JEL újság

Ami még neki sem sikerült

Szerdahelyi Csongor2011.06.24

Boldog János Pál pápa misszionáriusnak sem volt akárki. Hitterjesztői tevékenysége a két Ferenc, Assisi és Xavéri mellé helyezi életművét. Európa, Afrika és Amerika szinte valamennyi országában járt. Ázsiában viszonylag „rosszabbul” teljesített. A legnagyobb és legnépesebb földrész 48 országából „csak” 18-ba jutott el.

 

A meglátogatott országok közül öt a Közel-Keleten van: Jordánia, Izrael, Libanon, Szíria és Törökország. Az egykor a Szovjetunióhoz tartozó közép-ázsiai területen Örményország, Azerbajdzsán és Kazahsztán földjét csókolta meg. Az indiai szubkontinensen felkereste Indiát, Pakisztánt, Bangladest és Srí Lankát. Délkelet-Ázsia országai közül négyben tett zarándokutat, a Fülöp-szigeteken, Szingapúrban, Thaiföldön és Kelet-Timorban, ami akkor még Indonéziához tartozott. Eljutott a Távol-Keletre is, Japánba és Koreába.

A missziós pápa által felkeresett ázsiai országokban a helyi katolikus egyházakat önazonosságukban megerősítette, a nem keresztények körében pedig látogatása, üzenete általában jó visszhangra talált. Beszédeiben az egyetemes krisztusi tanítás mellett a vallások közötti párbeszéd, az inkulturáció, vagyis a keresztény üzenet és praxis helyi kultúrába való belegyökereztetése, a társadalmi igazságosság és az emberi jogok iránti elkötelezettség fontosságáról szólt.

Az ezredfordulóhoz közeledve több alkalommal is szólt arról, hogy az első évezredben a kereszt Európa földjében talált éltető termőtalajra, a második évezred Amerika és Afrika evangelizációjának jegyében telt, s most keresztény szempontból Ázsia évezrede következik. Jogos a reményünk, hogy Jézus Krisztus tanítása a hatalmas földrészen is nagyon sokakat fog vonzani.

II. János Pálnak nagyon sok minden sikerült. Meghódította a világ, különösen a fiatalok, az öregek, az elesettek, az elnyomottak szívét. A remény üzenetével erőt adott a gyengéknek, hangot azoknak, akiknek hangja nem hallatszik messzire. Diktatúrákat döntött meg a szeretet hatalmával, egy vágya azonban bizonyosan nem teljesült. Mi volt ez a vágy? Eljutni Kínába, szabaddá tenni az immár több mint fél évszázada sínylődő kínai keresztényeket és a vallásszabadság alapvető emberi jogát biztosítani a világ legnépesebb országában mindenki számára.

Mindennap imádkozott a pápa e látogatás megvalósulásáért, magáért Kínáért és az ottani keresztényekért. Kína Ázsia és a világ immár megkerülhetetlen hatalma, amelynek meghódítása még a bátor és leleményes misszionárius pápának sem sikerült. Negyed századnál is hosszabb szolgálata alatt legalább hatvan alkalommal tett kísérletet személyes vagy nyílt levél és szóbeli üzenet révén kapcsolatot teremteni a kommunista ország vezetésével. Választ azonban soha se kapott. Pedig nagyon körültekintő volt, messzemenőkig figyelemmel volt a kínai kormány érzékenységére. Nem látogatta meg például Tajvant, Hongkongot vagy Macaót, ahol életerős katolikus helyi egyházak működnek, hogy ezzel is jó szándékáról biztosítsa a hatalom birtokosait. Mindhiába.

Ennek ellenére, illetve ettől függetlenül körülbelül pápasága kezdete óta fokozatosan enyhült a kínai politika az ország keresztényeivel szemben, de még ma sincs a világnak tiszta képe az ott évtizedek óta létező „hazafias” katolikus egyház és a Rómához hű katolikus egyház közötti viszonyról. Az 1,3 milliárdnyi lakosságú országban 12 millióra becsülik a katolikus közösség létszámát. A pápa igyekezett normalizálni a kapcsolatot a kommunista vezetéssel, de az a Vatikán min den lépését ellenségesnek bélyegezte, szuverenitása elleni támadásként fogadta. Így például nagy volt a felháborodás, mikor a szentév során 120 kínai vértanút avatott szentté, vagy amikor bíborossá kreálta Sanghaj hős püspökét.

XVI. Benedek pápa örökölte tehát a nagy feladatot, rendezni a kapcsolatokat Pekinggel, és megszüntetni a kínai katolikusok között a kommunisták által az ötvenes években teremtett mesterséges megosztottságot. Mindkét pápa többször állította a kínaiak elé példának a 16. században élt Matteo Ricci jezsuita misszionárius és humanista életművét, aki a Ming-dinasztia idején elvitte Kínába az evangéliumot, és nagyszerű modelljét adta a mai értelemben is korszerű inkulturációnak és a kultúrák közötti párbeszédnek.

A missziós pápának Vietnamba sem sikerült eljutnia, ahol szintén még a kommunisták vannak hatalmon. Ebben az országban azonban a korlátozások ellenére az egyház dinamikusan fejlődik, a lakosság egy tizede katolikus, eleven a hitélet, rengeteg a papi és a szerzetesi hivatás.

II. János Pál ázsiai utazásainak leglátványosabb eseménye a manilai ifjúsági világtalálkozó volt, amikor minden idők legnagyobb tömege, közel ötmillió hívő vett részt a pápai szentmisén. A Fülöp-szigetek Ázsia egyetlen keresztény többségű országa. A pápa a Fülöp-szigeteki népre bízta Ázsia evangelizálását. E népes katolikus ország lakosságának tekintélyes hányada a kontinens olyan országaiban dolgozik, ahol a kereszténység csupán törpe kisebbséget alkot. A filippínók ezekben az országokban papjaik és szerzeteseik vezetésével életvidám, vonzó keresztény közösségeket alkotnak. Jelenlétük a kereszténységet nem ismerő befogadó országok polgárainak figyelmét és szimpátiáját váltja ki.

Bár ázsiai útjai alkalmával Boldog II. János Pál mindenütt szembesült az etnikailag és vallási szempontból rendkívül sokszínű földrész értékeivel, ősi kultúráinak erejével, de meggyőződése, hogy a katolikus egyház Jézus Krisztus evangéliumának hirdetésével tud újat mondani az itt élő népeknek, és azok fogékonyak lesznek a keresztény igazságok iránt. A harmadik évezredben a kereszténység személyiség- és társadalomformáló erejére Ázsiában is nagy szüksége van a népeknek.

Szerdahelyi Csongor

Jelen Idő

Jelen Idő

Keresés

Rovat szerint

Szerző szerint

Évszám szerint

Legfrissebb

Háború és béke Keleten

Innen, a Fülöp-szigetekről az orosz–ukrán háború távoli konfliktusnak tűnik, ám közvetlen szomszédunk a fenyegetett Tajvan. A Dél-kínai-tengeren a mi országunkhoz tartozó zátonyokat foglalnak el kínai hajók, és lehalásszák az ottani vizeket. Kell-e ezt tűrni? Nem csorbul-e az igazság, nem az agresszort támogatjuk-e a békével?

Pepe és a király

Pepe nem hibátlan valaki. Nekem ő az igazi király. Mint minden ember, aki elkötelezetten és lelkiismeretesen végzi munkáját, uralva szakterületét.

Tájékozódni a világban

Hogyan lesz valaki az egyházatyák korának, illetve az egyház szociális tanításának, a XX. századi keresztény szociális mozgalmaknak egyaránt termékeny kutatója?
2016–2024 © jelujsag.hu • Minden jog fenntartva!