„Megvan az ideje a születésnek, s megvan az ideje a meghalásnak” – mondja a bibliai bölcs. Azonban a kezdet és a vég nemcsak az élet és a halál két nagy fordulóját jelenti számunkra. Életünk során ugyanis újra meg újra találkozhatunk a kezdet és a vég fogalmával.

II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű apostoli konstitúciójával 1993. május 31-én megalapította a Kaposvári Egyházmegyét, amelynek élére Balás Béla megyéspüspököt nevezte ki.

Jézus a vacsora közben kezébe vette a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és egyszerű szavak kíséretében barátainak nyújtotta: Ez az én testem! Bármelyik szegletében is a világnak, ha a szentmisét ünneplik, minden egyes alkalommal megtörténik az átváltozás csodája: egy darab kenyérből Krisztus teste, a borból Krisztus vére lesz.

Miként a folyó két part között folyik, életünk is az innen és túl feszültségében telik. Az innen azt jelenti, hogy még nem értünk célba, hogy még úton vagyunk. Amikor megszülettünk, még mindenen innen voltunk, aztán elkezdődött a keresés, a másik, a túlsó part feltérképezése.

Egyik papismerősünk éppen ebédjét fogyasztotta egy étteremben, amikor hirtelen megállt mellette egy bőrdzsekis, motoros fiatalember, kezében a bukósisakjával, és látva a pap öltözékét, aki klerikusi gallért viselt, megkérdezte őt: „Ön ugye pap?”