Rágalmak és valóság

Legeza László, az Óbudai Egyetem nyugalmazott oktatója a Szent István Könyvhétre megjelent Rágalom és valóság című kötetében arra vállalkozik, hogy összegyűjti az egyházzal szemben a leggyakrabban elhangzó kritikákat, vádakat, érintve – többek között – a keresztes háborúk, az inkvizíció, a cölibátus, a gazda(g)ság, a politizálás témáját. A kötetből kirajzolódik az Isten teremtette egyház emberi arca. A szerző nem állítja be hibátlannak azt, ami az emberi gyarlóságból eredően nem az.

 

Érdeme a kötetnek, hogy nem tagadja a felsorolt vádakat, hanem tényekkel és ész érvekkel cáfolja. Nem új érveket tár az olvasó elé, hanem a mindenki számára különböző helyeken, nagyobb energiaráfordítással fellelhető argumentumokat rendszerezi egy helyen. A kötet elsősorban a felsőoktatásban részt vevő fiatalok számára készült, de bárki érdeklődő haszonnal forgathatja. Akár kézikönyvként is használhatjuk egyház- és hitvédelmi vitáinkhoz.

Legeza László az egyes témaköröket igényesen járja körbe, ám nem tudományos értekezés a célja, hanem az ismeretek átadása, egyszerű szavakkal megfogalmazva. Fontos eszköze ez az elgondolkodtatásnak, a meggyőzésnek.

A fejezetek jól tagoltak, logikusan felépítettek. Bevezetőjükben néhány mondatban összefoglalva megtalálhatjuk a gyakran elhangzó rágalmat, amit az ellenérvek kifejtése követ. Számos színes kép és ábra segíti az egyes kérdéskörök mélyebb feldolgozását. Megtaláljuk a kötetben a Mengyelejev-féle periódusos rendszert éppúgy, mint a relativisztikus tömeg és a nyugalmi tömeg összefüggését leíró egyenlet képletét, melyet Einstein alkotott meg. A főszöveg mellett – mint egy tankönyvben – a margón színes szövegdobozokban egy-egy fogalom meghatározását, fontos kiegészítő információkat ad meg a szerző: elmagyarázza például a szimónia jelentését, bemutatja a Szent István Lovagrendet, vagy éppen a Koránból idéz. A fejezetek végén rövid irodalomjegyzékkel segíti a szerző azokat, akik komolyabban el kívánnak mélyedni az adott témában.

Az egyház és tudomány témakörében így foglalhatók össze a leggyakrabban elhangzó vádak: az egyház tudatosan elhallgatta a középkorban az emberek elől a tudományos felfedezések eredményeit, sőt maga is akadályokat gördített a tudományok fejlődése elé és „idejétmúlt” bibliai szemléletet erőltetett az emberekre. Ezzel szemben az igazság az – ahogy Legeza összefoglalja –, hogy az egyháziak közül sokan maguk is művelték és tanították a természettudományokat mint az Isten által teremtett valóságot.

Az élet keletkezése című fejezetben a létezésünkkel kapcsolatos legalapvetőbb kérdéseket és a hozzájuk kapcsolódó rágalmakat járja körbe: Mi az élet? Van célja a létezésünknek? Csak a Földön van élet? Az ember őse valóban a majomtól származik? Mi a lélek? Ha létezik, akkor hol található? Vannak-e angyalok és ördögök?

Az egyházról szóló vitákban valószínűleg mindannyian találkoztunk már az inkvizíció kérdéskörével, amit szeretnek a „sötét középkor” legfőbb bűneként beállítani, mely ártatlan emberek tízezreit kínozta meg és küldte a máglyahalálba. A bűnök megbocsájtását, az irgalom gyakorlását, a krisztusi szeretetet hirdető egyház miért alkalmazta évszázadokon át az inkvizíciót? A könyv szerzője válaszában rámutat, hogy az inkvizíció mint jogi intézmény létrejöttének legfőbb célja az egyház tanításának védelme volt az eretnekségekkel és a tévhitekkel szemben. Mint írja, a jogi eljárás keretében lefolytatott tárgyalásokról periratok és jegyzőkönyvek készültek, melyek jelentős része fennmaradt. Ezek tanúsága szerint a vádlottak többségét felmentették vagy csak nagyon enyhe büntetésben részesítették. Halálbüntetést csak a téveszméjükhöz hajthatatlanul ragaszkodó, az egyház tanítását nyilvánosan tagadó eretnekekkel szemben alkalmaztak. Az inkvizíciót, mely országonként eltérően, az államhatalommal karöltve működött, III. Pál pápa 1542-ben beszüntette, ennek ellenére egyes országok vezetői tovább működtették, kizárólag hatalmi és nemzetpolitikai céljaik elérése érdekében.

Napjainkban egyre hangosabban és gyakrabban hallatják hangjukat a papi nőtlenség ellenzői. (Érdekes, hogy a legkevésbé azok ágálnak a cölibátus ellen, akik benne élnek.) Legeza László leszögezi: A papság olyan hivatás, mely teljes embert igényel. A házastársi életszövetségről való lemondás a papi/szerzetesi életre vállalkozó személyes döntése. A kötet szerzője a papi nőtlenséggel közös fejezetben tárgyalja az egyháziakkal szemben megfogalmazott pedofília vádját is, ami talán azért nem szerencsés döntés, mert ez azt sugallja, hogy összefüggés van a két probléma között. Mindenesetre a szerző kifejti, hogy a katolikus papság körében kisebb a szexuális aberráltság gyakorisága, mint más foglalkozási területeken.

Jézus, amikor az egyházat megalapította, nem tett arra ígéretet, hogy tagjai hibátlanok lesznek, hogy nem követnek el akár súlyos bűnöket is. De Péterre és utódaira hagyta a jogot, hogy feloldozzanak bűneink alól. Ennek pedig előfeltétele a bűnbánat. A szerző fontosnak tartja előszavában megjegyezni, hogy az ezredfordulóra meghirdetett jubileumi év nagyböjtjében az azóta szentté avatott II. János Pál pápa az egyház nevében bocsánatot kért Istentől az egyház tagjai által a múltban és a jelenben elkövetett minden bűnért.

Legeza László: Rágalmak és valóság. Érvelések a Katolikus Egyházat érő néhány rágalom ellen, Ecclesia Kiadó, Budapest, 2018, 128 oldal. Ára: 1790 Ft.

Rochlitz Bernadett

 

 

2018-06-03

 

 

 

 

 

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

 

 

 

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks