A faluvégi keresztnél imádsággal kezdtük a sétát, s reméltük, hogy megtaláljuk a célt, amiről az interneten kapott térképen kívül semmit sem tudtunk. Csak ez erdős domb gerincét láttuk, s nagyjából tudtuk az irányt.

Miután Jézus testét nagypénteken eltemették Arimateai József sírboltjába, egy nagy követ hengerítettek a barlang bejáratához. Vasárnap hajnalban pedig a kenethozó asszonyok csodálkozva azt látták, hogy ezt a követ valaki eltolta onnan.

Szabó Magda legkeserűbb, legsötétebb regényeként is emlegetett Pilátus főhőse Szőcs Anna, aki egy sok évtizedes, nagy egységben megélt házasság után megözvegyül. Szinte fel sem ocsúdik szeretett férje halálából, rögtön a temetés után tényként közli vele lánya, Iza, hogy már el is adta a szülői házat, hogy magához költöztesse Budapestre.

A teremtett világ szépséges tájai közül kitűnnek a fejüket égbe emelő, méltóságteljes hegyek. Vannak köztük szerényen meghúzódók, s vannak kimagaslók, melyek felhőkbe burkolóznak. Egy bizonyos: mindegyik vonzza a szemet. „Tekintetem a hegyekre emelem” – mondja a zarándok Jeruzsálem felé ballagva.

„Legyen világosság!” – ez a Teremtés Könyvéből vett jelmondata és életvezetője Greguss Sándornak. Az író-filmkészítővel nem mindennapi gyermekkoráról, kalandvágyról, keresett és megtalált igazságokról, egy sorsfordító betegségről, missziós küldetéséről és az egész életét átható Isten-hitről beszélgettünk fóti otthonában.