Missziós imaközösségeink erősödő szerepe

A 18. verbita generális káptalan új kezdeményezései

Verbita missziós szerzetesek kiemelkedő eseménye volt ebben az esztendőben a társaság általános rendi gyűlése, idegen szóval generális káptalanja, amit hatévente rendeznek.

 

Három korszak a II. világháború utáni verbita misszió történetében

Az Isteni Ige Társasága, a verbita missziósrend a világ legnagyobb olyan katolikus férfi szerzetesrendje, mely a misszióra szakosodott. (Egyébként a hatodik legnépesebb a katolikus férfi szerzetesrendek sorában.) A szerzetesrend nagysága és eredeti hivatásához, a katolikus hitterjesztéshez való hűsége miatt nagy befolyással bír az egyházban. Története híven tükrözi a katolikus missziós munka sikereit és kudarcait.

A II. világháború utáni években a misszió a „fejlett Észak” és a „fejletlen Dél” együttműködésének jegyében zajlott. A verbita misszionáriusok az északi civilizáció eszközeivel támogatták hithirdető munkájukat. Két legfontosabb hátországunk, Németország és az Egyesült Államok segítségével óriási anyagi eszközöket vittek a misszionáriusok az elmaradott térségekbe (1945–1974). Az 1968-as fordulat szexuális forradalma, a keresztény értékek válsága azonban eltávolította egymástól az egyházat és a gazdaság vezető erőit. A II. vatikáni zsinat kinyitotta az egyház ablakait a világra, ami jót tett az egyház belső életének, azonban hozzájárult annak megkérdőjelezéséhez, hogy a hitet kívülállók számára is hirdetni kell. Szabad-e „ráerőltetni” a hitet azokra, akik nem születtek bele? E válság a verbita missziót kevésbé érintette, mint más szerzetesrendeket, mégis újra kellett gondolni a missziós munka elveit (1975–1999).

Hosszas megfontolás után a 2000-es általános káptalan fogalmazta meg a „prófétai párbeszéd” terminológiáját, mely már „párbeszédről” szól, de elkötelezett, vagyis bibliai nyelven „prófétai” módon. Az utóbbi 18 évben ez az új doktrína sikeresen támogatta a verbiták munkáját, főleg a déli országokban, ahol a rendi utánpótlás még erősödött is. A verbita intézmények szépen fejlődtek. Azonban napjainkra ezeket az intézményeket egyre nehezebb fenntartani tisztán szerzetesi vezetéssel, mivel a mai specializált világban a hagyományos szerzetesi képzéstől eltérő minősítésekre van szükség, még az eddig fejletlen országokban is. Ez természetes, az országok fejlődésével együtt járó tényező, mégis a misszió ismételt újragondolását teszi szükségessé (2000–). A hivatások számának csökkenése és az általános ismeretek terjedése ma már az eldugott plébániákon is megköveteli a világiak bevonását. Hogyan is lehet a világiak egyházi szerepvállalását helyesen felvállalni és megszervezni? Az idei káptalan ismét arra vállalkozott, hogy választ keres a misszió égető kérdéseire.

A szerzetesi élet korszerű megújítása

A nyár közepén Rómában összeült generális káptalan összetétele is jelezte, hogy ezzel a témával kíván foglalkozni. A 132 résztvevő közül 118 szavazó káptalani tag mellett 14 nem szavazó megfigyelőt is meghívtak, köztük a verbiták női ágát jelentő Szentlélek Szolgálói missziós nővérek képviselőit. Négy résztvevő nem rendtag, hanem a verbitákkal együtt dolgozó világi volt. A gyűlés jellegzetességét a nővérek és a világi partnerek részvétele jelentette. Együtt teljesítjük hivatásunkat, és szeretnénk erősíteni együttműködésünket. A káptalan mottója: „Isten szeretete sürget minket” (2Kor 5,14). E szeretet továbbadása ösztönöz minket, hogy megújítsuk missziós életünket, hogy visszanyerjük a bizonyosságot, mely szerint életünk forrása az isteni Ige. Ez a törekvés összhangban áll Ferenc pápának az egyházi struktúrák megújítása érdekében tett erőfeszítéseivel (lásd Evangelii Gaudium 25–26). A Szentatya így beszélt erről, amikor általános káptalanunk résztvevőivel találkozott: „Ez nem elvont lelkiséget jelent, hanem olyan gyökereket, amelyek életet adnak, amelyekről gondoskodni kell, és szeretni kell őket.” Az isteni Igében gyökerező, elkötelezett küldetésünk felfedezéséről van szó. Itt a káptalan a II. vatikáni zsinat örökérvényű gondolataira is hivatkozik: „A szerzetesi élet korszerű megújítása magában foglalja egyrészt az állandó visszatérést minden keresztény élet forrásaihoz és a (szerzetes) intézmény eredeti szellemiségéhez, másrészt az intézmény alkalmazkodását a kor megváltozott körülményeihez” (Perfectae Caritatis 2).

Hivatalos elismerés a világi munkatársak csoportjainak

A rendi gyűlés szerint a világiak egyházi szerepvállalását legjobban a nem szerzetes munkatársak csoportjai tudják végezni. Eddig azonban sokszor szubjektív szempontok döntöttek arról, milyen módon működnek együtt velünk. Ezért most a káptalan kinyilvánította, hogy az alapítóról elnevezett Szent Arnold lelki családnak nemcsak férfi (verbiták) és női (Szentlélek Szolgálói Missziós Nővérek és Szentlélek Szolgálói Örökimádó Nővérek) szerzetesek, hanem a világban élő olyan személyek is tagjai, akik missziós csoportokat képeznek. Ezek Magyarországon is működnek missziós imaközösségek néven. Nemcsak a verbiták missziós munkáját segítik, hanem osztoznak missziós karizmánkban és lelkiségünkben is.

Annak kinyilvánítása, hogy ezek a közösségek most már hivatalosan is Szent Arnold lelki családjának részét képezik, nemcsak nagylelkűséget igényel, hanem képzést is. „Világi munkatársainknak előkészítésre és képzésre van szükségük annak érdekében, hogy értékelhessék missziós karizmánk szépségét és saját hivatásukat Szent Arnold lelki családjában – mondja a káptalan, és így folytatja: – Létrehozzuk a szükséges képzési programokat. Bevonjuk partnereinket oktatási intézményeink irányításába, munkabizottságainkba. Évente verbita napot, hétvégét, vagy hetet szervezünk számukra, hogy együtt ünnepelhessük világméretű küldetésünket.” A káptalan határozatai tehát egyes aktuális kérdések (például az emberkereskedelem elleni küzdelem, illetve a rendtartományok felelős gazdálkodása) mellett kifejezetten a világi munkatársak hivatalos elismerését és csoportjaik hatékonyabb támogatását helyezik előtérbe. Az elismerést bizonyos feltételekhez köti a közösség. Olyan csoportokat fogadunk be, melyek Szent Arnold Janssen és az alapító nemzedék missziós karizmáját és lelkiségét követik. A világi társult csoport alapszabályt ír és hagy jóvá. A csoportok adminisztratív és pénzügyi téren függetlenek a missziós rendtől.

A területileg illetékes verbita tartományi (vagy regionális) főnök – tanácsának beleegyezésével – jogosult hivatalos elismerést adni a világiak társult csoportjainak. Ilyenkor egy-egy rendtársat kapcsolattartónak kell kijelölni. Ahol lehetséges, már létező csoportok bevonásával kell segíteni az alapítást. Súlyos problémák felmerülése esetén a hivatalos elismerés visszavonható. Az összes hivatalosan elismert világi társult csoport alapszabályának egy példányát a római generálátusra kell beküldeni. A csoportok képviselői meghívást kaphatnak a tartományi és a regionális gyűlésekre és káptalanokra. Kivételes esetekben a szerzetesrenddel közös missziós projektekbe anyagilag is bekapcsolhatók.

A rendi gyűlés nem feledkezett el saját, fogadalmat tett, de pappá nem szentelt rendtagjairól, a verbita missziós testvérekről sem. Azzal a kéréssel fordult az Apostoli Szentszékhez, hogy a nem felszentelt, de örökfogadalmas tagok is betölthessék a missziós szerzetesrend bármely, akár a legmagasabb tisztségét is. A szerzetes testvérek már most is fontos szerepet töltenek be a verbita misszió világi feladataiban mint iskolaigazgatók, missziós titkárok, szociális intézmények vezetői, pénzügyi felelősök stb. A javaslat szerint nemcsak atyák lehetnének akár rendfőnökök a verbitáknál, hanem missziós testvérek is. Ezzel a szerzetesrenden belül is megvalósulna a világiak növekvő szerepvállalása, ami a renden kívüli világiak esetében oly fontossá vált az egyházban. A kérdés azonban olyan nagy horderejű, hogy ehhez szentszéki jóváhagyásra van szükség.

Lányi Béla SVD testvér
fotók forrása: Verbita Rend

 

 

 

 

2018-12-09

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

 

1%

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks