Afrikában sohasem jártam. Most mégis kicsit jobban eligazodom errefelé is, köszönhető két jezsuitának. Egyikük Sajgó Szabolcs, aki tavaly kétszer is ellátogatott Mozambikba, a másik jezsuita pedig a pápa, aki a minap a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Dél-Szudánban tett apostoli látogatást.

Ha a világ szegényein segíteni akarunk, annak a legbiztosabb módja, ha a missziós rendeket támogatjuk. Miért? Mert az ő kapcsolatrendszerük, életmódjuk, tisztességük, intézményrendszerük és sok évtizedes tapasztalatuk, helyismeretük a lehető legnagyobb garancia, hogy adományaink hatékony felhasználásra kerülnek.

Dél-Amerika kisebb országai közé tartozik Ecuador, melynek neve magyarul Egyenlítőt jelent, ugyanis területén végigfut a nulladik szélességi fok. Ebbe az országba is jutott a 20. század második felében magyar misszionárius, Róna Gábor atya személyében.

Egy barátom, mikor azt mondtam neki, hogy Nepálról szeretnék írni, az ottani kereszténységről, azt mondta, hogy az könnyű dolog, mert az ország neve is kapcsolatban van a kereszténységgel.

A pápa után a legmagasabb méltóság birtokosai a katolikus egyházban a bíborosok, más szóval a kardinálisok. A bíboros kifejezés viseletük színére utal, amelynek az az üzenete, hogy mindig készen kell legyenek vérüket adni Krisztus egyházáért.

Bár ma is óriási kulturális különbségek vannak Kelet és Nyugat között, a tévé és az internet segítségével jóval többet tudunk egymásról, és szinte azonnal értesülhetünk a világ legtávolibb pontján zajló eseményekről. El sem tudjuk képzelni, mennyire más volt a világ négy–ötszáz évvel ezelőtt, amikor az olasz misszionárius, Matteo Ricci Kínába érkezett.

A magát egyetemesnek tartó egyház valójában a 20. században vált a szó szoros értelmében is világegyházzá. Misszionáriusok ezreinek áldozatos munkája eredményeként a kereszténység gyökeret vert a világ szinte valamennyi népe körében. Közben azonban a missziós tevékenység is sokat változott.

Boldog János Pál pápa misszionáriusnak sem volt akárki. Hitterjesztői tevékenysége a két Ferenc, Assisi és Xavéri mellé helyezi életművét. Európa, Afrika és Amerika szinte valamennyi országában járt. Ázsiában viszonylag „rosszabbul” teljesített. A legnagyobb és legnépesebb földrész 48 országából „csak” 18-ba jutott el.