Akit kínzója is alkotásra inspirált
„Elsőnek említeném mélységes hitét. A liturgikus énekek tanulásánál mindig megállt egy-egy pillanatra, és néhány szóval megmagyarázta, hogyan fejezi ki az egyházi ének, a gregorián, a keresztény hit egy-egy fontos részletét. Ezek a magyarázatok hűen tükrözték azt, ahogyan ő megélte ezeket.”
Így emlékezett egykori tanárára Dr. Pregun István[1].
Száz éve, 1915. szeptember 18-án született Tamás Gergely[2], a Kalocsa közeli Öregcsertő községben. Pályaválasztására nagy hatással volt nagybátyja, Tamás Alajos[3], akit a ferencesek Kapisztrán provinciájának reformátoraként ismerünk. Hatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kis Gergő már pécsi gimnazistaként eldöntse hivatását: a ferences élet vállalását, és Kapisztrán Szent János iránti fokozott tiszteletet. A nagy provinciális már nem élt akkor, amikor az ifjú rokon a rendbe került, így a novícius felvehette nevét. Közös ismerőseik szerint arcvonásaikban is felismerhetőek voltak.
Az egyházzenéhez való vonzódás az egykori pécsi kántor, karnaggyal kapcsolatos: Agócsy László[4] felfigyelt a kis gimnazista szép csengésű, tiszta hangjára, amint latinul énekelte a korintusiakhoz írt levél Eucharisztiára vonatkozó részletét. Az orgonától lépett hozzá, és szavaival meghatározást nyert az életpálya másik része, a zene iránti vonzódás: „Te zenetehetség vagy!” A tízéves fiú ezután a kollégium harmóniuma mellett autodidaktaként vasszorgalommal képezte magát.
Jászberényben, a József Nádor Reálgimnáziumban tett érettségi után, 1933. augusztus 29-én belépett a Ferences rendbe. Jászberényben előbb filozófia-, majd teológiahallgató lett. 1941. június 15-én szentelték áldozópappá.
Papi szolgálatát Gyöngyösön kezdte, ahol kórust szervezett. Az „500 mezítlábas fiú” énekére figyelt fel Kodály, aki javasolta a rendszeres zenetanulmányok végzését. Elöljárói megadták a lehetőséget, hogy a Zeneakadémián egyházzenei, ezt követően egyházkarnagy képesítést szerezzen. Tanárai közt volt Harmat Artúr[5] és Bárdos Lajos[6]. Tudását ezután még zeneszerzés tanulmányokkal fokozta.
Budapest ostroma után a Margit körúti Ferences templom vegyes kart szervezett. Alajos atya lett az új kórus vezetője. Együttesét Kapisztrán Kórusnak[7] nevezte. Műsorukban jelentős szerepet kapott a gregorián ének és – Kodály javaslatára – a reneszánsz kórusirodalom. A Mester 1946. április 15-én tett bejegyzést az énekkar emlékkönyvébe, melyből a jó tanács Kodály sajátos humorával vegyül: „Ad multos annos![8] Szerzőkben ajánlanám a vokális végűeket: Palestrina, Victoria, Lasso stb., stb. a konszonáns végűek helyett. A vokális tudvalevőleg inkább énekelhető.”
Alajos atya tudta, hogy a kórus egymagában kevés a zeneművészet nagy alkotásainak a megszólaltatásához. 1947-ben újabb együttest alapított: egy szimfonikus zenekart, mely szintén a nagy példaképről Kapisztrán Szimfonikus Zenekar nevet kapta. Még a 40-es évek végéig elhangzott előadásukban több Bach kantáta mellett a Karácsonyi oratórium; Händel Messiása és a Cecilia óda; Haydn Terézia miséje, Teremtés oratóriuma, Krisztus hét szava a kereszten; a Via Crucis Liszt Ferenctől.
A karmester figyelmet fordított kortárs zeneszerzők műveire is, főként, ha azok rendjének alapítójához, Szent Ferenchez kapcsolódtak: Beretvás Hugó: C-dúr Szent Ferenc miséje, vagy Szabó Polikárp: Szent Ferenc élete egyaránt a repertoárba került. A kortárs művek iránti érdeklődését igazolja, hogy 1948 őszén, amikor még csak fél éves volt Stravinsky Miséje (Mass), ők – New York, London és Milánó után – vállalták a magyarországi bemutatót. Nagy eseménynek számított, hogy a főpróbán Otto Klemperer[9] is megjelent. Ami az oratóriumok szólistáit illeti – az Opera neves énekesei álltak rendelkezésére.[10]
A szereplések színhelye a Margit körúti ferencesek temploma mellett a Mátyás-templom és a Belvárosi templom volt. 1947-ben léptek fel először a Rádióban, ahol híres európai adók számára is készítettek felvételeket a Kapisztrán együttesek műsoráról. Ezzel egy időben a Zeneakadémia nagyterme is megnyílt számukra.
1948 végére nagy lendületet kapott az állam addig egyre erősödő egyházellenes tevékenysége (1948. december 26. hercegprímásunk letartóztatása). Különös kegyetlenséggel fordultak az ifjúsággal foglalkozó papok ellen. 1949-ben Alajos atya mintha a fenyegetésből mit sem látott volna, gyermekkórust szervezett. Hogy a templomi zene világát színesítse, a Kapisztrán Kórus utánpótlását biztosítsa, megalakította a Kapisztrán Gyermekkart. A gyermek együttesben lehetőséget látott az ifjúság keresztény szellemben történő nevelésére a nehéz esztendőkben. Hatéves kortól a serdülésig szerepeltek itt a gyerekek. A próbák látogatói csodálattal szóltak arról a pedagógiai tehetségről, amit itt a karnagy részéről tapasztaltak.
Az egyházüldözés őt sem kerülhette el. 1951. május 24-én Csontos Oszkár[11] rendtársával letartóztatták. Előbb az Andrássy út 60. kínzókamráit, majd a kistarcsai internálótábor megalázó fogságát kellett elviselnie – ítélet nélkül. Sokan találgatták a fogva tartás okát. Alajos atya nem foglalkozott mással, mint az egyház zenéjével és együtteseivel. Sztálin születésnapját megelőző napon, 1951. december 20-án kapott amnesztia oka az volt, hogy őrei látták legyengült, meggyötört szervezetét, attól tartottak, hogy bent hal meg. A börtönemlék Csontos Oszkár számára az életfogytig tartó sántaság volt, Alajos atyának pedig a korán jött súlyos betegségek.
A börtönbeli szenvedésekről, a megaláztatásokról nem hallottunk tőle. A legközelebbi rokonnak, ismerősnek is alig szólt erről. Egy alkalommal szűk baráti körben mégis kibuggyant belőle egy emlék: „Egyik éjjel, kihallgatásomkor ezt dörögték fülembe hóhéraim: Minden ellenállás hiábavaló! Maestro, győzünk! Felettetek és az egész világ felett is! Te ezt nem akarod megérteni? Elhinni? Te, aki volt haza fia vagy, volt rend tagja, és hamarosan a volt egyház elfelejtett gyereke?! […] Nos erről írj egy négytételes rekviemet. Érted, rekviemet, mely egyben az Isten halálát is siratja Jeremiás siralmával…”
A fogoly úgy érezte, hogy ötletet kapott kínzóitól. Fejében megindultak a gondolatok, mire visszakerült a zárkába a dallam már a fejében „billentyűzött” s megszületett a világbörtön imája:
„Ha dől Isten háza, tartsd erős vállad!
Ha lankad a lelkünk, jöjj égő zsaráttal!
Benned remél, ím, Téged vár az egyház,
A Hon s a hű magyar Nép!”
Az ’50-es években a világi szereplések lehetősége megszűnt. A Rádió, a Zeneakadémia és egyéb hangversenytermek már nem fogadták őket. 1952 februárjától az Állami Egyházügyi Hivatal törölte Alajos atyát a Ferences rendből. Mint civil egyén, a templom karnagya és orgonistája vezethette csoportjait. Szereplési lehetőség csak a templomokban maradt, de nem csak a fővárosban: Orgoványtól Szegedig, Gyöngyöstől Esztergomig járták az országot.
A sötét évek késleltették egy gyermekzenekar szervezését. Eddig kétévente újabb és újabb Kapisztrán együttest szervezett. Most 1955-ig kellett várni, míg megalakult a Kapisztrán Gyermekzenekar, negyedszer demonstrálva a karmester Kapisztrán Szent János iránti tiszteletét.
A neves együttesek megalakításának idején zeneszerzéssel is foglalkozott a Páter. Főként kórusműveket komponált együttesei számára. Nagyszabású zeneműveinek sorát is a Kapisztrán tiszteletből származó ihletettség nyitotta meg. XII. Pius pápa bullában hívta fel a figyelmet Kapisztrán Szent Jánosra, halálának 500. évfordulójára, kiemelten kérve a ferenceseket a méltó megemlékezésre. A pápai dokumentum felsorolta a szent érdemeit, az 1456. július 22-iki nándorfehérvári helytállását kiemelve. Szerzőnk most nagyméretű zenemű megírásához látott – oratóriumot komponált, Nándorfehérvár 1456. címmel. A mű szövegét Radó Polikárp[12] verseiből és korabeli krónikák szövegéből állította össze. Művében találkozik a magyar népzene, a gregorián ének és a balkáni török dallam. Mindezek nem mozaikszerűen jelennek meg, hanem – a szerző tehetségét igazolva – szerves részei a mű egészének.
Alajos atya, eddig a négy Kapisztrán együttes élén karnagyként volt ismert, ettől az időtől jegyezzük zeneszerzői tevékenységét.
Tiszteletben tartva a kor rendelkezéseit 1956 tavaszán benyújtotta művét az Állami Egyházügyi Hivatalhoz, kérve az engedélyt a bemutatáshoz. Ahogy arra számított – nem kapott jóváhagyást. A pápát ki kell hagyni a műből, Kapisztrán halálával történő befejezés pesszimista – és más, ehhez hasonló indokok hangzottak el. Bizonyos kompromisszumok árán, kéthavi huzavona után megszületett az engedély.
1956. október 22-én, a forradalom előestéjén került sor az ősbemutatóra. A Belvárosi Főplébánia- templom zsúfolásig megtelt. Mint a forradalom nyitánya szólalt meg a mű. Nem véletlen marasztalták el a megtorlások idején. Magát a dátumot is célzatosnak vélték, de elképzelhető, hogy milyen hatással lehettek a forradalom megtorlóira Radó Polikárp sorai: „Eljön majd az idő, nincs is olyan messze, Győzelemre vezérel Krisztus keresztje” – és másnap kitört a forradalom.
A Magyar Rádió bemutatóról készített felvétele a forradalom alatt elveszett. Amerikában élő ferences szerzetesek Király Kelemen[13] és Medveczky Medárd[14] biztosították egy új felvétel költségeit. A Rottenbiller utcai filmstúdióban elkészült a szalag, melyet Amerikába kijuttattak. A ferences atyák ott hanglemezt készíttettek róla, melyhez magyar és angol nyelven mellékelték a szöveget. A mű címét is lefordították: Hungarian Oratorium: Nándor Alba címmel szerepelt külföldön. Az oratóriumot a rádiók tömegei tűzték műsorukra a hanglemezek segítségével, nem egyszer népünk forradalmára emlékezve.
1959-től a budapesti Központi Hittudományi Akadémia énektanára lett. Már jó ideje nem hordhatta a ferencesek ruháját. A kispapok közt ragyogóan vasalt világos öltönyben, kikeményített fehér ingben, nyakkendőben jelent meg. Sokan nem is gondolták, hogy szerzetes pap. Tanítványai rajongással szerették.
1959-ben újabb mű született Kapisztrán emlékére: Kapisztrán mise. Természetesnek vehetjük, hogy sokat átvett az oratóriumból, melynek egyik fontos részlete Kapisztrán szertartása. A műről Rónay László írt ismertetést, melyből idézünk egy részletet: „Az alkotás magyaros jellegét a Credo hordozza. A hitvallás majdnem végig pentaton dallamokon gördül és csak a záró rész fugája hoz egyházi (frig) dallamot. Ez a megoldás ötletesen tolmácsolja a magyarság eggyé forrását Krisztus egyházával. Ezt a hangulatot hevíti forrpontig a Hosanna hatalmas erejű himnusza, az új alkotás legszebb része.”[15]
E korszakban más misekompozíciókat is írt. A Missa Populi (Népmise) két nyelven készült (1962), az ordinárium hivatalos latin szövegével, és párhuzamosan a szerző magyar fordításával. Megelőzte korát: miután a darab a Zeneműkiadó Vállalatnál megjelent, a II. Vatikáni Zsinat, – melynek egyik törekvése az anyanyelven történő misézés engedélyezése volt – csak azután ült össze. Alajos atya magyar szövegéről a liturgia nagy tudósa, Radó Polikárp, is elismeréssel nyilatkozott. Az Őrangyal misét (1962) gyermekegyüttesei számára komponálta. Missa Juventutis – Az ifjúság miséje (1964.) szintén a gyermekegyütteseknek írt darab, mely a Missa Luba néger mise alapján fogant, a ritmus-hangszereknek nagy szerepet szánva.
Népzenei fogantatású művét, a Kánai menyegző népi játékát (1958) a gyermekegyütteseknek írta népdalok felhasználásával. Szerzőnk népdalokat is gyűjtött Bács-Kiskun és Csongrád megyében Mindszent környékén – darabjában az utóbbi területen talált dalok szerepelnek. Ugyancsak folklór ihlette kompozíció a Lacrimae Petri – Péter könnyei, Péter tagadása – kantáta (1961). A XVIII. századi vallásos népi ájtatosságot megörökítő szöveg Magyar Ferenc rimóci gyűjtése alapján került szerzőnkhöz. A mű basszus szólóra, vegyes karra, zenekarra és orgonára készült.
1965-ben a milánói Scala opera pályázatot hirdetett. Egy amerikai ismerőse, Kannás Alajos[16] biztatására – aki a szövegkönyv írását is vállalta – elhatározta, hogy részt vesz a pályázaton. A Nándorfehérvár 1456 és a Kapisztrán mise után harmadszor nyúlt a Kapisztrán témához. Hatalmas buzgalommal látott a Kapisztrán opera megkomponálásához. Kannás Alajos meghívta magához Los Angelesbe, hogy a munkát nála, nyugodt körülmények közt végezhesse. A barátok aggodalommal figyelték a gyenge fizikumú, megtört egészségű ember vállalkozását.
A komponálással időben elkészült, leadta a pályázatra, viszont a kiírók nem adtak ki díjat – a kézirat levéltárban pihen.
Amerikából hazatérve egészsége szemmel láthatóan megromlott. A kórházi ápolás már nem segített: elhatalmasodott rajta a tüdő- és pajzsmirigyrák. Operáció után, az egykor friss, lendületes ember nehezen vette a levegőt, beszéde halk, töredezett lett. A Központi Hittudományi Akadémián abba kellett hagyni a tanítást.
1966 végén súlyos betegen, Kodály Zoltán: Magyar miséjének ősbemutatóját vezényelte (énekszólamát a Hozsanna imakönyvek utolsó oldalai tartalmazzák). A bemutató hallgatója volt Kodály Zoltánné Péczeli Sarolta is.
Börtönörökségnek tulajdonított betegsége 52. évét sem engedte betölteni. 1967. augusztus 29-én halt meg. Akkor a Farkasréti temetőben temethették el, de 1989-től a budai ferencesek altemplomában találta meg földi maradványa a végső nyughelyet.
Plajner Béla egykori Kapisztrán kórustag kis verse, melyet a Kapisztrán mise bemutatójára írt, jól tükrözi azt a szeretetet, rajongást, amellyel együttesei Lojzi bácsit körülvették, s ahogy a mű az előadóira hatott:
A Kapisztrán mise dallamai nékünk
A jövő évekre legszebb örökségünk:
Áhítatunk őrzi Kyrié-je híven,
Istendicsérésünk Glóriája légyen,
Credo-ja a credónk, közös hitvallásunk,
Névadó szentjével harcos tanúságunk.
S az Úr érkezését ünnepelni végül,
Sanctust, s Benedictust zengjünk e misébül,
S akkor majd a Bárány a szívét kitárva
Fogadjon be minket, együtt valahára.
Legyen ez a dallam közös szövetségünk,
Biztos záloga, hogy egyszer odaérünk!”
Balás Endre
Fotó: Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány
[1] Dr. Pregun István (1943–2006) pápai prelátus, a Hajdúdorogi Egyházmegye főhelynöke, a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola rektora.
[2] A kereszteléskor kapott név.
[3] Tamás János Alajos (1858–1932) OFM, a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány, a Kapisztrán provincia újjászervezője, atyja, első tartományfőnöke 1896–1932 közt, kisebb megszakításokkal.
[4] Agócsy László (1906–1993) 1926-tól pécsi kántor és különböző iskolatípusok tanára. A „Kodály módszer” terjesztésének harcosa. 1929-ben létrehozta a pécsi Ferences templom Szeráfi Kórusát. Munkássága a kórusmozgalom szervezésében is ismeretes.
[5] Harmat Artúr (1885–1962) katolikus egyházi zeneszerző, karnagy, a Zeneakadémia tanára. A Szent vagy, Uram orgonakönyv szerkesztője Sík Sándorral.
[6] Bárdos Lajos (1899–1986) zeneszerző, karnagy, zenetudós. 1928–1949 közt a Zeneakadémián az egyházzenei tanszakon tanított a tanszak megszűnéséig. 1951-től ugyanott a zeneelmélet tanára.
[7] Az együttes ma is működik, Lógó Tibor karnagy vezetésével.
[8] „Hosszú évekig.” Hosszú életet, jó egészséget kívánó akklamáció a bizánci szertartásban.
[9] Otto Klemperer (1885–1973) német karmester és zeneszerző. 1947–1950. közt a budapesti Operaház vezető karmestere volt.
[10] A Stravinsky mise bemutatójának szólistái: Farkas Ilonka, Máthé Jolán, Rösler Endre, Bornemissza Pál.
[11] Csontos Béla Oszkár (1916–1975) OFM, az iparos ifjúság hitoktatója, népszónok, házfőnök, rendi tanácsos volt.
[12] Radó János Polikárp (1899–1974) OSB, egyetemi tanár, könyvtörténész, liturgiatörténész, A liturgikus mozgalom egyik apostola volt.
[13] Király (Kőnig 1945-ig) Ferenc Kelemen (1893–1978) OFM, a Magyar Katolikus Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, a Katolikus Magyarok Vasárnapja című amerikai hetilap segédszerkesztője.
[14] Medveczky Gyula Medárd (1890–1966) OFM, a Kapisztrán Jánosról nevezett ferences rendtartományban. 1930-tól tartományfőnök New Yorkban, 1935-től házfőnök New Brunswick-ban. Az amerikai magyarok szervezője.
[15] Rónay László: Zenei jegyzetek / Új magyar misék. Vigília, 1960. február. A cikk szerzője gyakran írt Tamás Alajos munkásságáról.
[16] Kannás Alajos (1926–1999) pszichológus, író, költő. Az Egyesült Államokban a pomonai közkórház pszichológusa volt.