A genetikailag módosított élő szervezetek
A kutatókat a teremtett világ rendjében és harmóniájában meghúzódó, számukra még ismeretlen és végeláthatatlan rejtélyek, ok-okozati összefüggések megismerése inspirálja.
A múlt század a genetikai felfedezések kora, a szaporodó élőlények tulajdonságai öröklődésének elemzése. Amíg az őskorban az ember a genetika ismerete nélkül nemesítette a növényeket, addig a genetika szó (gör. genno nemzeni, életet adni) csak 1905 óta ismert. Az élő szervezetek biológiai sokszínűsége, genetikai diverzitása, az ökoszisztémában működő táplálkozási lánc csodálatra méltó. Az élőlények szaporodással tartják fenn fajaikat, evolúciójukat. A szülők és felmenőinek tulajdonságai az utódokba átörökítve jelennek meg. Sokáig rejtély volt, hogyan öröklődnek a tulajdonságok? A genetikai kutatásokat G. J. Mendel (1822–1884) Ágoston-rendi szerzetes alapozta meg a borsó tulajdonságai öröklésmenetének megismerésével („mendeli törvények”). Ma már ismert a DNS (ún. genom) örökítő anyag és azon kódolt genetikai információ, amit a sejt többi részébe a kromoszómák visznek hírül (messenger-RNS (mRNS), riboszómális-RNS (rRNS) és a transzfer-RNS (tRNS)).
Az élet információja minden élő sejtben megtalálható. Ez egy csoda. Ha pl. egy emberi sejtmagot alkotó, összetekeredett állapotú DNS kettős szálát kiegyesítenénk és felnagyítanánk, akkor hossza 500 ezer km, azaz az Egyenlítő hosszának 12-szerese lenne. Embernél a 46 kromoszóma közül csak a 16-os számú kromoszómán 1.098 gén és 89.995.999 bázispár található. Ez elképzelhetetlenül sok információ és kombinálódási lehetőség. A DNS legkisebb információt hordozó szakasza egy lókuszon elhelyezkedő gén, sorrendjét a genetikai kód (triplet) segítségével elkészített DNS-térkép mutatja.
A gének eltérő változatai az allélok és kombinációjuk száma adja a biodiverzitás genetikai hátterét, számuk a populáció szintjén végtelen. A gén s vele a kívánt tulajdonság átvihető egyik sejtből másik élő sejtbe. A DNS szerkezetén az öröklődés összes tulajdonsága megismerhető molekuláris és az élő állapot szintjén, ami manipulálható. A DNS szerkezetének és működésének feltárásával világra szóló eredmények születtek, melyekkel az emberiség kezébe adták a földi élet információja megváltoztathatóságának a kulcsát. Erkölcsi kérdés, hogy ezeket az ismereteket az ember hogyan és mire használja.
GMO előállítása
A genetika fejlődésének újszerű terméke a GMO (Genetically Modified Organisms = genetikailag módosított élőlény), ami minden élő szervezetnél előállítható, először a növénynemesítésben terjedt el. A téma rendkívül érdekfeszítő, hiszen a jövőnkről, a teremtett világ megmaradásáról szól. A genetikusok és a nemesítők GM-hibridek előállításával az éhségben szenvedő népek élelmezéséhez szeretnék a növény- és állatfajok/fajták teljesítményét növelni, persze nem érdek nélkül. A szándék nagyszerű, de az eredmények hátterében – bizonyítékok hiányában –, még nagy a kockázat. A genetikai módszerek nem hibátlanok, és a GM-hibridek pozitív vagy negatív hatásait sem ismerjük eléggé az élővilág megmaradására, egészségünkre és a gazdasági életre. Jelenlegi tudásunk alapján GMO-k az élővilágra amennyire hasznosak, annyira károsak is lehetnek, noha ehhez a genetikusok már sokat tudnak, de még nem eleget.
A génsebészet (génmanipuláció) kérdése: miként lehet egy vagy akár több gént a DNS-ből egy meghatározott helyen kihasítani és azt átvinni egy másik egyed sejtjének DNS-ébe? Elsőként 1969-ben H. Smith enzimmel hasította szét a DNS-t egy meghatározott helyen. Az enzim részben a gén kihasításához, részben a DNS-fragmentum összekapcsolására is alkalmas, ezért a géntérképezés és a génsebészet nélkülözhetetlen eleme. A génsebészettel transzgénikus (génmódosított) sejteket, szervezeteket állíthatunk elő, mégpedig úgy, hogy egy vagy több transzgént juttatunk a transzformálandó növény sejtmagjába (a DNS szerkezetébe), ami abba stabilan beépül és működik. A gének vírussal, baktériummal vagy úgynevezett génpuskával vihetők át az ’in vitro’ sejt, protoplaszt (sejtfal nélküli sejt), kallusz (hegszövet), proembrio (ebből fejlődik az embrió) stb. tenyészetekben. Itt előfordulhat, hogy a gént átvivő szervezetből részecskék maradnak az új helyen, ami zavart okoz. A transzformációval a gazdaságilag értékes gén mellé marker gént is beépítenek, ami jelzi a génátvitel sikerét. Ahhoz, hogy a transzformált sejtből a transzgén az egész növény minden sejtjébe bekerüljön, ’in vitro’ növényt regeneráltatnak (GM-hibrid), aminek már minden sejtje transzgénikus (GM). Viszonylag nagy biztonsággal lehet ma már egy vagy több tulajdonságért felelős gént transzformálni. A génátvitelnél számolni kell az évmilliárdok alatt az élőlényekben kialakult, finoman összehangolt szabályozottság megváltozásával.
A GMO-k használata és ellenőrzése
A növényi fajoknál az első nagyszabású génátvitelt a Monsanto és a Dow Agro Science cégek végezték. Termékeik az agráriumban elterjedtek. Az általuk előállított GM-kukoricahibrideket először az USA-ban, ma már Ukrajnában és több EU-államban termesztik, jövedelmező voltuk miatt nagy területen. Kezdetben az Európai Bizottság tiltotta, majd engedélyezte a Monsanto MON 810-es GM kukoricamoly-rezisztens génkonstrukciót tartalmazó hibrid termesztését az EU-tagállamokban. Ez veszélyes lehet, mert a GM-hibridek pollenjeikkel átkereszteződhetnek a hagyományos (nem GM) fajtákkal, és a génáramlás zavarja az organikus termesztést és a biotermékek piaci bővülését. Jelenleg a termesztett növényfajtáknál a GM-hibridek a szójánál 93%-os, a kukoricánál 73%-os, a gyapotnál 78%-os, a cukorrépánál 95%-os arányban részesülnek. A számok elgondolkodtatóak.
Magyarország GMO-mentes, amit a géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. törvény (1999) és a magyar GMO Koegzisztencia törvény [FVM rendelet 86/2006. (XII. 23)] garantál. A törvények ugyan korlátozó tényezők, nem adhatnak biztonságot a szélporozta növények izolációjához. Mégis hazánkban a ’GMO-mentesség’ státusza jelentős előny, elvesztése veszélyes az ökológiai termesztésre és az élelmiszeripari termékeinkre. A moratórium fenntartása a jövőnkre nézve is fontos a Kárpát-medence önálló biogeográfiai régiójának ökológia megvédéséhez. A génmódosítás szabályozását a Géntechnológiai Bizottság (EU-ban működő szakbizottság) végzi, és a tagállamokban működő Géntechnológiai Hatóságnak szakvéleményt ad.
A GM-hibridek nagy jövedelmet hozó termesztését szigorúan szabályozni kell negatív kockázatai, pl. a génáramlás, a génmegszökés, a toleráns gyomok és rezisztens rovarok felszaporodása; állatoknál és embereknél az allergia kiváltása, toxikus hatása stb. miatt. Időközben megfordult a kocka: a biotermékek ma már drágábbak a világpiacon, mint a GM-hibridek termékei. De a génátvitelnek pozitív hatása is lehet: a GM-szervezeteknél kialakulhat a rovar-rezisztencia, a herbicid-rezisztencia, amik javítják a növényvédelem hatékonyságát. Ebből született a ’Transzgénikus Növényvédelem’, aminek keretében egy globális cégen belül történik az alap- és alkalmazott kutatás, a GM-fajták nemesítése és vetőmagjának előállítása, forgalmazása, és így nyomon követhető útjuk. A génmanipuláció másik előnye állatoknál és embernél a betegségeket okozó hibás gének kicserélése. Hogy e módszereknek hol van a határa, ma még nem ismert, de ami biztos, a teremtésvédelem blokkolhatja.
A génsebészet az élő világ rendjét befolyásolja, de próbálja helyrehozni azt, amit az emberi tevékenységgel elveszítettünk benne. A génmanipuláció általánosan használható minden élőlénynél, de ha nem javító szándékú, gyilkos lehet az emberekre (pl. génmanipulált vírusok) nézve. A kutatók elkészítették az ember genetikai térképét, és DNS-szerkezetén ismerik az egyes tulajdonságokért felelős gének elhelyezkedését. Ez az ismeret jó megoldásokat, de visszaéléseket is lehetővé tesz. Ha elengedjük a fantáziánkat, akkor nem nehéz elképzelni, hogy emberben a génsebészet és a klónozás akár egy új embertípus kialakításához vagy az ember pusztulásához is vezethet.
Felvetődik a kérdés, hogy nekünk, embereknek van-e jogunk az Isten által teremtett világot ily módon megváltoztatni, esetleg tönkre tenni? A génsebészet erkölcsi és lelkiismereti kérdés, ezek mellett óriási felelősség. Mindaddig, amíg korrekt bizonyítási kísérleti eredmények birtokában nem vagyunk, ezt a technológiát óvatosan, állandó kontroll alatt kell kezelnünk. Ha a káros hatása bizonyítható, azonnal meg kell szüntetni. Reméljük, hogy a genetikai felfedezéseket, nevezetesen a GM-szervezeteket az ember javára, a világ minden régiójában a természetes biodiverzitás megőrzésére, javítására és gazdagítására használják.
Az ember köteles az Istentől kapott szabadságát a természet valóságainak és törvényszerűségeinek felfedezéséhez és nem erkölcstelen, önző javakra felhasználni. Ezt a munkát csakis alázattal és a Teremtés tiszteletével szabad végezni. A természetben létezők sajátos tekintélye fejezi ki a csodálatos mindenhatóság legnagyobb erejét. Figyelnünk kell Aquinói Szent Tamás gondolatára: „Ha a teremtmények tökéletességét csökkentjük, ezzel az isteni hatalom tökéletessége is csorbát szenved” (SumacontraGentiles, III. 69). Persze az ember csak saját értelme szerint tudja felismerni a természet rendjén nyugvó összefüggéseket. Ebből adódóan tévedhet, tévedése hosszú távon végzetes önzésébe torkollhat, amit kerülni kell a GMO-k világában is.