Napjainkban a populáris zenei kutatások kezdenek kiterjedni a vidéki térségre is. Ezek sorába illeszthető A Beatkorszak és előzményei Hódmezővásárhelyen 1957–1974 című kötet Sulyok Csaba tollából.

A jelenkori szentszéki diplomácia nagyívű karriert befutó magyarjai közül kiemelkedik Pintér Gábor érsek, pápai nuncius, akiről Pápaszemmel a világ körül címmel könyvet adott ki a Szent István Társulat.

Fenyő Miklósnak megadatott, hogy eljusson egy Elvis Presley-koncertre. Az amerikai tartózkodás volt az a fordulópont az életében, amely „megfertőzte” a rock and roll szeretetével.

Boga Alajos Márton Áron bebörtönzése után 1945-től irányította a Gyulafehérvári Egyházmegyét, mígnem 1950-ben őt is letartóztatták. 1954-ben belehalt a máramarosszigeti börtön embertelen körülményeibe.

Ez a történelmi regény kiválóan mutatja, hogyan lehet művészi színvonalon ábrázolni egy olyan korszakot, amikor egy ország sorsának drasztikus változásai óhatatlanul és visszavonhatatlanul rányomják a bélyegüket az emberi sorsokra.

Kevés olyan sötét lapja van Magyarország történetének, mint az első világháború elvesztését követő időszak, melynek legfájóbb pontja Magyarország addig elképzelhetetlen mértékű területi megcsonkítása lett a trianoni békediktátum révén.

Bár a robottechnikai rendszerek és a mesterséges intelligencia az élet szinte minden területére betették a lábukat, ezek a fejlesztések az emberért vannak. Kifejezetten igaz ez a könnyűzenére, ahol hús-vér emberek játszanak hús-vér embereknek. A háttérben dolgozó szakemberekről szól Bálint Csaba könyve.

Két szerző, két filmterv, két forgatókönyv egy rendkívüli kötetben: Pantopl Márton plébános és Koszorús Ferenc ezredes hősies helytállása emberpróbáló időkben.

A Balatont a magyar társadalom döntő többsége szereti, kedveli. A Kádár-korszak-beli, történetét speciális szemüvegen keresztül Rehák Géza történész, politológus írta meg Vörös Riviéra – A Balaton a Kádár-korszakban címmel.

A kádári tömegtájékoztatás figyelmet fordított arra, hogy néhány gazdasági ágazatot úgy helyezzen előtérbe, hogy azokat sikersztoriként lehessen elkönyvelni A pártállami propagandagépezet hazugságait is leleplezi A fridzsider polcai című kötet.

Meglepően átfogó címmel – A magyar kommunisták 1918–1989 – látott napvilágot Papp István történész kötete. A szerző arra vállalkozott, hogy a XX. század történelmének egyik legmeghatározóbb, ugyanakkor talán még ma is felbecsülhetetlen károkat okozó politikai tömörüléséről adjon áttekintést az érdeklődőknek.