JEL újság

A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában

Demény Anna2017.02.09.

A Magyar Tudományos Akadémia Lendület elnevezésű programjának keretében Pálffy Géza történész vezetésével egy kutatócsoport azt a célt tűzte maga elé, hogy feldolgozza a Szent Korona, az uralkodói jelképek és a koronázások történetét a mohácsi vésztől egészen az utolsó, 1916-os koronázásig.

 

A 2012 nyarán alakult kutatócsoportnak 14 belső és több tucat külső munkatársa van a különböző szakterületekről: többek között művészettörténész, numizmata, történész-filológus tagjai is vannak. A KÉSZ veszprémi csoportjának meghívására Pálffy Géza kutatásvezető, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója Új kutatási eredmények a Szent Koronáról címmel tartott előadást január 19-én a Padányi gimnáziumban.

A veszprémi születésű tudós a Szent Korona és a koronázási tárgyak kalandos útjának magyarországi és nemzetközi helyszínei közül kiemelte – a hallgatóság nagy örömére – a koronához kapcsolódó veszprémi emlékhelyeket és eseményeket.

Mivel a királynék koronázásának joga a mindenkori veszprémi püspököt illette, kitért a királynék koronázásának módjára is. Megtudhattuk, hogy ezen alkalmakkor négy koronára volt szükség.

A veszprémi püspök királyné koronázási joga azzal magyarázható, hogy a veszprémi egyházat az első magyar királyné, Boldog Gizella alapította, a veszprémi püspökök pedig hosszú időn át a királynék kancellárjai voltak. A középkori hagyományok szerint a szertartást az esztergomi érsek celebrálta. Ő érintette a királyné jobb vállához a Szent Koronát. Ez szimbolikusan azt jelezte, hogy a királyné osztozik férjével az uralkodás és az ország kormányzásának terhében. Szintén az esztergomi érsek kente fel krizmával a királynét. A veszprémi püspök végezte magát a koronázást: ő helyezte a házi koronát a királyné fejére. Abban az időben, amikor a Magyar Királyság a Német-római Császárság által kormányozott Habsburg-birodalom része volt, a királyné férje, aki egyben császár is volt, a királyné koronázási szertartásán a saját házi koronáját viselte. A negyedik korona a császárság birodalmi koronája volt, amely egy díszes helyen volt kiállítva a szertartáson.

A munkacsoport tagjai kutatásaik során elsősorban olyan kérdésekre kerestek választ, hogy mikor keletkezett és kihez köthető a Szent Korona első hiteles ábrázolása, hol található a legkorábbi szentkoronás magyar országzászló, mikor ferdülhetett el a korona keresztje, mely városainkban volt koronázás. Számos félreértés tisztázását segítheti elő ezen kérdések megválaszolása, ami a Szent Korona átfogó történetének megírásához elengedhetetlenül szükséges.

A tévhitekkel ellentétben a Szent Korona első hiteles ábrázolása nem a Fugger Krónikából való – erősítette meg az előadó –, hanem Clemens Jäger augsburgi városi történetírónak a Habsburg család története című munkájában jelent meg, és bizonyosan az 1553-tól 1561-ig tartó időszakban készült, Hans Sebald Lautensack munkája. A koronás címer első ábrázolása pedig 1618-ból maradt fenn azon a zászlón, amelyet Esterházy Miklós vitt Ferdinánd koronázásakor, s amelyet jelenleg Fraknón őriznek.

Az előadó szólt arról is, hogy a kereszt elferdülése egy sérülésnek tulajdonítható, amelyet a koronatartó láda felfeszítése során a 17. században szenvedett el.

Kutatásaik során arra jutottak, hogy a négy eddig ismert koronázó városon kívül (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony és Buda) Sopronban is kentek fel magyar uralkodót, méghozzá háromszor. Név szerint: Gonzaga Eleonóra Anna királyné, II. Ferdinánd második feleségének koronázása 1622. július 26-án történt a ferences templomban. III. Ferdinánd királlyá koronázása 1625. december 8-án volt, szintén a ferences templomban. Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolna Terézia királyné, I. Lipót harmadik feleségének koronázására ugyancsak a ferences templomban került sor 1681. december 9-én. Ezekről az eseményekről részletesen olvashatunk A Szent Korona Sopronban című kötetben.

Pálffy Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Szent Koronához számos tévhit és legenda kapcsolódik, és sokan fantasztikus elméleteket szőttek köréje, amelyeket fenntartással kell fogadnunk. A Szent Korona a magyar állam szuverenitásának és a Szent István-i államiságnak a legfőbb szimbóluma, ezért csak felelősségteljes, tudományos módszerekkel szabad foglalkozni vele.

Demény Anna

Jelen Idő

Jelen Idő

Keresés

Rovat szerint

Szerző szerint

Évszám szerint

Legfrissebb

Boldog munkáslány

Ferenc pápa 2024. május 23-án engedélyezte, hogy Bódi Mária Magdolnát vértanúként tiszteljük. Boldoggá avatását 2025. április 26-ra tűzte ki, mely vértanúságának 80. évében lesz Veszprémben.

Naplójegyzetek Esztergom orosz megszállásának idejéből

Szivós Donát 1944 és 46 között volt házfőnök, igazgató és gimnáziumi tanár Esztergomban. Ebből az időből származó naplója beszámol az orosz megszállásról, az oktatás újraindításáról, Serédi Jusztinián bíboros haláláról és utódja, Mindszenty József kinevezéséről, de nem hallgatja el renden belüli konfliktusait sem.

Befejezetlen mondat

Tudod, hiszed, fákat ültettél, virágokat, adtál
gyermekeket – Isten kegyelméből – és neki!
Így lehet benned béke, és hiheted
mindezért kezét nyújtja, ölelésre, hogy érezd,
veled teszi meg a kanyar utáni szakaszt
2016–2024 © jelujsag.hu • Minden jog fenntartva!