Áldozatok az Ecseri úti templomban

Minden esztendőben megemlékezünk arról, hogy 1956. október 25-én magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező, békés tüntetőkre. Az elmúlt évtizedekben a történészek, kutatók feltárták, mi zajlott a főváros szívében. Ám a forradalom eseményeinek megismerésében még mindig vannak fehér foltok.

1956. október 25-én ugyanis öten életüket vesztették Budapesten, a Külsőferencvárosi Szent Kereszt-templomban. Nemcsak az áldozatok halálának helye ismert, tudjuk a nevüket, életkorukat, foglalkozásukat, haláluk közvetlen okát. A legidősebb közülük 66 éves volt, a legfiatalabb még nem töltötte be a 22. életévét. A legidősebbet kivéve mindannyian munkások voltak. Közös bennük még, hogy mindannyian nők voltak, és mind az öten lövés következtében véreztek el.(1)

Mi történt pontosan 1956. október 25-én az Ecseri úti templomban? 

A 2013-ban kiadott A katolikus Budapest című könyv szűkszavúan csak ennyit közöl: „Az 1956-os harcok során súlyosan megsérült a tetőszerkezet és a főbejárat, az ablakok betörtek, megrongálódtak a szentély falképei és a templombelső is.” A Szent Kereszt Plébánia történetét bemutató fejezetből még azt is megtudhatjuk, hogy „az 1956-ban tönkrement három nagyméretű szentélyablak új üvegmozaik képeit” csak negyven évvel később állították helyre az eredeti tervek alapján.(2)

Kálmán József plébános szerint nincsenek feljegyzések az esetről, de a sekrestye ajtaja ma is őrzi a golyók nyomait.

Mi történt azon a bizonyos csütörtökön, 1956. október 25-én reggel az Ecseri úti templomban? Belelőttek a városba érkező orosz katonák? Forradalmárok menekültek a szent falak közé a karhatalmisták elől? Tudatosan irányított vagy egy eltévedt lövés oltotta ki öt ember életét? Máig nem tudjuk.

A Franciaországban élő Kocsándly Kuti Margit, aki gyerekként a környéken lakott, egy levelében így emlékezik vissza: „A Külsőferencvárosi Szent Kereszt templomba ágyúval lőttek be a szentmise alatt. Az áldoztató rácsnál akadt meg a golyó. Ha nem akadt volna meg, akkor a golyó egész az oltárig megy… A bejárati ajtón hatalmas lyuk keletkezett. Halottak is voltak, a bátyám ott volt ministráns akkor a szentmisén.” Ugyanígy emlékezik Budapesten élő barátnője, akivel gyerekként együtt jártak hittanra és szentmisére. Margit még hozzáteszi: „az a néni, aki ott elhunyt, ott lakott, ahol mi”.

Az öt halott emlékét nem őrzi emléktábla. Legalább ez a néhány sor emlékezzen Balogh Nándorné Farkas Máriára, Kulcsár Ilonára, Nagy Margitra, Szabó Erzsébetre és Szabó Rozáliára, akik reggeli áhítatukat végezve veszítették életüket. 

Nyugodjanak békében!

(1) A forradalom és szabadságharccal összefüggésben életüket vesztett személyek adatai (https://adoc.pub/a-forradalom-es-szabadsagharccal-sszefggesben-eletet-vesztet.html) – letölthető pdf.
(2) A katolikus Budapest. Szerk.: Beke Margit. Szent István Társulat, Budapest, 2013. II. kötet, 656. o.