Rejtőzködő szentek - Háromnyelvű gyógyszertár

Sorsára hagyottságában is rendíthetetlen tanúként áll Pozsony legjelentősebb katolikus épületének, a koronázó templomnak a tőszomszédságában a Salvator gyógyszertár.

 

Tanúskodik mindenekelőtt Jézus Krisztusról, aki ugyan maga is „a mi betegségeinket hordozta”, ő a mi orvosunk és gyógyítónk. A Megváltó életnagyságú, egészalakos szobra a bejárat felett Riegele Lajos (1879–1940), a város jelentős alkotójának műve.

A patika tanúskodik egy nagyformátumú, ma úgy mondanánk, szociálisan érzékeny főpásztorról, Lippay György hercegprímásról, esztergomi érsekről is, aki saját vagyonából építtette fel magánhasználatra a gyógyszertárat. Működtetését a pozsonyi jezsuitákra bízta 1658-ban. A nyilvános működés engedélyezésének már akkor is szigorú feltételei voltak: adófizetés, évenkénti patikavizsgálat, vizsgázott és fölesküdött gyógyszerészek. A jog megszerzését követően, 1735-től a jezsuiták évenként 60 forint értékű gyógyszerrel ingyen látták el a város szegényeit.

A tér, ahol a Salvator gyógyszertár áll, egy magyar főpásztorról kapta a nevét: az esztergomi bazilikát építtető Rudnay Sándor hercegprímásról, aki Pozsonyban nemzeti zsinatot tartott, és a tér közepén álló Szent Márton-székesegyházban magyar királlyá koronázta V. Ferdinándot 1830-ban.

De térjünk vissza a Salvator patikához: az egykori pozsonyi jezsuiták gyógyszertárát 1950-ben államosították ugyan, de tovább működhetett, egészen 1996-os bezárásáig. Máig meglévő háromnyelvű cégtáblái Pozsony egykori háromnyelvűségéről tanúskodnak, egy virágzó városról, ahol jól megfért egymás mellett a magyar a német és a szlovák.

Rochlitz Bernadett
Fotó: Csallóközi Zoltán

 

 

2020-02-03

 

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

 

 

 

 

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks