A temetésére várakozó gyászolók rózsafüzért imádkoztak ravatala körül 1963. október 4-én, Assisi Szent Ferenc napján. Tudták ugyanis, hogy akitől búcsúznak, nem csupán jeles papköltő, országos hírű professzor, irodalomtudós, hanem Szent Ferenc-i lelkületű szerzetes is, aki az imádság ihletett szavú mestere, nemzedékek imádságos anyanyelvének tanítója is.

„Jó nektek, piaristák, mert ti legalább megmaradhattatok…” Hányszor lehetett hallani ezt a kijelentést 1950 után a szétszóratásban élő szerzetes testvérektől? Ilyenkor a hála mellett azokra a megpróbáltatásokra is gondoltunk, amelyek a 20. században érték a magyar piaristákat.