A lélek mozgatóereje

Ha érett gyümölcshöz kellene hasonlítani Bakonyi István plasztikus versbeszédét, akkor olyanhoz, amelyikből nem főttek ki a megértésül felkínált szellemi-lelki vitaminok. Természetesen nyersek e versek, kimutatkozik belőlük valamiféle cifrázatlan egy az egyben. Bakonyinál egyértelműen igen az igen. A csend nem vádlón harsog, hanem helyzetbe törődést vált ki az olvasóból. A töprengés mégis ott bujkál a sorok mögött, s rávezet a miértekre.

A székesfehérvári születésű (1952) és jelenleg is ott élő irodalmár meglepetése, hogy versekkel kínálja olvasóit. A József Attila-díjas irodalomtörténész elsősorban esszéiről, kismonográfiáiról, könyvismertető kritikáiról ismert a hazai szépirodalmi köztudatban. Bölcsészdoktor. Közéleti szereplése is irodalmi tevékenységében nyilvánul meg: folyóiratokat szerkesztett, interjúkat készített rádiókban, televízióban, magyar–angol szakos tanárként különféle szintű iskolákban tanított, a Kodolányi János Főiskola adjunktusaként, docenseként dolgozott, ahonnan főiskolai tanárként ment nyugdíjba. Tizenöt esztendőn át volt a Vörösmarty Társaság, jelenleg pedig a Csoóri Sándor Társaság elnöke. A református vallású kritikus könyvismertetőit rendszeresen hozzák a hazai szépirodalmi, köztük vallásos folyóiratok is.

Első önálló, Németh Lászlóval foglalkozó kötete, Elidegenedés és társadalmi cselekvés címmel 1990-ben jelent meg, de korábban is közreműködött szerkesztőként, társszerzőként könyvek kiadásában. Legutóbbi könyve az Áradó versbeszéd 2024-ben hagyta el a nyomdát. Közben kismonográfiákat írt kortárs magyar írókról-költőkről, mint Tamás Menyhért, Bella István, Sobor Antal, Takács Imre, Pék Pál, Serfőző Simon, Petrőczi Éva, Péntek Imre és mások. Irodalmi munkásságát 1986 és 2020 között tíz alkalommal ismerték el díjakkal. Bodajk város díszpolgára.

Könyvbemutatók, irodalmi estek rendszeres házigazdája székesfehérvári kulturális intézményekben. Tevékenységéből tükröződik, hogy tisztában van a lélek mozgatóerejének jelentőségével, mint a Németh Lászlóról közreműködésével összeállított, A lélek tápanyagai című, 1987-ben kiadott tanulmánykötet megjelenésének ténye is erre utal.

Bakonyi István verseit itt olvashatják.