Oláh András versei

nincs bocsánat

hangunk olvadó hó szilánkra tört üveg
szánalmas szavunkat senki sem érti meg

karcos tükröd mögött arctalan a bánat
elherdált alkunkra sosem lesz bocsánat

mint széllel az esőcsepp úgy harcolsz velem
múltunk söpröd össze amíg megérkezem

lettél eltékozolt idő megunt kegyszer
a szél majd rád talál és visszafúj egyszer

 

főpróba

az árnyékok megnyúlnak
a hallgatás pecsétje megtörik
büntet a visszanyelt
szavak keserűsége:
fülledt az este… viharral viselős

lámpák sápadt fénye kíséri
bágyadt beszélgetésünket
hiányzik a könny
hiányzik a harag s minden
mi bensőségessé tehetne
egy áporodott kapcsolatot

arcodat nézem s tekinteted
fakó remegésében a reményt
hogy egyszer – tán épp most –
átszakadnak majd
a köztünk épült gátak

 

Vissza a lap tetejére ⇧

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks