Saitos Lajos versei

Éghetetlen

Tanuld meg ezt a versemet
mert az igazi költemények
fejből fújandók akár
a Kalevala rúnái s nem
kéziratban nem is gép-
iratban maradnak meg
s pláne nem egy inter-
netes felhőben leledzenek
míg elő nem veszi valaki
azokat s
tanuld meg mert
a jó vers gyúanyag a léleknek
bár a versek tudjuk éghetetlenek!

 

Komplementer

Megy le a Nap
a Vízivárosban
kora ősszel csak
egy óriás kémény
vágja ketté az
amúgy szemnek
mindig is kedves
látványt… Csak
a füst száll s jön vele
a koromsötét is...!

 

Hónapsoroló

Január havon jár
február fagyon jár
március rügytűkön
április meg huzaton
május virág-maszaton
míg június július
nyári hőtől lőporosan
szeptember szőlőszedőn
október dióverőn
november meg levélen
s decembert is beteríti
a széllel kevélyen.

 

Téli remény

Rád gondolok amikor
a frissen szántott barázdákon
végigfuttatom szemem
amikor szél sodorja a falevelet
rád gondolok esőben
napsütésben s a ránk leselkedő
télben a mégis-reményben
amikor majd kénytelen

tűz mellé házba szorulunk
és benned bízunk Uram!

 

 

Saitos Lajos költészetét itt mutatjuk be

 

 

2019-02-09

Vissza a lap tetejére ⇧

Támogatóink

 

 

 

1%

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks