Nem kikövezett út vezet a Csíksomlyói Szűzanyához!

Ha válaszolni kellene a kérdésre: vajon a több mint egy tucat, általam eddig látott Mária-kegyhelyek közül melyik nyújtotta számomra a legbensőségesebb, legmegrendítőbb élményt, nem tudnék válaszolni. A Máriapócsi Szüzet, aki hozzám közel „lakik”, bármikor meglátogathatom.

 

A fatimai „találkozás” szó szerint „megérintő” volt. Most pedig a Csíksomlyói Szűzanya és a pápalátogatás foglalja el az első helyet a szívemben.

Harmadszor adta meg a Jóisten, hogy eljuthassak a Csíksomlyói Szűzanyához, és mind a háromszor új kegyelmeket kaptam. Most úgy érzem, szívemnek a legkedvesebb lett, mert a csíksomlyói búcsúkor magaménak érzem szép hazánk e gyönyörű táját.

Zuhogó esőben, nagy reménnyel és buzgósággal indult el a Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye néhány plébániájáról érkező zarándokokból álló csoportunk Nyíregyházáról, a Magyarok Nagyasszonya római katolikus templomtól május 30-án kora reggel. Lelki vezetőnk Juhász Imre újfehértói plébános volt. Többen voltunk Baktalórántházáról, köztük KÉSZ-tagok is. Rajtunk kívül számos busz indult még az egyházmegye településeiről. Számolva az időjárási viszontagságokkal, megfelelő ruházattal készültünk, és tudtuk, áldozatok nélkül nincs kegyelem. Máriáért áldozatot kell tudni hozni, de ezt tulajdonképpen saját magunkért tesszük, hogy kegyelmeket nyerjünk nála.

Kápolnás faluban a háziak testvérként fogadtak bennünket a nap végén. A pápai szentmise előtti nap Csíkszeredával ismerkedtünk. Szombat hajnali 4 órakor indultunk el Csíksomlyóra. Közel 8 kilométeres gyalogút vezet felfelé a kissomlyói nyeregbe, de türelemmel, egymás után szép sorjában haladtunk, imádkozva, énekelve. Amikor elfogyott a köves út, földúton, vagy inkább sárban haladtunk tovább, csak a kegyelmekre gondolva. Többszöri, román nyelvű eligazítás után találtuk meg a szektorunkat. A hosszú várakozás az esőben kimerítő volt, de a Szűzanya megjutalmazta kitartásunkat, hűségünket, és az eső elállt, amikor némi késéssel elkezdődött a pápai szentmise, sőt az ég is kiderült és kisütött a nap.

Az oltárral szemben, a fenyves erdő alján, a legtávolabbi szektorban volt a helyünk. De ez nem számított, csak Ferenc pápára, a prédikációjára figyeltünk. Mondják, ahol baj van, ott megjelenik a pápa. A szentatya így hívott bennünket: „Járjunk együtt az úton”, csakis így, együtt oldhatók meg a gondok.

A búcsú elnyerésének feltétele, hogy magunkhoz vegyük az Oltáriszentségben jelen lévő Jézust. Mi, zarándokok is arra számítottunk, hogy a szentmisén fogunk tudni áldozni. A nagy esőzés miatt felázott talajon azonban csak nehezen jutott el egy-két áldoztató a hátsó szektorhoz, és a csúszós helyen az áldozni szándékozók sem tudtak mind odamenni az Oltáriszentség vételéhez. Számomra ez nagy csalódás volt. Szerencsére, amikor a mise után leértünk Csíksomlyóra, és szóltunk egy atyának, hogy áldozni szeretnénk, ő készségesen megáldoztatott minket.

Ferenc pápa csíksomlyói látogatásának legfelemelőbb momentuma az volt, amikor a Szentatya arany rózsát adott ajándékba a Szűzanyának. Ezzel fejezte ki a tiszteletét iránta. És lélekemelő volt az is, amikor a szentmise végén felcsendült a magyar, majd a székely himnusz. Csak úgy zengett a hegyoldal! A magyarok összetartozásának e megnyilvánulását nem felejtem el soha!

A Szűzanya angyali kezet nyújtott nekem, amikor egy Kinga nevű fiatalasszony segített le az akkor már veszélyesen csúszós hegyről, így megúsztam esés nélkül, de sokaknál ez nem így történt.

Nincsen búcsú meglepetések nélkül. Buszunk meghibásodott, de a segítő kezek hamar megjavították, hogy folytathassuk utunkat. Kápolnás faluban vasárnap, Urunk mennybemenetelének ünnepén még egy szép ünnepi szentmise részesei lehettünk a hazaindulás előtt. Velünk voltak a Vácról érkezett diákcsoport tagjai kísérőikkel, így zsúfolásig megtelt a templom.

Amennyit a szívünkben hazahoztunk, annyi a miénk Csíksomlyóból! A pápát látni egy életre szóló, emlékezetes élmény! A Csíksomlyói Szűzanya által adott bőséges kegyelmekből tudunk táplálkozni az itthoni hétköznapokban. A mi csapatunk jó nagy szívvel érkezett haza, lesz miből merítenünk az elkövetkező hónapokban!

Némethné Csubák Éva
a KÉSZ baktalórántházi csoportjának elnöke
(a szerző felvételeivel)

 

2019-07-05

 

 

 

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

 

1%

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks