Rejtőzködő szentek - Egyházias ételeink

Grétsy László, a nyelvművelés kiemelkedő alakja szerint a szenteskedő, vallásosságát fitogtató nő (személy) gúnyos megnevezése a szentfazék. Szinonimája a vakbuzgó (hitbuzgó), a bigott, és gyakran használják álszent értelemben is. Ez tehát a jelentése, ha e szavakat egybeírjuk.

 

És ha külön? Fő-e valami a szent fazékban? Vannak-e egyházias elnevezésű, „szent” ételeink?

Az egyházközségek, plébániák tagjai mindig is feladatuknak érezték, hogy jól tartsák lelki vezetőjüket, szívélyes viszonyt ápoljanak vele. A sütemény, az édesség az ünnep, a kivételes alkalmak eledele, amivel a háziasszony szeretteinek kedveskedik. Talán ez az oka annak, hogy az általam ismert „klerikális” ételek csaknem mindegyike édesség.

A káplán krémes édes, réteges sütemény, melyben a három tésztaréteget vaníliás krém választja el egymástól. Az egyházi hierarchia következő lépcsőfoka az ordinárius, elnevezését a püspökkenyér és a püspökfalat is őrzi. Ez utóbbi nem édesség, hanem a baromfinak sült vagy főtt farcsikja. Elnevezését püspöksüvegre emlékeztető formájáról kapta.

A kardinális szelet keményre vert tojásfehérjéből, valamint tojásból, cukorból, lisztből kevert tésztából készül, két fele közt baracklekvárral megkenve. Életemben először Sárospatakon ettem ilyet, ahol a helyi cukrász nagyon finomra készíti, bár az én ízlésemnek túl édesen. Egyszer magam is megpróbálkoztam vele…

Egymás ellentéte az angyalpirula és az ördögpirula – nevének előtagját és színét tekintve. Az előbbi nem más, mint fehér csokoládéval bevont szaloncukor, az utóbbi egy fánkfajta, amit olajban kisütve még frissen megforgatnak kakaóporban.

Ha már az egyházi rendeken végigmentünk, ne feledkezzünk meg a szerzetesekről se. A kapucsínó az egyik legismertebb kávéfajta. Nevét a kapucinusok öltözetének színéről kapta. A barátfüle – minden bizonnyal sok (ferences) barát kedvence – nem szerzetesek találmánya, és nem is róluk kapta a nevét. A 19. század második felében élt Budán egy Franz Freund nevű vendéglős, akinek a specialitása volt a töltött tészta. Freunds gefüllte Tasche (Freund-féle töltött táska) néven ajánlotta a hozzá betérőknek. A magyar elnevezés innen származhat: a Freund magyarul barátot jelent (a vendéglős maga is Barátra magyarosított), a gefüllte jelzőből pedig a hangzást vettük át. Így lett a lekváros derelyéből barátfüle.

Ha egy honfitársunkat megkérünk, hogy mondjon egy sajtfajtát, tízből kilenc biztosan azt vágja rá: trappista. Ez a félkemény, zsíros sajtfajta a Magyar Élelmiszerkönyv szerint tehéntejből készül, és nincsenek benne (nagy) lyukak. Íze és illata nem átható, ami elősegíti a sokoldalú felhasználhatóságot. Elkészítése két szerzetesrend nevéhez is köthető: a normandiai La Trappe ciszterci monostor apátja 1664-ben az eredeti, szigorú életrend megtartására kötelezte közösségének tagjait. Húst nem fogyaszthattak, és termelő munkát kellett végezniük. E két feltétel egy csapásra teljesíthető a sajtgyártással. A Szentszék 1678-ban jóváhagyta az új életmódot, így jött létre a trappista rend. A közösség tagjai natúr kéregben, szabad levegőn hónapokig érlelték a sajtot. Elkészítési módja a közösség terjedésével együtt hódított teret, Magyarországra a rend boszniai Mária Csillaga kolostorából érkezhetett.

Bizonyítékául annak, hogy nemcsak a hívek tartják jól lelki vezetőjüket, hanem papjaink között is vannak, akik szívesen és jól főznek, említsük meg a Szabadkai Egyházmegyében szolgáló Paskó Csaba atyát, aki teológiai és zenei tanulmányai mellett a kulináriák ismeretében is elmélyült, szívesen és jól főz, s már több szakácskönyve is megjelent.

Húsvétkor sok helyen szokás az ételszentelés. Az ünnepi asztalra ilyenkor megszentelt kalács, sonka kerül. Az étkezés akkor válik igazán ünneppé, ha közösségi esemény. Az elsőáldozásom utáni agapén (s így volt ez mások elsőáldozásán is, ahol rokonként vagy barátként részt vehettem) kaláccsal és kakaóval terített asztal várt a plébánia udvarán.

Azonban a legértékesebb terített asztal, a legszentebb lakoma a szentmisében vár minket.

Rochlitz Bernadett

 

 

2018-11-25

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

 

 

 

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks