Szent Teréz imaiskolája

Nagy éhség van ma a transzcendenciára. Most, amikor már úgy tűnik, nem lehet fokozni a földi élvezeteket, amelyek egy karnyújtásnyira vannak szinte mindenkitől, az ember megcsömörlik ezektől, mert kezdettől fogva a Végtelenre irányított. A Végtelen utáni vágyát csak Teremtője töltheti be, az ideig való javak élvezete pedig még inkább növeli belső éhségét.

 

Minél többet élvez a földi gyönyörökből, annál többet kíván megszerezni belőlük, mégis éhes marad. Végül már egészen céltalanul bolyong a világban, és maga sem tudja, mit is keres valójában. Ebből fakadhat az a dekadens életérzés, amelynek egyik következménye lehet a számos öngyilkosság.

Miközben a társadalmak többsége hallgat Istenről, addig az egyén csaknem kétségbeesett keresésbe kezd – legtöbbször öntudatlanul – annak érdekében, hogy a körülötte széteső világban valamiképpen mégis eljuthasson a belső harmóniára. Tulajdonképpen az Istennel való személyes kapcsolatot keresi. Sokszor idegen kultúrákból származó technikákkal és a modern pszichológia segítségével próbálkozik, hogy újra magára találhasson, és megismerhesse önmagát, de ezekkel nem éri el teljes egészében célját: a belső békét, ami biztonságot ad. A keresztény ember keresésének középpontjában a személyes Isten áll, aki Atya, Fiú, Szentlélek. Őt keresi, Aki már jóval előbb rátalált.

Az Egyház spirituális hagyománya biztos és biztonságos utat kínál arra, hogyan keresheti az ember Istent úgy, hogy valóban az egy igaz Istenre találjon rá a szívében, személyiségének középpontjában. Avilai Szent Teréz, a misztika egyházdoktora olyan utat mutat a keresőnek, amelyen biztosan és biztonságosan járhat. Ez pedig maga Jézus Krisztus, az emberré lett Isten. Túl kell látni a paramisztikus jelenségeken (látomások, hallomások, levitáció stb.), amelyeket Szent Teréz ezen a belső úton tapasztalt, és amelyek nem képezik az Istennel való kapcsolat lényegi részét. Az üzenetben rejlik a lényeg, amelyet szentünk átad. Krisztusnak, a valóságos Istennek és valóságos embernek szentséges emberi természete az a pont, ahol Isten és ember találkozhat. Ő maga az út, amelyen Szent Teréz is járt. Ezen az úton azonban mindenkinek meg kell találnia a maga ösvényét, amely egyedül az övé. Hasonló lelki életutak ugyanis vannak, de nincs két ugyanolyan, mint ahogy nincs két ugyanolyan ember sem.

Paramisztikus jelenségek megtapasztalása nélkül is el lehet jutni az Istennel való tapasztalható egyesülésre már itt a földön, az Ő végtelen kegyelméből. Keresztes Szent János, a kármelita rend másik nagy egyháztanítója szerint sokkal biztonságosabban járhatunk az Istent keresés útján ezek nélkül a jelenségek nélkül, a hit lámpásával kezünkben. Mivel a teljes ember testből, lélekből, szellemből áll, természetes, hogy a belső ima kegyelmeiből részesül a test is. (Szent Teréz az emberről mint lélekről beszél, ez alatt azonban a teljes ember értendő, aki test, lélek, szellem.) Amikor az ember érintkezik Istennel az imában, és egyre mélyül ez a bensőséges kapcsolat, magától értetődő, hogy a teljes emberre (a testre is) kiárad ennek jótékony hatása. Ez pedig mindenkinél különböző módon nyilvánulhat meg.

Szent Teréz sok küzdelem után kapta meg az Istennel való tartósan tapasztalható egyesülés kegyelmét, amelyet ő maga lelki házasságnak nevez. Széles körű jártasságával segít eligazodni a lelki-szellemi élet útvesztőiben. Irányjelzőket mutat fel, amelyeket követve nem tévesztjük el a célt.

Természetessége, ahogyan a természetfölöttiről szól, hozzánk is közel hozza mindazt, ami távolinak tűnhet, ha nem engedjük, hogy a rendkívüli jelenségek elvonják figyelmünket a lényegről: Isten mindenkivel személyes szeretetkapcsolatba akar lépni, és mindannyiunkkal úgy, ahogyan az egyes ember képes őt befogadni. Alkalmazkodik az egyénhez, mert a kegyelem a természetesre épít.

Szent Teréz tanácsa az imádkozó ember számára egyszerű, amelyet bárki követhet: „egyedül felment a hegyre imádkozni” (Mt 14,23) – olvassuk Jézusról. Mindennap szánjon időt az egyedüllétre Istennel. Az elmélkedéssel (az Istenről való gondolkodással) szedje össze gondolatait, hogy Isten jelenlétében tudjon maradni. A szétszóródó gondolatok összeszedésére olvashat néhány mondatot a Szentírásból vagy egy lelki könyvből. Nézhet egy ikont vagy szent képet, miközben Istenre gondol. A kötött imát (vagy ajakimát, ahogy Szent Teréz nevezi) figyelmesen végezze, és ne gépiesen! Figyeljen a szavakra, mit jelentenek, vagyis kösse össze a kötött imát az elmélkedéssel, így nem járnak majd máshol gondolatai. Éljen az Egyház szentségeivel (bűnbánat szentsége, Eucharisztia). Ez az ember része az imában. Így Máriát követi, aki „szívében gyakran el-elgondolkodott” azon, amit a Gyermekről hallott (vö. Lk 2,19). Mégsem kell sokat gondolkodni, hanem nagyon kell szeretni.

„Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk és benne fogunk lakni” (Jn 14,23) – mondja az Úr. A valódi szemlélődés Isten ajándéka, amelyben az ember tapasztalhatóan egyesül Istennel a szeretetben. Ez semmiféle technikával nem érhető el. Előfeltétele, hogy az imádkozó Isten szerint igazítsa életét. A szeretet tíz igéje (tízparancsolat) segíti ebben. Ha a felismert jót meg is teszi, s így a szeretetben szolgálja embertársait, akkor a legjobb úton halad. Szent Teréz azonban továbbvezeti, mintegy a gazdag ifjút állítva szeme elé: mindent oda kell adnia, ha a kincset meg akarja szerezni. Függetlenül attól, milyen életállapotban van. A házas és az egyedülálló éppúgy meg van hívva az Istennel való szeretetkapcsolatra, mint a pap vagy a szerzetes. Ha teljesíti állapotbeli kötelességét, teszi a jót és elengedi a fölösleges dolgokat, valamint időt ad mindennap Istennek, akkor a szemlélődés előfeltétele megvan. A konkrét próbája annak, hogy mindent odaadott-e, az a Gondviselésre való teljes ráhagyatkozásban mutatkozik meg, mégpedig a határhelyzetekben. Amikor egy-egy nehéz helyzetben elveszít minden földi kapaszkodót, vajon akkor tud-e bizalommal ráhagyatkozni Istenre?

Ha Isten meg akarja adni valakinek a szemlélődés ajándékát, akkor ennek egyik jele, hogy az ima idején elcsöndesednek képességei (emlékezet, értelem, akarat), olyan, mintha álmos lenne, csak lassan tud elmélkedni. Ilyenkor tegye le a könyvet, hunyja be a szemét és egyszerűen legyen Ővele a szeretetben! Úgy tűnhet, hogy haszontalan időtöltés, pedig ekkor Isten cselekszik benne. Szavak nélkül közli magát a szeretetben. Szeretve van az ember és viszontszeret. A szemlélődés kezdetét Szent Teréz a nyugalom imájának nevezi. – „Jöjjetek énhozzám mindnyájan (…), és én megnyugvást adok nektek!” (Mt 11,28) – mondja az Úr.

Szent Teréz szerint a kegyelem befogadásának mértéke: a szeretet mértéke. Kiben mekkora a szeretet, annyi kegyelmet tud befogadni. Az Úr mindenkinek megadná a kegyelmek teljességét, ha be tudná fogadni.

Kitartó belső munka Isten segítségével, ameddig valaki eljut oda, hogy otthonosan mozogjon a maga belső világában, és ameddig érzékennyé válik a belülről jövő isteni megnyilvánulásokra. Ha megtanult belül élni és a benne lakozó Isten társaságában maradni (a szeretet konkrét cselekedeteit élve felebarátaival), akkor elnyeri az óhajtott belső harmóniát, amelynek alapja a béke és öröm a Szentlélekben. Így a nagy belső kegyelmek gyümölcseit, vagy amint Szent Teréz mondja: „hatásait”, megadja az Úr azoknak is, akiknek soha nem volt és nem lesz része rendkívüliségekben a belső imában. Szent Teréz többször kiemeli, hogy akik ún. rendkívüli kegyelmeket kapnak, nem biztos, hogy szentek, viszont akik követik a szelíd és alázatos Krisztust a kereszthordozásban, a mindennapok áldozatvállalásában, azok biztosan az életszentség útján járnak, és egyesülve vannak az Úrral, még akkor is, ha ezt nem érzik. Ezért fontos megtudni Szent Teréztől, melyek azok a hatások, amelyek az Istenben való életet jellemzik. Amikor nagy belső kegyelmeiről szól, akkor ezekről is beszél. Gyümölcsök nélkül ugyanis, amelyek a konkrét hétköznapi életben mutatkoznak meg, minden nagy belső tapasztalás csak illúzió, és jelzi, az illető elszakadt a realitástól, s az önámítás csapdájába esett. „Gyümölcseikről ismeritek meg őket” (Mt 7,16).

Sok kérdés merülhet föl abban, aki imádkozik. Szent Teréz ma is válaszol nekünk, és velünk jön az úton, elkísér bennünket az Úr társaságában.

Térj a bensődbe mindennap! Nézd magadban a megfeszített és feltámadt Krisztust az evangélium segítségével! Szent emberségében megtalálod önmagad. Tedd azt, amit Ő tett! Aki kiüresítette önmagát és fölvette a szolga alakját (vö. Fil 2,7). Aki azt mondta Atyjának a kertben: Ne az én akaratom legyen, hanem a tiéd (vö. Lk 22,42). Aki nem azért jött, hogy a maga akaratát tegye, hanem annak akaratát, aki őt küldte (vö. Jn 6,38). Aki a szelíd Bárány és alázatos szívű (vö. Mt 11,29). Aki nem azért jött, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözítse (vö. Jn 3,17). Nézni Őt – azt jelenti: szeretni. Adj oda neki mindent, hiszen Ő már szeretett és önmagát adta érted (vö. Gal 2,20). Vár téged bensőd legbelső lakásában. Várja, hogy kopogtass. Ő pedig neveden szólít, mert az Övé vagy (vö. Iz 43,1), és a Bölcsesség neked nyújtja borát (vö. Péld 9,2). Most már elmondhatod: a Kedvesemé vagyok s Ő az enyém (vö. Én 6,3). A kereszten egyesülhetsz Vele a szeretetben. A kereszt a valódi szeretet jele.

Johanna-Andrea nővér

 

 

Johanna-Andrea nővér 1967-ben született Budapesten, 2004-ben lépett be a Sarutlan Kármelita Nővérek rendjébe, 2010-ben tett ünnepélyes örökfogadalmat Magyarszéken, a Mindenszentek Kármelben. 2014-ben – perjelnője kérésére – átment segíteni Erdélybe, az akkor még kánoni megalapítás előtt álló, Kis Szent Teréz Kármelbe (Marosszentgyörgyre), ahol 2015-ig vikária, a kánoni alapítást követően pedig 2018-ig perjelnő, jelenleg novícia mesternő. Eddig négy kötete jelent meg Szent Teréz válaszol – Hogyan imádkozzunk? 1–4. címmel.

 

 

 

2021-01-12

Vissza a lap tetejére ⇧

Keresztény Értelmiségek Szövetsége

1016 Budapest, Aladár utca 17.

(06-1) 328-0164

iroda[kukac]keesz.hu

www.keesz.hu

 Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

powered by Reelweb  | designed by PetrusWorks