Már nem mossa el a feledés

A magyar népi történelmi emlékezet kézikönyve

Nem, nem lesz martaléka az emberi emlékezet gyengeségének ezerévesnél is régebbi múltunk mesés története, az, amely az emberek lelkében és szívében élt-él, az, amelyet generációk adtak át egymásnak szájról szájra, sok esetben papírra vetve, régi könyvek lapjai közé rejtve, padlásokon őrzött ládákban gyűjtögetve, remélve azt, hogy valaki majd megtalálja, továbbadja, újra elmeséli!

 

A népüket értő tudósok, költők, írók mindig is vallották, hogy azt a tudattalanban rejlő egységes gondolatvilágot, amellyel egy nép reflektál magára, nem lehet figyelmen kívül hagyni, akkor sem, ha kényszerű elméletek, igaznak hitt kutatások mást akarnak bizonyítani. Hatalmas munka készült, hogy rögzítse mindazt a jövő számára, ami a Kárpát-medence, illetve a magyar nyelvterület egészén egységes magyar kultúránk, kulturális örökségünk hagyományait összegzi és ismerteti.

Egy tizenkét kötetes katalógusról van szó, bizonyos értelemben lexikonszerű, enciklopédikus igényű folklorisztikai univerzum – ahogy a szerző nevezi. Kézikönyv, amely számos egyéb tudományszak művelői számára is hasznos lehet. Valószínűleg nem visszük haza magánkönyvtárunkba, de mindenképpen tudnunk kell róla, hogy a nagy könyvtárak, a tudományos intézetek falai között meglelhetők lesznek ezek a kötetek, amelyek párját ritkító tudástárat foglalnak magukba.

Szerzője a néprajz avatott ismerője és kutatója, Magyar Zoltán, aki huszonöt éven át töltötte napjait e hatalmas anyag összegyűjtésével és feldolgozásával. Ő maga így vall művéről: olyan szellemi katedrális, amelynek „építőkockáit” generációk hosszú sora és teremtő képzelete hordta össze, amelyben összegződik több száz, adott esetben több mint ezer év kulturális öröksége, mindaz az örökség, amely folyamatosan változó és legalább annyira örök. E kötetfolyam egy nemzetközi repertoár része is, mivel országunk területén a lakosság összetétele sokszínű és változatos, így a mű Európában a leggazdagabb és legszínesebb.

A szerkezetében tizenegy kötetet (a másodikat A és B részre bontotta a szerző, ezért beszélünk tizenkettőről) elemezni e helyt nem célunk, de hogy a hatalmas témakörök mit ölelnek fel, abból következtethetünk arra, milyen mennyiségű néprajzi irodalmat felölelő adatgyűjtés és hány fáradságos adatgyűjtő út hozadéka a katalógus.

A mű részét képezik keleti gyökereink, ezeregyszáz éves európai jelenlétünk, változatos és hányattatott történelmünk, a megannyi megtermékenyítő kulturális hatás és végső soron népünk teremtő képzeletvilága, szellemi kreativitása és tehetsége is. Száztizenkétezer mondaszöveg jelenik meg kivonatosan ebben a regiszterben, a XI. kötet pontos utasításokat tartalmaz arra nézve, hogyan használhatja az érdeklődő a katalógust.

Tekintsük át vázlatosan, mi minden került rögzítésre rólunk, magyarokról, s miért kell e szép kiállítású köteteket tűztől, árvíztől védenünk: ilyen munka talán százévenként egyszer születik, ha születik. A kötetekről sorban:

I. Alapítási mondák, nem csak a honalapításé, mindené, amelyet alapítottunk: templomot, várat, áldozati helyet
II. (A és B): Hősök, történelmi személyiségek mondakörei, Attilától Márton Áronig
III. A nemzetközi mondakincs rokonai, sárkányölők, lovagok, hősök, árulók
IV. Háborúk, tatár-török mondakör, polgár- és vallásháborúk, csaták előjelei, világvége jóslatok
V. Vallásos témájú mondák, Mária- és angyali jelenések, remeték, szentek, gyógyítók
VI. Bűn és bűnhődés tematikája
VII. Népi hősök, „nemzeti betyárok”, rablók, emberevők, vérvád-mondák
VIII. Az elrejtett kincs, kincskeresés
IX. Mindaz a mondaanyag, amely más (korábbi) csoportokhoz nem illeszkedett, ellenben határozott földrajzi és/vagy történeti aspektusa volt, vagy óriásokról és tündérekről, a Föld korábbi lakóiról szól
X. A kutatók számára készült, alfabetikus rendbe szerkesztett, több ezer tételes bibliográfia
XI. A katalógus korábbi tíz kötetének elméleti szintézise, a katalógus függelékeként is értelmezhető kísérő tanulmány

E hatalmas összegző munka megírásáért nemcsak a szerzőt, Magyar Zoltánt illeti köszönet, hanem a Kairosz Kiadót is, amely felvállalta e kétségkívül tudósoknak, kutatóknak szánt, valószínűleg nem nagy példányszámban eladható művet.

Mégis higgyünk a szerzőnek, aki ezt mondja: néprajzin kívül e katalógusnak történeti, régészeti, irodalomtörténeti, művelődéstörténeti, nyelvészeti és művészettörténeti vonatkozásai is nagy számban vannak. S még egy pozitívumot említsünk meg: a magyarok széles körben óhajtott megismertetése érdekében tervezik a katalógus angol nyelvű kiadását.

A magyar történeti mondák katalógusa IXI. Kairosz Kiadó, Budapest, 2018.

Fülöp Zsuzsanna

 

Magyar Zoltán (1967) az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Eddig 87 önálló kötete és közel kétszáz egyéb tanulmánya jelent meg magyar és idegen nyelven. Magyarországon kívül tíz országban végzett néprajzi terepmunkát. Alapító szerkesztője a Magyar Népköltészet Tára, a Documentatio Folkloristica és a Documentatio Epica című szövegfolklorisztikai könyvsorozatoknak. Fő kutatási területei: folklórszövegek tudományos rendszerezése, történeti mondák, magyar néphit és szentkultusz, mesemondók repertoárja.

 

 

2019-05-10

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

 

1%

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks