Már nem csak online szép a szép...

Értelmet és érzelmet egyaránt megmozgató tárlattal nyílt újra a közelmúltban a Somogy Megyei Kormányhivatal Galériája. Az épület ugyanis több mint egy éven át felújítás miatt zárva volt, ám az első emeleti aula most ismét rangos kollekcióval fogadja a látogatókat.

 

Huszonöt somogyi alkotó harminckét művét tekintheti meg a közönség. Olyan művészek kaptak meghívást, akiknek korábban már paravánra kerültek itt a munkái, így mind tematikában, mind műfajban meglehetősen változatos a kollekció. Festmények, grafikák, akvarellek, pasztellképek, fotók, tűzzománcok, szobrok illusztrálják Somogy pazar képzőművészetét, de egy nagyméretű ikon is helyet kapott a megyeszékhely kedvelt kiállítóhelyén.

A Varga Péter kaposvári plébános által megáldott és újraszentelt épületben lévő, országosan is unikumnak számító galéria több mint két évtizede ad lehetőséget elsősorban somogyi alkotók bemutatkozására, s a profik mellett az amatőrök is megvillanthatják tehetségüket. Korábban Megyeháza Galériaként működött, és számos alkalommal tematikus tárlat fogadta a művészet barátait. Nemzetközi hírű roma alkotók kiállítását is megrendezték már, mint ahogy egy-egy művésztelep is bemutatkozhatott itt. Nehéz sorra venni az alkotókat, ezért önkényesen hadd emeljek ki néhányat: Petrás Máriát rusztikus-fényes kerámiáival, a néhai akvarellistákat: Ikafalvi Farkas Bélát, Tibol Lászlót, vagy a Lipót egykori művészetterapeutáját, Csorba Simon László festő- és grafikusművészt, de expresszív festményeiből nyíló tárlatával Sárközy Pál, az egykori francia köztársasági elnök édesapja is elbűvölte itt a hazai publikumot. A közelmúlt talán egyik leglátogatottabb tárlata a Nemzetstratégiai Kutatóintézet bámulatosan gazdag Boldogasszony-vándorkiállítása volt, és sokakat vonzott Klencsár Gábor Indiáról szóló fotókiállítása is, amelyet India magyarországi nagykövete ajánlott az érdeklődők figyelmébe.

A most „megszólított” művészektől olyan munkákat vártak a szervezők, amelyek hűen reprezentálják alkotói korszakukat. Közülük hárman angyalmotívummal érkeztek. Míg Horváth János Milán festőművész szigorú, leszegett szárnyú angyalt álmodott pasztellbe, addig Kertész Sándor Székely Bertalan-díjas festőművész a rá jellemző lírai groteszk eszköztárat alkalmazta ezúttal is; terebélyes altestű égi lénnyel jelentkezett, s képének főhőse szinte fittyet hányva e földi létre, suhan el a világ felett. Gera Katalin szobrászművész, számos kaposvári és hazai köztéri szobor, relief megalkotója, ezúttal bronzba öntött, szomorú angyalával közvetíti a szakrális üzenetet. Ahogy figyelem e tárlat angyalait, még inkább tudatosodik bennem: a művészet nem más, mint az angyalok összeesküvése a világ felett…

Sörös József nagyméretű, Pára-lebegés című festménye is azt sugallja, más világba vágyódik a lélek, kissé talán a hátunk mögött hagyott pandémiára is utalva… Leánya, az üvegszobrairól (is) jól ismert Sörös Rita Vizuális klíma című, kétdarabos üvegkollekciója az áttetszőséget sugallja, miközben éteri táj tárul fel előttünk. Nagy Erika akvarellje beszédes címével – A tizedik – az utolsó csapást illusztrálja. „Sarokba szorított” keresztjével, rajta a korpusszal – kimondva-kimondatlanul is – belénk hasít a keresztényüldözés ténye és réme, hiszen ellenerők mesterkednek azon, hogy megfosszák az emberiséget az élet koordinátarendszerét jelentő kereszttől. K. Siess Zsuzsa ikonfestő nagyméretű táblaképén Sárkányölő Szent György jelenik meg – a legsokoldalúbban ábrázolható szent harcát illusztrálva ellenségével. Megrendítő Tóth György irtókapából-mozsárból kreált, 1914 – Az utolsó levél című, a nagy háború áldozataira emlékeztető kompozíciója is. Hidasi Ágnes tűzzománcképe az átrendeződést erősíti fel, s a másik tűzzománcművész, Czóbel Mariann a téli Balaton rianását idéző, ezüstben ragyogó Fénytűje láttán az elemek harca mellett az égi kegyelemre asszociálhatunk. Jól illeszkedik a tűzben kiéget(et)t csodákhoz a fotós Sélley Miklós Jégrajza és Színvarázsa.

S ha már a fotóművészet kerül szóba, hadd említsük meg: arányaiban jelentős helyet követel magának a fotó, a pillanat művészete. Míg a nemzetközileg is jegyzett ifj. Lőrincz Ferenc búvárfotós tengermélyről kínálja a látványt – ezúttal tátott szájú morénát és sügért fotózva –, addig a fiatalabb nemzedékhez tartozó, remek vadászfotóiról „elhíresült” Gschwindt Márk a somogyi erdők rejtekéből és a tótükür fölötti világból. Bedő Kornél sasokkal szárnyal, Kovács Tibor és Völgyi Attila (kis)városi pillanatokkal állítja meg az időt – olykor mosolyt csalva arcunkra, hiszen utóbbi alkotó nemcsak kéregető, hanem kötögető fiatalembert is lencsevégre kapott. Hegedüs György felvételeivel a szakrális örökségünk részét képező garamszentbenedeki apátsági, valamint a gelencei Szent Imre-templomra irányítja a figyelmet. Jó elidőzni Kling József modern albatrosz-szobra és Bene János „stilizált” kereskedőt vászonra vitt festménye előtt, mint ahogy Horváth Mária Bozótosban, K. Ékes Edit Virágöröm és D. Horváth Edit Ha vihar jő című képei előtt is. Gáspár András festőművész, a Csiky Gergely Színház egykori díszletfestőjének üres oszlopcsarnokot sejtető, Érzet című festményébe belelátjuk egész életünk eseménysorát. Halmos Klára grafikusművész Kustár Zsuzsa iparművésznek állít emléket művével, s Tibol László, Nagybajom egykori művésztanára gyergyói hegyeivel integet odafentről.

Gazdag keresztmetszet ez az „angyalarcú” kiállítás, s persze nem teljes, mert nem is lehet az, ám remekül illusztrálja a somogyi művészekben feszülő, s talán a pandémia ideje alatt megsokszorozódott teremtő erőt. A kortárs alkotók műveikkel július közepéig randevúznak a Kormányhivatal Galériában, fejet hajtva nagy mesterek életműve előtt, és a publikummal azon örvendezve, hogy már testközelből is élvezhető a művészet, s nem csak virtuálisan lehet szép a szép.

Lőrincz Sándor

 

 

2021-07-01

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

NEK2020

 

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks