A Magyar Királyságtól 1849-ben különválasztott Szerb Vajdaság és Temesi Bánság kormányzójának 1859. január 8-án keltezett körlevele az igazgatása alá tartozó területen működő jegyzők feladatává tette, hogy részletes útmutató alapján a helyi viszonyokat jól ismerők (gyógyszerészek, jegyzők, lelkipásztorok, orvosok, tanítók) közreműködésével leírást készítsenek településükről.

A józsefvárosi Horánszky utcai épület különleges rendezvénynek adott otthont. A népes hallgatóság és a közreműködői csapat ökumenikus közösségben vizsgálta meg a kérdést: Van-e közös útja a református és jezsuita – tágabb felfogásban a protestáns és katolikus – lelkiségnek?

A reformáció 500. évfordulója alkalmából jelent meg az első magyar regény Kálvin Jánosról. Tóth-Máthé Miklós Debrecenben élő író történelmi munkái sorában korábban is szerepeltek a hazai reformáció olyan jelentős alakjai, mint például Méliusz Juhász Péter, Károli Gáspár, Szenci Molnár Albert.

Amikor filmezni vágyunk, legtöbbször valami újdonságot keresünk. Sokszor annyira megtetszik egy film, és olyan nagy hatással van ránk, hogy utána is sokat emlékezünk rá, eszünkbe jut egy-egy helyzetben, vagy csak tovább járnak körülötte a gondolataink. Szeretnénk újra megnézni, figyelni a részletekre, megint hatása alá kerülni, és új aspektusokat felfedezni benne.

„A költői művek vagy költői szövegek általános elnevezése a költemény, a rövidebb költői művek megkülönböztető neve a vers. Formája szerint valamennyi költői művet verses vagy versben írt alkotásnak nevezik, szemben a prózai vagy prózában írt művekkel” – írja a Wikipédia. A versolvasás napjainkban már idejemúlt tevékenységnek számít.