Forró júniusi nap 1956-ban Pécsett. A Megyei Tanács kapuján egy ötvenéves férfi fordul ki a Széchenyi térre. A megye szülész–nőgyógyász főorvosai részére összehívott értekezletről távozik döbbenten. Tudja, az imént megismert 1047/1956 (VI.3) számú minisztertanácsi határozat a terhességmegszakítás liberalizálásáról addigi orvosi élete összeomlását jelentheti.

„Kolozsvárt öt felekezet van s csak egy közös temető. Ha a vallás a legnagyobb szellem gyümölcse s a vallásosságnak a türelem a legmagasztosabb hazája, akkor bizonyára sohasem láttam figyelemreméltóbb helyet Kolozsvárnál” – írta Széchenyi 1821-ben.

A magyar himnusz az egyetlen állami himnusz a világon, amelyet semmilyen törvény, uralkodó, kormány vagy  országgyűlés nem tett kötelezővé egészen a  rendszerváltásig, mégis erkölcsi kötelességnek tartottuk megtanulni s énekelni.

Nyíregyházán a református egyházközösség több mint háromezer gyermeket, felnőttet oktat, lát el vagy gondoz. Foglalkoztatottjainak száma a négyszáz főt is meghaladja. A tavaly nyugdíjba vonult Sipos Kund Kötöny lelkész irányítása alatti évek során a gyülekezet jóvoltából bölcsőde, iskola létesült, s templom épült Nyíregyháza- Sóstófürdőn.

„Régi csibészek, nem ismernek engem meg, nézik, mit nézek, aztán tovább mennek” – szól az Omega együttes híres slágere. A csíksomlyói „Csibészek Alapítvány” egykori csibészei nem hogy rá sem rántanának egykori plébánosukra, Gergely Istvánra, s úgy mennének el mellette, hanem rendszeresen megkeresik.

Püski Sándor és a Magyar Élet Könyvkiadó Baráti Köre hetven éve – 1943. augusztus 23–29. között – rendezte meg találkozóját Balatonszárszón, a Soli Deo Gloria (SDG) református ifjúsági szövetség telephelyén. A Magyar Élet-tábor olyan előadás és megbeszélés-sorozatot ígért, amely a közelgő világháborús összeomlás árnyékában a magyar nemzet háborút követő lehetőségeivel vet számot.

stennel a Hazáért és a Szabadságért! Ezzel, a vezérlő fejedelem imáját egyetlen mondatba tömörítő jelmondattal jellemezhető a Rákóczi Szövetség tevékenysége is, amely a Kárpát-medence magyar diákjait utaztatja, anyanyelvi tábort, irodalmi, történelmi vetélkedőket szervez, pályázatokat ír ki, ösztöndíjjal segíti a határon túli magyar családok gyermekeinek anyanyelvi iskoláztatását.

Non videri, sed esse – Nem látszani, hanem lenni! Ez olvasható az Andrássyak egykori erőssége, a krasznahorkai vár bejárati kapuján. Lenni, azaz jelen lenni.

Hatvannyolc éve, 1944 karácsonyán záródott be az orosz gyűrű Budapest körül. A közel egymillió lakosú fővárost hét hétig tartó ostrom sújtja. A harc súlyos veszteségekkel jár. Pest 1945. január 19-én esik el, majd február 12-én, vagyis 23 nappal később Buda.

Az idén nyolcvanhárom éves korában elhunyt Mária a 48-as tábornok, Perczel Mór egyenes ági leszármazottjaként került 1939-ben a Sacre Coeur Intézetbe a bentlakó arisztokrata és a bejáró plebejus lányok közé.

Családi összejövetel. Ebéd utáni társalgás, fiatalok vitája az elmúlt évtizedek történéseiről. Egy nyolcvanegy éves asszony hallgatja az érvelőket. Megdöbben, mennyi mindenről nincs fogalmuk a fiataloknak. Élő tanúként közbeszól.