A jókedv rendje

Bosco Szent János magyar fiai ebben az évben a századik évfordulóját ünneplik annak, hogy az első szaléziak megérkeztek a Komárom-Esztergom megyei Péliföldszentkeresztre. Habár a rend világviszonylatban igen jelentős, Magyarországon kevéssé ismert.

     A Don Bosco Szaléziak az ifjúság oktatásával és nevelésével foglalkoznak, apostoli és missziós tevékenységet folytatnak számos formában, különösen a legszegényebbek, a hátrányos helyzetűek körében.

     Bosco Szent János, a szalézi rend alapítója lelkipásztor és kivételes pedagógus volt. Észak- Olaszországban egy kis tanyán, Becchiben született 1815. augusztus 16-án, Torinóban tevékenykedett a 19. század második felében. Szalézi Szent Ferenc volt a példaképe, és egész életét a  kallódó ifjúságnak szentelte. 1841. december 8-án, Szeplő telen Fogantatás ünnepén, amikor misézéshez öltözött, a sekrestyés ki akart zavarni egy fiút, akit Don Bosco visszahívott. A fiú teljesen tudatlan volt. Don Bosco tanítani kezdte, a fiú egy hét múlva öt társát hozta  el. Öt  évvel később pedig már négyszáz gyermek tanult Don Bosco oratóriumában, amelyből egész iskolarendszer fejlődött ki. A hitoktatás mellett mesterségeket is tanultak a növendékek, hogy felnőve megélhessenek. A korszakban uralkodó elnyomó pedagógiai módszerekkel ellentétben Don Bosco életre hívta saját pedagógiai módszerét a „megelőző módszert”.

     Amikor Don Bosco egyedül már nem tudta a tennivalókat ellátni, igyekezett állandó, jól betanított, vele és egymás közt teljes összhangban élő segítőtársakat állítani maga mellé. Tudta, hogy a nép fiaiból kell jövendő munkatársait, művének folytatóit toboroznia. Különös nehézséggel járt a szerzetesi szellem elültetése kortársaiban, mert a politika és a sajtó hatalmasainak  tevékenysége nyomán a szerzetesi életről kialakult közfelfogás igen mélyre süllyedt. Mégis hozzálátott, és sikerrel járt.

     XI. Piusz pápa segítségének köszönhetően létrejött a Szalézi Társaság, melynek célja a fiatalok megmentése, küzdve a szegénység minden fajtája ellen. A szalézi rend „megszületését” 1859. december 18-ra datáljuk. Tizennyolc fiatal jött össze Don Bosco kis szobájában, akik kijelentették, hogy vele maradnak. Ám a rend nem született kedvező csillagzat alatt. Sokan támadták és  meg akarták semmisíteni, de a Szalézi Társaság megnőtt, megerősödött, és elterjedt a föld legtávolabbi zugában is: 1888-ban, Don Bosco halálának évében már 1200 követője volt.

     Ma a szaléziak a katolikus egyház egyik legnépesebb pápai jogú férfi szerzetes intézménye: a világ 132 országában tevékenykednek, összesen 15.560 szerzetes pappal és testvérrel, akik a keresztényi szeretet alapján nyitottak a helyi társadalom kulturális és történelmi hagyományaira, ezekbe beleépítik  az evangélium üzenetét. Magyarországon 1913-ban telepedtek le az első szaléziak. Csernoch János prímás a Komárom-Esztergom megyében található Péliföldszentkereszt zarándokhelyet jelölte ki számukra. A lelkes kis csapathoz egyre többen csatlakoztak, és hazánkban is megkezdte munkáját a „szalézi mű”. Egymás után nyitották meg házaikat, iskoláikat, diákotthonaikat. 1929-ben a magyar vizitatória önálló tartománnyá alakult Szent István király védnöksége alatt, és minden nehézség ellenére rohamosan fejlődött tovább.

     Az államosításkor 16 rendházukban több mint 200 magyar szerzetes működött. A rendek működésének betiltása  után sokan külföldre menekültek, mások visszatértek a civil életbe, de voltak olyanok is, akik folytatták a munkát, tűrve a börtönt, a megaláztatást, vállalva a megpróbáltatásokat vagy akár a halált is, mint Sándor István szalézi testvér.

     Sándor István Szolnokon  született 1914. október 26-án; édesapja MÁV segéd munkás volt. A fémipari szakiskola elvégzése után vasesztergályosként helyez kedett el. 1936-ban belépett a szalézi rendbe, 1940-ben tette le első, majd 1946-ban örök fogadalmát mint szerzetes testvér. 1940–49-ig nyomdászként dolgozott a rákospalotai szalézi nyomdában. Közben 1941–45 között kisebb megszakításokkal híradós katonaként szolgált a hadseregben.

     1946-tól munkás fiatalokat vezetett a rákospalotai a Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesületében.

     Sándor István lakhelye, s működésének fő színhelye az Újpestet Rákospalotával összekötő közúti felüljáró mellett álló Clarisseum volt. Ebben az épületben 1950 tavaszáig szalézi rendház és a legszegényebb családok iskolás gyermekeit befogadó fiúnevelő intézet ka pott otthont, amelyhez annak idején nagy park, egy cserkészotthonként szolgáló ház, nyomda meg több más épület tartozott. 1949-ben Sándor István sekrestyés lett Szoros kapcsolatot tartott fenn a kék ávósokhoz katonai szolgálatra behívott munkásfiatalokkal. Csoportjával a katonaidő alatt is élénken levelezett.

     1950-ben a többi renddel együtt a szalézi rend működését is betiltották. 1951 februárjának végén a hatóság tudomására jutott Sándor István illegális tevékenysége. Hogy letartóztatását elkerülje, Kiss István álnéven a Persil gyár dolgozója lett, s bejelentés nélkül lakott rendtársa, Dániel Tibor lakásában. Kapcsolatait is részben rajta keresztül tartotta fenn. Ez időben kirándulásokat, magánházakban összejöveteleket szervezett, és hittant tanított.

     1952 júliusában letartóztatták. A Budapesti Hadbíróság 1952. október 28-án tárgyalta az ügyet. Az október 30-án tartott tanácskozáson elvetették a kötél általi halálra ítéltek kegyelmi kérvényét. A feddhetetlen jellemű, talpig becsületes Sándor István testvér 1953. június 8-án bitófán fejezte be tartalmas életét. Az Egyházmegyei Bíróság 2006. május 24-én indította el a boldoggá avatási eljárást, mely napjainkig eljutott az utolsó fázisába.

     A Szent István Magyar Tartományban napjainkban a magyar szerzetesek mellett indiai, vietnami és lengyel misszionáriusok segítik a munkát. Jelenleg 36 szalézi szerzetes él a nyolc szalézi rendházban. Don Bosco szalézi családjának további képviselői is munkálkodnak országunkban: a Segítő Szűz Mária Leányai Intézménye, valamint a Don Bosco Nővérek. A Szalézi Munkatársak Egyesülete a családban élő világiakat fogja össze.

     A magyar szaléziak – Don Bosco fiaival együtt világszerte – a rendalapító születésének 200. évfordulóját ünneplik 2015-ben. A felkészülés jegyében a hazai jubileum évében hazánkba látogat Don Bosco ereklyéje. Az esemény jó alkalom Bosco Szent János életének, hitének, szeretetének és buzgalmának felelevenítésére, hogy minden embert elvezessen Istenhez.

forrás: szaleziak.hu

Haider Márta