A fennsíkon

A Petőfi Sándor emlékházzal átellenben áll a Constantinum Intézmény épülete, amely három napon át adott otthont a KÉSZ tisztújítást előkészítő küldöttgyűlésének. Annak idején a Stevenson gőzmozdonyának első útját figyelő tömeg a „Nem fog elindulni”-t skandálta kajánul. Majd mikor a „Rocket” nekilendült, „Nem fog megállni”-ra váltott.

A KÉSZ vasút-szerelvénye – ellendrukkerei dacára – 1989-ben tengerszintről indult, és most, 27 év után, fennsíkra érkezett. És hál’ Istennek, e szerelvény valóban nem fog megállni! Húzóerejét hetven anyaországi és több határon túli társszervezetének tevékenysége szolgáltatja. E fennsík megjelenítése és az újabb csúcsok kijelölése volt a témája a kiskunfélegyházi találkozónak április 22–24-én.

Határtalanul magyar

A küldöttgyűlésre összesereglőket – határon innen és túlról – a kiskunfélegyháziak nevében Makányné Óvári Éva, a helyi csoport vezetője fogadta. Tőle az is megtudhatta, aki márványba vésve az épület előcsarnokában nem olvasta, hogy az intézmény névadó alapítója Schuster Constantinus váci püspök, aki 1908-ban az elemi népiskolával együtt egy tanítóképzőt és egy mezőgazdasági leányiskolát hozott létre Félegyházán. Ez utóbbit elsőként a maga nemében.

A helyiek csak ótemplomként, vagy „egycsövű” (egytornyú) templomként emlegetik a város egyetlen műemlék istenházát, a Sarlós Boldogasszony-plébániatemplomot. Plébánosa, Rónaszéki Gábor is vendégfogadóként szólt a küldöttekhez. A KÉSZ szerepét elemezte a mai információs világtársadalmak korában. „Özönvízben mi értelme lenne egy kis forrás előtörésének?” – tette fel a kérdést. A Bibliára alapozott válasza: a szellem munkálkodása mindig forrás, kovász és só. Szövetségünk az álprófétáktól terhes világnak ilyen kovásza és sója.

A KÉSZ küldötteit s az elszakított nemzetrészek képviselőit Osztie Zoltán elnök köszöntötte. A közelmúlt eseményére, a szlovákiai választások eredményére reagálva jegyezte meg, hogy mind nehezebb a megmaradásban hinni, éppen ezért minden esélyt meg kell adnunk a keresztény magyar életnek. A nemzettestvéreinkkel való együttmunkálkodást így értékelte: „Nekünk legalább akkora szükségünk van a határon túli nemzettársainkra, mint nekik reánk.” Ez szépen összecseng az erdélyi eredetű Kossuth-díjas költőnk, Kányádi Sándor hitével. Évekkel ezelőtt történt, egy sokadik „határon túli” magyarként való bemutatása után az idős költő így fakadt ki: „Vegyék végre tudomásul, én nem határon túli, én határtalanul vagyok magyar!”

Hit és anyanyelv

E kettő megtartása reményében írta alá az együttműködési megállapodást a beregszászi Római Katolikus Egyházközség KÉSZ-csoportjával és a rimaszombati Katolikus Kör képviselőivel a KÉSZ elnöke. A kárpátaljai közösségek nevében Molnár János atya szignálta a dokumentumot. Jakab Eleonórának, a plébánián működő KÉSZ-csoport vezetőjének az elmúlt fél év eseményeiről volt mondanivalója. Ukrajna ma háborús ország. A sorozások elől a magyar közösség fiataljai – számos ukrán társukkal egyetemben – külföldre távoznak. Mások a megélhetési nehézségek okán vállalnak külföldön munkát. Megnőtt a magányos emberek, idős anyák, nagymamák száma. Őket keresik fel a beregszászi közösség tagjai, s kívánnak rajtuk segíteni.

A megállapodás másik aláírója – Pelle Tibor, a rimaszombati Katolikus Kör elnöke – is gazdag tevékenységről számolt be. Ez a Kör nyolc éve alakult. A jelenleg 85 tagot számláló polgári társulás célja a város magyar ajkú katolikus híveinek egybefogása, a hit és az anyanyelv megtartásának erősítése. Színes nyomtatású havilapjukat, az Olajágat, amely évente tízszer jelenik meg, Csirke Józseffel írják, szerkesztik. „Az együttműködéstől sokat várunk” – hangsúlyozta Pelle Tibor. „Elsősorban testvéri, szoros kapcsolatok létrejöttét. Szeretnénk jobban megismerni egymást, lelki támogatást kérni a többségtől, Isten segítségével meggátolni az oldott kéve széthullását, értve ez alatt mind nemzeti, mind keresztényi létünket.”

Szabó Károly, a vajdasági Keresztény Értelmiségi Kör elnöke felszólalásában utalt rá, hogy a velünk már 2010-ben aláírt megállapodás évek óta gyümölcsöző együttműködést eredményezett. Legidőszerűbb feladatnak a fiatalok megszólítását tekinti. Ennek jegyében javasolja egy, a hitoktatás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi találkozó megszervezését.

Szinte végszóra két társszervezet képviselői is megérkeztek. A kolozsvári fiatalok – Lokodi Anna, Deszke Krisztina, Lázár Levente és Geréd István – a tavaly alakult friss csoport első eredményeiről számoltak be.

Negyedszázados múltra tekint vissza a Szent Gellért Pasztorációs és Oktatóközpont közössége, melyet Rácz Olivér, a kassaiak vezetője képviselt. Őket is együttműködési megállapodás kapcsolja a KÉSZ-hez. Eredményeik ismertetése során kitért a 2013 óta végzett rendszeres zarándokútjaikra – köztük a Szent Pál-zarándoklatra –, melyeknek során eddig összesen 3000 kilométeres utat jártak végig.

Hiteles közösségek

A küldöttgyűlés résztvevőit Kiskunfélegyháza polgármestere, Csányi József is köszöntötte a találkozó második napján. A városvezető kiemelte: a keresztény tudat és kultúra közel két évezrede határozza meg Európa múltját, jelenét és – reméljük – jövőjét. Jóllehet úgy tűnik, hogy az EU mai vezetőinek „elment az eszük”, ám a KÉSZ és a hozzá hasonló közösségek reménnyel szolgálnak, hogy nem hiú ábránd az említett jövő.

„Alkalmas eszköznek bizonyult a KÉSZ az Úristen kezében” – emelte ki elnöki beszámolója elején Osztie Zoltán, s hangsúlyozta, hogy a reménység letéteményesei vagyunk. Ennek jele, hogy egy szebb világ reményében hiteles közösségek sokasága tevékenykedik már a Kárpát-medencében. A csoportok gazdag programjai mellett kiemelte a szeretetvendégségek fontosságát, amelyek a személyes kapcsolatokat is erősítik. Ugyanakkor a KÉSZ mára számon tartott társadalmi tényezővé vált, jelentős az egyéb szervezetekbe való beágyazottsága. Mindezekre jó példa Az idők jelei című kiadvány, melynek elkészítésében a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre voltak társaink.

A fiatalokat is utolérték Az idők jelei témái, tanulmányai. A könyvecske országjáró útjain rendezett beszélgetések során két új témára is javaslatot tettek. Az újbóli elindításra váró Aquinói Szent Tamás KÉSZ Akadémia célkitűzése a keresztény, nemzeti elkötelezettségű értelmiségi nemzedék képzése, melynek tagjai a maguk szakterületén kiválóan teljesítenek, ugyanakkor „kérlelhetetlen igényességgel” elemeznek, ítélnek és döntenek, felelősséget vállalva a közjóért is. Szükségesnek látják továbbá olyan ifjúsági ösztöndíjrendszer létrehozását, amely a célok megvalósításának hathatós segítője lesz.

A KÉSZ ereje a hetven helyi csoportjában és a határon túli társszervezetek mindennapi tevékenységében rejlik. Osztie Zoltán a fiatalítás szükségességét magára a KÉSZ-re is időszerűnek tartja. Személyes konzekvenciája szerint a gondviselő Istentől kapott legszebb időszaka a szövetségben eltöltött idő. Úgy érzi, elért egy csúcsra, az újabb csúcsok meghódítása a fiatalabb generáció tagjaira vár. Ezért úgy döntött, nem jelölteti magát a következő elnöki időszakra.

Mérlegünk pozitív

Az Ellenőrző Bizottság beszámolóját Tercsi Mátyás, a bizottság elnöke ismertette. Szólt a tagdíj-befizetési fegyelemről, és megemlítette, hogy a Jel folyóirat online formátuma ugyan költségesebb, mint a nyomtatott változaté volt, ám olvasottsága is nagyobb. A gazdálkodás szempontjából jó jel, hogy nőtt a csoportok sikeres pályázatainak a száma. Jelezte, még kedvezőbb gazdasági mutatókhoz vezetne, ha szélesedne azok köre, akik adójuk 1 százalékát a KÉSZ-nek ajánlanák fel. Javasoljuk ismerőseinknek, barátainknak, kollégáinknak ezt a megoldást!

A beszámolókat a Küldöttgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

A 2015. évi gazdasági tevékenységről készített beszámolót és a 2016. év költségvetési tervet Sári Judit, a KÉSZ irodavezetője ismertette. Ennek summája: a pénzügyi mérlegünk pozitív.

A KÉSZ alapszabályzat-módosítását a PTK hatályba lépését követően kellett elvégezni. Németh Anikó jogász felsorolta a pontosításokat, egyszerűsítéseket, melyeknek lényeges eleme: az elnökség 11 tagú, s egyértelműsített a tagsági jogviszony megszűnése.

Mindkét beszámoló elfogadása után megkezdődött a tisztújító küldöttgyűlés előkészítése. A jelölő bizottság – Péchy Mária elnök, valamint Sári Judit és Nardai Katalin – összeállította az elnökség által jóváhagyott jelöltek listáját. Ennek értelmében a következő KÉSZ csoportok képviselőire tettek javaslatot: társelnök: Galgóczy Gábor (Józsefváros), elnökhelyettes: Keresztes Dénes (Nyíregyháza).

Tagok: Brummer Krisztián (Sopron), Lakatos István Antal (Dunakeszi), Németh Anikó (Erzsébetváros), Zachar Péter (Bp.–Belváros), Pálmai Tamás (Békés), Csizovszki László (Jánoshalma), Franczelné Bor Mária (Nyíregyháza), Pásztor Paszkál (Eger). Feladatát minden tisztségviselő díjazás nélkül látja el. Az elnök személyére később tesznek javaslatot. Az előterjesztést a Küldöttgyűlés elfogadta.

Természet, korrupció, migráció

Az idők jelei program keretében Náray-Szabó Gábor professzor ismertette a kiadvány sorsát, szólt az országjáró körút eredményeiről. Ezt követően a küldöttek három munkacsoportban foglalkoztak a Teremtett világ, természetvédelem; a Korrupció és a Migráció kérdésköreivel. A tartalmas vitákat a Küldöttgyűlés előtt a vitavezetők foglalták össze. Náray-Szabó Gábor a gazdaság és a környezet érdekütköztetését emelte ki, illetve a víz kulcsszerepét hangsúlyozta. Pálmai Tamás a jogtalan előny nyújtását, megszerzését elemezve kiemelte: ennek során számtan esetben ütközik az írott jog az erkölcsi megítéléssel. A ma migrációnak nevezett jelenség – foglalta össze munkacsoportja állásfoglalását Lakatos István Antal – valójában népvándorlás, modern kori honfoglalás. A kérdés rövid távon megoldhatatlan, s nyugtalanítja a híveket a katolikus egyházon belül jelentkező, ezzel kapcsolatos ellentmondás.

A Küldöttgyűlés résztvevői a Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom vasárnap reggeli szentmiséjén vettek részt, s búcsúztak Kiskunfélegyházától, illetve egymástól a novemberi viszont látásig.

Naskay Szilárd