JEL újság

A lélek szárnycsapásai

Kapui Ágota2017.01.19.

Arcok

teremtmények arcán az idő
görbe tükre távolodó létnek
és nyelvet ölt a bátor ifjúság
ki saját arcát látja már csak szépnek
a teremtmények arcán ott a csönd
és vitorlásod kikötheted bárhol
a sziklák között fészket rak a köd
és öbleibe befogad a távol


Magasabb

Idő-szorosban baktat most a csönd
ha beszűkül a rád szabott világ
a kiúttalan álmok hajnalán
lombjukat vesztve nyújtóznak a fák
egy őszre nyíló hétfő reggelen
páráll a fény s az illat elkísér
és lépteid a zörgő avaron
egy mozdulattal eltörli a szél
a múlton túl és túl a látszaton
hol több a már és oly kevés a még
ott tornyosul mögötted az idő
hol magasabb a föld már mint az ég



Hüllőlét

Hűlt szemek és pikkelyes magány
és lúdbőröző halvány félelem
ha győz a csend a józan ész szaván
és fejet hajt a vádolt értelem
a hüllőlét mely nedves és hideg
nem ismer fényt és nem látott napot
az alázat csak hajlong szelíden
a méltóság már pondró-állapot.



Örök elmenőben

A folyton-folyvást szűkülő időben
hallom a lélek szárnycsapásait
örök légszomjban örök elmenőben
múlttá lesz minden ami közelít
arcok merülnek idő-óceánba
és alábuknak testetlen napok
és fuldokolva elmerül az árba
amiből lettem s amiért vagyok




Ígéret

„Nem Messiás-e minden újszülött,…
S csak később válik a szokott pimasszá”
(Madách)

 

A vánszorgó időben épp te vagy
te vagy a célt tévesztett messzeség
kit szülőanyja ígért a világnak
és felmutatta szép tájékait
mint áldásra emelt kis csecsemőt
kit karjaiban ringatott a hit
s a Teremtőnek arcán örömkönnyek
ragyogtak rád a kisded-csillagok
és napkeletről újabb bölcsek jöttek
temérdek kinccsel kancsók olajával
hogy felkenjenek bús fejedelemmé
ki teljesíti üdvös vágyaik.

Amivé lettél lét hajléktalanja
az ígéretek rozzant koldusa
kit kitaszított házából a reggel
és hűvös úton bandukolsz magad
tele a padlás szép ígéretekkel
lelkedben űr és létedben tusa.




Nélkül

Ágat csapkod a novemberi szél,
esőt zuhogtat sötét ablakokra.
Az éjszaka
szavakat sirat egy árva kapualjban,
elveszett, sápadt kölyök-szavakat,
soha meg nem hallgatott,
utcára lökött
dadogást.
Üres tereknek fájhat a magány,
mert teremtmények nem kószálnak rajta,
az ember is csak reggel születik,
újjászületik minden mozdulatban,
villanyfényben és duzzogó szavakban
ölelést vár és….talmi
ragyogást.


Kapui Ágota
 

Jelen Idő

Jelen Idő

Keresés

Rovat szerint

Szerző szerint

Évszám szerint

Legfrissebb

Háború és béke Keleten

Innen, a Fülöp-szigetekről az orosz–ukrán háború távoli konfliktusnak tűnik, ám közvetlen szomszédunk a fenyegetett Tajvan. A Dél-kínai-tengeren a mi országunkhoz tartozó zátonyokat foglalnak el kínai hajók, és lehalásszák az ottani vizeket. Kell-e ezt tűrni? Nem csorbul-e az igazság, nem az agresszort támogatjuk-e a békével?

Pepe és a király

Pepe nem hibátlan valaki. Nekem ő az igazi király. Mint minden ember, aki elkötelezetten és lelkiismeretesen végzi munkáját, uralva szakterületét.

Tájékozódni a világban

Hogyan lesz valaki az egyházatyák korának, illetve az egyház szociális tanításának, a XX. századi keresztény szociális mozgalmaknak egyaránt termékeny kutatója?
2016–2024 © jelujsag.hu • Minden jog fenntartva!