Irodalom

Egy kutya a városból

Elkergetném: ta ne, ne ta!, kecc-nye!, kühüü! A kutya körülugrándozza a kutat, nekiiramodik az udvarnak, rohangál, a fogait meg lehet számlálni, nyakroppantó állkapcsai vannak, szimatol, igen erősen orront, orgonál a járókelőkre, rémülten csahol, egész este ide-oda suhan, torzonborz, vad kedvű, rettenetesen, félelmet keltően ugat, odafut a kapuhoz, a lécekre teszi hatalmas mancsait, bundáját szétrázza, marcangolja magáról a sötétséget, szakadjon, repedjen.

Tájban, lélekben, hitben

A kereszténydemokrácia szolgálatába állított életet képviseli Tóth Sándor költészete. A szolnoki származású József Attila-díjas költő, újságíró, teológiában is jártas, nyugalmazott egyetemi docens sokrétűen pártolja a művészeteket.

Mózes

Nem tudom meddig és nem tudom hova.
Otthonom Te vagy, én elmegyek oda,
hová majd Te hívsz, mert nincsen más ország.
Nem kell más haza. Te vagy a Jóság.

Temetés hófúvásban

A hajdani szépségére idős korában is emlékeztető patikusné mosolya kiszédült ebből a földi világból. Lelke már kopogtatni készül a mennyország kapuján.

Támogatóink

 

 

 

 

 

 

 

 

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks