KÉSZ-KÉK közös elnökségi ülést tartottak Szabadkán

A Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) közös elnökségi ülést tartott Szabadkán február első hétvégéjén. A két szervezet elnökségének tagjait Szabó Károly, a délvidéki és Makláry Ákos, az anyaországi szervezet elnöke köszöntötte.

 

A találkozó szentmisével kezdődött az Avillai Szent Teréz tiszteletére felszentelt székesegyházban. A szentmisét Makláry Ákos és Osztie Zoltán, a KÉSZ korábbi elnöke paptestvéreikkel együtt mutatta be.

Az evangelizációért és a Kárpát-medencei magyarság (főleg) hitbéli megmaradásáért létrejött együttműködés elmúlt hat esztendejét elevenítette fel és értékelte a két elnökség, majd az elkövetkező időszak feladatait vették számba. A tanácskozás résztvevői egybehangzóan kijelentették, hogy az együttműködési megállapodás nem maradt csak papír: a tervekbe életet leheletek, és az aktív tagoknak köszönhetően – a vezetőség támogatásával – minden évben újabb eseményekkel bővítették. Eközben kiváló baráti kapcsolatok szövődtek.

A megbeszélések folyamán a KÉK-esek és a KÉSZ-esek jövőbeni rövid és hosszú távú terveiket is egyeztették. A KÉSZ elnöke úgy vélte: az elmúlt évek közös rendezvényei, az egymásra figyelés és egymás kölcsönös meglátogatása gyümölcsöző együttműködést eredményezett. „Tegyünk meg mindent azért, hogy ez működjön ez után is! – kérte, majd hozzátette: Van hova mennünk, van hely, ahol szeretettel fogadnak. Ez kétoldali sikertörténet, amelynek tovább kell élnie.” Mint mondta, a KÉSZ-tag sehova sem megy üres kézzel. Önmagát adja, és ez a legtöbb, amit adhat.

*

A gyűlés szünetében a KÉSZ új elnökével beszélgettem, aki elmondta, hogy a szervezet létezéséről már 1991-ben Csanád Béla professzortól hallott. Az elnevezést megfelelőnek találta: „Keresztények vagyunk, értelmiségiek, tehát gondolkodó emberek, ami nem feltétlenül az egyetemi diplomát jelenti.” Makláry Ákos úgy véli, nem jó, ha az ember azt hiszi, hogy izoláltan lehet keresztény, mert a kereszténység a közösség felé irányuló hivatás. Papi jelmondata – „Boldog az kit kiválasztasz…” – arra buzdította, hogy vállalja el a KÉSZ vezetését. Döntését követően elkísérte elődjét a helyi csoportokhoz. Ismerkedett a szervezet tevékenységével, tagjaival, elképzeléseikkel.

Véleménye szerint a II. vatikáni zsinat tanítása alapján nagyon fontos a világiak jelenléte és tevékenységük bevonása az egyház életébe. A paphiány kikényszeríti, hogy a világiak jelentősebb szerepet vállaljanak az evangelizációban, de az egyház minden egyéb általuk elvégezhető tevékenységében is. A KÉSZ jó kezdeményezés ezen a téren, hiszen minden tisztségviselő aktív tagja kell, hogy legyen a közösségnek. „Formálnia kell gyülekezetét, plébániáját, városát.” Makláry Ákos, mint mondta, ezért vállalta az elnöki posztot. Érzi ennek a fontosságát és a KÉSZ kitüntetett szerepét.

A szervezet első határon túli kapcsolatáról azt mondta, hogy éppen az elsőség okán látogatott az elnökség először a KÉK-hez a Vajdaságba. És mert „az irodából nem látható át” mindaz, amit meg kell ismernie. Mint mondta, „ez belülről fakadó kötelesség”.

A KÉSZ nemrég megválasztott elnöke szerint az anyaországi magyarok és a határon túliak nem ismerik eléggé egymást. „Van egy szűk réteg, akiknek ez rendkívüli fontos, útra kel, utána néz, ismerkedik. A határon túli nemzetrészeknek szükségük van arra, hogy a KÉSZ-en keresztül az anyaországgal nemcsak fizikai, hanem lelki és szellemi kapcsolatban is legyenek. Ezen tudatosan kell dolgozni.” Szólt arról a magyarországi programról is, melynek keretében a kormány néhány éve támogatást nyúlt a középiskolások határon túli magyar területekre szervezett iskolai kirándulásaihoz. „Azért jutnak határon túlra a középiskolások, hogy érzékelhessék: a határt átlépve sokszor az otthoninál szebben csengő magyar szót is hallhatnak. Útjuk során tudatosodhat bennük, hogy Magyarország nem csak határral körülzárt terület, hanem annál a magyar nemzet sokkal nagyobb. Nem csak országban, hanem nemzetben kell gondolkodni.” Az elnök szerint a KÉSZ büszke azokra, akik kisebbségben élve őrzik a nyelvüket és hitüket.

Az anyaországi és a délvidéki keresztény értelmiségi kapcsolatnak véleménye szerint van értelme és jövője, de csak akkor, ha dolgozunk rajta. „Megállni nem lehet” – nyomatékosította. Ami az elődje, Osztie Zoltán vezetésével felépült, azt tovább kell vinni, különös odafigyeléssel a helyi csoportokra. Mint fogalmazott: „tenni kell azt, amiben hiszünk, és átadni másoknak”. Úgy vélte, a KÉSZ-ből vagy a KÉK-ből nem kell nyugdíjba menni, felső korhatár nincs, az idősebbekre váró feladat viszont a fiatalok megszólítása. „Ez a magyarság megmaradásának ereje és záloga, amin biztosan Isten áldása van.”

*

A közös elnökségi ülés további részében mindkét fél bemutatta részletes, hónapokra lebontott programját, külön kiemelve azokat az eseményeket, melyre a testvérszervezet tagjait is hívják. Ezek egyike a mindig nagy érdeklődést kiváltó Barátkozási nap májusban, amire a KÉK a már meghívott tolnai és faddi csoportok képviselői mellett másokra is számít, illetve a KÉK védőszentjének, Szent Ágostonnak az ünnepe augusztusban. A délvidéki szervezet ezeken túlmenően nagyböjti lelki napot tart a Horgos melletti Domus Pacis lelkigyakorlatos házban. Májusban Nagyváradra zarándokolnak, júliusban Hitismereti napot rendeznek Bánátban, szeptemberben pedig a Szent László éve keretében Győrbe zarándokolnak. A magyar nemzetért megszervezett máriagyűdi engesztelő zarándoklaton, amit hagyományosan októberben, Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez kapcsolódva tartanak, ismét együtt lehetnek a testvérszervezetek tagjai.

A két szervezet vezetőségei megállapodtak abban, hogy a jövőben is tartanak közös elnökségi üléseket, a szervezetek tagjait az egymás rendezvényein való részvételre buzdítják, közösen nyújtanak be pályázatokat, és elősegítik az előadók cseréjét, hiszen a határ mindkét oldalán vannak nagy tudású és tenni akaró tagok. A két szervezet együttműködését gazdagítani, a helyi csoportok együttműködését továbbra is szorgalmazni szeretnék.

A hetedik évébe lépő KÉK–KÉSZ együttműködés közmegelégedésre tovább folytatódik, fiatalos lendülettel és tenni akarással.

Szilágyi Edit

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

 

 

 

 

 

 

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks