A Bárány menyasszonya

II. János Pál pápa a Fides et Ratio elnevezésű pápai enciklikájában a hit és a tudomány egymáshoz kapcsoltságáról így vélekedik: „az emberi szív mélyébe el van ültetve az istenkeresés és az Isten utáni heves vágy. (…) Az ember különböző korokban különféle módokon bizonyította, hogy képes e legmélyebb vágyának kifejezésére. Az irodalom, a zene, a festészet, a szobrászat, az építészet, s termékeny elméjének minden más műve e kutatás vágyának kifejezési eszközei lettek. Különösen a filozófia vállalta magára e feladatot, s az ember ezen egyetemes törekvésének megfelelő eszközeivel és tudományos lehetőségeivel ki is fejezi.”

Ha Edith Stein életét szemléljük, arra a bizonyosságra jutunk, hogy benne is mélyen égett az igazság iránti heves vágy, és az isteni gondviselésnek köszönhetően ezt meg is találta.

Edith Stein zsidó származású német filozófus volt, aki mintegy hidat képezett a vallás és a tudomány között. Edith a fenomenológia filozófiai irányzat követője volt. A fenomenológia azt vizsgálja, hogyan ismerjük meg a minket körülvevő világot. A fenomenológia szerint a filozófiának elsősorban a jelenségekkel kell foglalkoznia, tehát azzal, hogyan jönnek létre a különböző dolgok a tudatunkban. Fontosnak tartja a lényeg megtalálását, a felesleges elemek és az előfeltevések elhagyását. Ennek a filozófiai irányzatnak a fő képviselője Edmund Husserl volt, akinek Edith a belső körébe tartozott, és akinek asszisztenseként is tevékenykedett. A fenomenológia virágkora 1905 és 1914 között volt, különösen is a Göttingeni Egyetemen, ahol maga Husserl is tanított. Később Edith ezt a még megtérése előtt megszerzett tudását fel tudta használni a megtérése után is, hiszen a keresztény tanítást vizsgálta a fenomenológia módszerével, melyet Aquinói Szent Tamás tanításával is összhangba hozott. Edith Stein tehát a neotomizmust hirdette a fenomenológia alkalmazásával. Hogy hogyan vált egy ateista lány a Katolikus Egyház egyik legnagyobb hatású női tudósává, szentjévé és vértanújává, azt életének fontosabb mozzanatain keresztül tekintsük végig.

Edith Stein 1891. október 12-én született a lengyel Boroszlóban. Ortodox, hagyományhű zsidó családból származott. Édesapját korán elveszítette, így az édesanyjának egyedül kellett nevelnie Edithet és testvéreit, illetve irányítani a családi vállalkozást. Édesanyja nagyon erős asszony volt, aki nagy hatással volt gyermekeire és központi szerepe volt a családban. Vallását hitelesen élte, igyekezett minden szabálynak és előírásnak kifogástalanul megfelelni. Edith elkísérte a zsinagógába, amiben valószínűleg a szülői szeretet vezette, hiszen fiatalkorában ateista volt. Amikor Edith katolikus hitre tért, édesanyja nagyon nehezen tudta elfogadni. Sok feszültséget és nehézséget okozott ez a Stein családban. Edith mindamellett, hogy meggyőződéses katolikus volt, mindig próbálta enyhíteni a családon belüli vallási ellentéteket. Katolikusként is volt, hogy elkísérte édesanyját a zsinagógába. Ő saját magán tapasztalhatta meg Jézus szavait: „Ne gondoljátok, hogy békét jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával. Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége. Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám. Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám. Aki meg akarja találni életét, elveszíti; aki azonban elveszíti értem életét, az megtalálja” (Mt 10,34-39).

Edith megtérése a következőképpen zajlott: Hedwig Conrad-Martius német filozófusnő, akivel Edith előbb munkakapcsolatot, később valódi barátságot ápolt, vendégül látta. Hedwignek hatalmas gyümölcsöskertje volt, így amikor Edith nála volt, nappal dolgoztak, esténként filozofáltak. Egy ilyen este Hedwignek és férjének el kellett utaznia, ezért felajánlották Edithnek, hogy kedvére válasszon egy könyvet a polcról. Edith Avilai Szent Teréz életrajzát húzta ki, és azonnal feltárult előtte a hit fénye. A könyv olvasására saját maga így emlékszik vissza: „Elkezdtem olvasni, s úgy megragadott, hogy le sem tudtam tenni, míg a végére nem értem. Amikor befejeztem, azt mondtam magamban: Ez az igazság!”

Edith 1922. január 1-jén keresztelkedett meg. Gyóntatója ekkoriban Joseph Schwind prelátus volt, akinek közbenjárására állást kapott a speyeri dominikánus leányiskolában, ahol tíz éven keresztül volt nevelő és tanár. Ebben az időszakban kezdett el foglalkozni Aquinói Szent Tamás munkásságával. Sokat dolgozott, fordított, a gyermekeket kiválóan nevelte. Mindig a színtiszta igazat mondta nekik, de ahhoz is értett, hogy a szerényeket bátorítsa. Egy akkori tanítványa így ír róla: „Sajnos, csak egy évig jártam a Szent Magdolna iskolába. Tizenhét évesek voltunk, a doktorkisasszony tanította a német nyelvet. A valóságban mindenre tanított bennünket. Nagyon fiatalok voltunk még, de személyi varázsát nem tudom elfelejteni. Naponta láthattuk a szentmise alatt imazsámolyán térdepelni. Láthattuk, mit jelent a hitet és a magatartást összhangba hozni. Kritikus korunk ellenére is példaképül szolgált. A puszta létezésével hatott. Bírálatoknál maga volt a megtestesült jóság és igazságosság. Sohasem láttuk másként, csak nyugodtan, finoman, csendesen.”

Avilai Szent Teréz nyomán Edith hosszú éveken keresztül vágyódott a Sarutlan Kármelita Rendbe, ahová végül 1933-ban belépett és 1938. április 21-én örökfogadalmat tett. Rendi neve – saját kérésére – a Keresztről nevezett Teresia Benedicta lett. A Benedicta név onnan ered, hogy Edith hosszú időn keresztül második otthonának tekintette a beuroni bencés apátságot, ahol sokszor megfordult. A főapát, Raphael Walzer arra ösztönözte, hogy még várjon a kármelita rendbe való belépéssel, inkább kamatoztassa a világban azt a tudást, amely neki megadatott. Edith rengeteg előadást tartott teológiai, filozófiai témákban is. Többször is beszélt a nők szerepéről az egyházban. A tudományos élet ideje nagy részét lekötötte, de amikor visszavonult a beuroni apátságba, órákat tudott imádkozni. Maria Schäfer levelében így emlékezik vissza egy Edith-tel együtt töltött húsvétról: „Edith Stein hajnali 4 órakor mindig elsőnek jelent meg a templomban, napközben úgyszólván sohasem beszélt. De aki aztán látta őt húsvét reggel ragyogó arccal és bensőséges szeretettel boldog ünnepet kívánni, az megsejtette, hogy az Istenemberrel élte át annak minden elhagyatottságát és gyötrelmét.” A szorgalmas tudományos munka nagyon mély lelki élettel párosult. Teresia Benedicta személyében egyszerre jelent meg a Jézust szolgáló Márta és az ő lábainál ülő Mária. Szívében egyre jobban égett a vágy a „jobbik rész” iránt, ezért amikor 1933-ban a náci rezsim hozta törvények kiszorították a Münsteri Pedagógiai Intézet docensi állásából, nagy örömmel a szívében kérte felvételét a kölni kármelitákhoz.

Teresia Benedicta egyre jobban elmélyült a hitben. Alázatosságban is fejlődött. Társaival szeretetteljes kapcsolata volt. Elöljárói engedélyével folytathatta a tudományos munkát. Fő műve Véges és Végtelen lét (Endliches und ewiges Sein) című bölcseleti tanulmány volt. Ez a mű hozta összhangba a fenomenológiai szemléletmódot és Szent Tamás lételméletét.

A növekvő náci fenyegetés miatt rendje áthelyezte Benedicta nővért Echtbe, az ottani kármelita kolostorba. Sajnos ez a kolostor sem nyújtott neki menedéket, a nemzetiszocialisták Benedicta nővért Auschwitzba szállították. 1942. augusztus 9-én adta vissza lelkét Jegyesének. 

Az Egyház halálának napján, augusztus 9-én ünnepli emléknapját. Az aznapi zsolozsmában így könyörögnek a katolikus hívek szerte a világban: Atyáink Istene, te Szent Teréz Benedikta vértanúdnak megadtad, hogy keresztre feszített Fiadat megismerje és egészen a halálig kövesse. Közbenjárására add, hogy Krisztust minden ember elismerje Üdvözítőjének, és általa eljusson örök színelátásodra. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

Kapcsolódjunk bele mi is ebbe az imádságba!

A szerző papnövendék, egyetemi hallgató

Források:
A Bárány menyasszonya, Edith Stein élete, Sarutlan Kármelita nővérek, Pécs, 1999
https://hu.wikipedia.org/wiki/Keresztes_Szent_Ter%C3%A9zia_Benedikta
https://roziutazik.hu/2023/08/29/a-zsido-szent-edith-stein-tortenete/
Fides et Ratio