magyarok helyzetén keresztül mutatta be az autonómia lényegét, amely igazságos követelés. Mint mondta, az autonómia mindig a jogrend igazságosságán alapszik a több nemzetiségű országokban.

Miért van szüksége a nemzetiségi autonómiára a határon túl élő magyarságnak? – tette fel a kérdést az előadó. Mert az autonómia alanyi jogon jár, és mert Magyarországot a trianoni szerződés alapján feldarabolták, minek következtében sok magyar igazságtalanul rekedt a határon kívül.

A jog az egyenlőség alapján válik igazságossá – idézte Aquinoi Szent Tamást. A jognak összhangban kell lenni az egyenlőséggel, de a különbözőséggel is.

Ha a központi államhatalomnál a többségi etnikum dönt, akkor a kisebbségi autonómiai jog gyakran sérül. A valódi demokrácia akkor jó, ha a döntéseket azok hozzák meg, akik érintve vannak. Amennyiben a nemzeti önazonosság kérdéseiben döntenek, akkor saját köztestületüknek kell azt előkészítenie.

Az autonómia egyéni döntés, gyakorlati felelősség. Ahhoz, hogy az emberek az autonómián belül is szabadok legyenek, működnie kell a jognak és az igazságnak. Korhecz Tamás kiemelte: autonómiakérdésben a Vajdaság mutatta fel eddig a legtöbb eredményt a Kárpát-medencében, de ennek a leépítése sajnos a kedvezőtlen demográfiai helyzet és a szerb törvények változásával már folyamatban van.

A konferencián elhangzottakat összegezve Csorba Gábor, a KÉSZ társelnöke úgy fogalmazott: a jó szándékú ember magába tudja fogadni az igazságot. Krisztus a szegletkő, az abszolút igazság, az örök élet, és az üdvösség. Csak a Krisztusban gyökerező szó az igaz. Az igazság a szívünkbe van írva, amit lelkiismeretünk szerint élünk meg, és ami szabaddá tesz bennünket. Jézus életének minden pillanata tanúságtétel, s ebben bontakoztatjuk ki szabadságunkat.

Hajdú Edit
a kecskeméti csoport tagja

 

 

 

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

 

 

 

 

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks