A 2022. évi népszámlálás kapcsán sokan a katolikus egyház, illetve a hagyományos vallási közösségek drasztikus visszaeséséről beszélnek. A népszámláláson a katolikus egyház kudarcot vallott? Vagy ez a realitás?

Több mint húsz éven keresztül szabályozta az állam és a vallási közösségek kapcsolatát a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény, melyet huszonhat évvel ezelőtt, 1990. január 24-én fogadott el a Parlament.

Márfi Gyula veszprémi püspök állapította meg egy előadásában: „Az egyház és az állam kapcsolata sosem volt felhőtlen eddigi történelmünk során."1 Ez az erkölcsi kérdések tekintetében fokozottan igaznak tűnik. A történelem folyamán ezen kérdések tipikus összeütközési ponttá váltak az egyház és az állam között.

Időről időre érdemes áttekintetni a különböző államrendszerek viszonyát a vallási közösségekhez. A témának számos megközelítési módja elfogadott, jelen dolgozatomban nem cél átfogó elméleti értekezés adása, hanem e viszonyrendszer általános bemutatása.