Katedrálisaim

Már nem tudok odafigyelni, csak megyek
csodáitok ívein egyre följebb. Megkövesedtetek,
pedig a XX. század romjain építhetnénk
új, bordó színű boltíveket, csipkés rózsákat
a gátlástalan gyarapodás vagy a tehetetlenség
szánalmas zabáldáiban ücsörgő embereknek.
Valahogy nagyon leereszkedtek a népek,
kifordult a lelkük béna magamagából.
A kőrózsák is lassan mállani kezdenek,
nem várnak földrengésre, perzselő bombákra.
A detonáció előtti csendben
a detoxikálókban még mozgalmas az élet.
Sokan akarnák elfeledni ténfergésüket,
kicserélni kripta lelkük viaszosvásznait…
Még csend van, még sikerülhet,
de alantasan izzanak már a felhők
árva katedrálisaim tornyai felett.

 

 

Sugallatok

Elnyújtott hangok ölelkeznek benned
koszorús fények fonatából léted
égető szenvedő dacod vigaszáért
küzdelmet hirdet hogy találkozhass
esténként a lámpafénynél magaddal
Egy árva nap elbocsátást kér
örülsz mert megoszthatod tépelődő
vagány vétkeidet sugallatok  rácsain
bujkáló előítéletekkel és mert
amit kimondtál a vádlottak szemébe
talán a felmentés talán csak félszeg
hajthatatlanságod tenni akarása
melyen mások garas-becsülete
a kockázat rezgő sziromlevele
és ez oly gyalázatos annyira kevés
hogy a nyelv ízeit
kifinomult matériát sem éri el
Nem is szavazhatsz magadra
csak ha holnapi emberséged újra keresi
vágtázó csikófutamait





Hósugarak

Földet érve
bársonyodnak

Színt vetítve
szétáradnak

Szíveinkbe
békét hoznak

Pehelylelkű
hósugarak

 

Zentai László


2018-02-12

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

1 %

 

 

 

 

 

 

 

 

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks