Az elvetett mag sokszoros termést hoz

Veszprémiként különösen közel áll hozzám főegyházmegyénk ez eddig egyedülálló eseménye: Bódi Mária Magdolna boldoggá avatása, melyen a KÉSZ veszprémi csoportjának tagjai is részt vettek. Évekig készültünk rá lélekben, amihez az érsekség komoly segítséget nyújtott nyomtatott és digitális kiadványokkal, videókkal, podcastokkal, nívós konferenciákkal és előadásokkal, kiállításokkal, sőt játékfilmmel és a Petőfi Színházban bemutatott színdarabbal is. A tavasszal elkészült, újonnan öntött harangok egyikét is Bódi Magdi tiszteletére szentelték. Ez a harang szólalt meg a boldoggá avatási szentmisén szeptember 6-án.

Bódi Magdi oltárra emelését Mindszenty József veszprémi püspök kezdeményezte, majd a rendszerváltoztatást követően Seregély István egri érsek szorgalmazta. Szendi József és Márfi Gyula veszprémi érsekek idején a kanonizációs folyamat új lendületet vett Kovács Gergely gyulafehérvári érsek korábbi és Cristiana Marinelli posztulátornak köszönhetően.

A boldoggá avatásra az egyházmegye hívei hosszú ideje készültek. Balatonfűzfőn évenként megrendezték a „Balakat” című szentségimádási hétvégét, amelyet fiatalok kezdeményeztek Laposa Norbert plébános nagy örömére, mivel a település templomában ma is megvan az a pad, amely Magdi kedvenc ülőhelye volt. A Balaton-parti kisvárosban volt a gyár, ahol Magdi dolgozott, nem messze utolsó lakóhelyétől, ahonnan napi áldozóként biciklivel járt reggelenként a templomba, még munkakezdés előtt.

A boldoggá avatás vigíliáján ifjúsági találkozót szerveztek a 15–30 év közötti fiataloknak a veszprémi Aréna épületében. Itt Erdő Péter bíboros, Udvardy György veszprémi érsek és Fábry Kornél fogalmazta meg, mi mindenre taníthatja Magdi a mai fiatalokat is. Merészség, alázat, gondviselésbe vetett hit, derű, istenkapcsolat – ezt üzeni Bódi Magdi élete. Michael W. Banach apostoli nuncius így buzdította a fiatalokat: „Ti vagytok a változás főszereplői, a jövő a ti kezetekben van. Ti magatok is átalakulásban vagytok. Mondjatok igent Jézusnak, és építsetek közösséget, egyházat, jobb társadalmat, hiszen fiatal szívetek egy jobb világot akar építeni. Legyetek Krisztus igazi atlétái, akik szívből és lendülettel építik a világot, igazságosabbá és testvériesebbé téve azt.” Kulcsár Dávid, aki a veszprémi főszékesegyház korábbi káplánjaként számos videóban mutatta be Magdi életét, személyes tanúságtételében kiemelte: „Magdi az a boldog, aki nem tudós, nem szerzetes, nem pap, aki az átlagember életét élte, akinek útja éppen ezért mindannyiunk számára követhető.”

A boldoggá avatás napján, szeptember 6-án folyamatosan érkeztek a hívek a veszprémi Arénába. A szentmisét megelőzően bepillantást nyerhettek Magdi élettörténetébe. Különleges perceket élhettünk át, amikor Kovács Elemérné Bódi Mária, Magdi unokahúga jelent meg a színpadon, és epizódokat elevenített fel nagynénje életéből.

A világi apostolkodásban jeleskedő, tisztasága védelmében nyolcvan évvel ezelőtt vértanúságot szenvedett Bódi Mária Magdolna ünnepélyes oltárra emelésének szertartását XIV. Leó pápa képviseletében Erdő Péter bíboros, prímás végezte, több mint tizenkétezer hívő jelenlétében. A szentmise elején Udvardy György érsek felhívta a figyelmet Bódi Mária krisztusi erényeire, amelyeket a szegénység, az emberi nyomor, a háború borzalmai közepette is megőrzött. „Erőforrása az ima, a napi szentáldozás, a szeretet cselekedeteinek gyakorlása volt.”

XIV. Leó pápa a szertartáson felolvasott dekrétuma elismeri, hogy „Isten tiszteletre méltó szolgája, Bódi Mária Magdolna hívő és vértanú, aki mint bölcs és okos szűz, teljesen átadta magát isteni jegyesének, és az ő szeretetére válaszul saját életét sem félt neki áldozni” és engedélyezi, hogy „ezentúl a boldog címet viselhesse, és őt minden esztendő október 26-án – tisztasági magánfogadalmának emléknapján – a jog által előírt helyeken és módokon ünnepelni lehessen.”

A szentmisében Takáts István érseki helynök ismertette Bódi Magdi hivatalos életrajzát. Kiemelte, hogy a család nehéz anyagi körülmények között élt. Magdi már egészen fiatalon kitűnt éles eszével, vallásosságával és segítőkészségével. Bérmálása után a legkisebbek szolgálata mellett kötelezte el magát. Csatlakozott a Szívgárdához és buzgón gyakorolta az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit. Napi áldozó volt, lelkigyakorlaton vett részt. Szerzetesnővér szeretett volna lenni, de szülei rendezetlen életállapota miatt ez nem volt lehetséges. Mégis elhatározta, hogy egészen Krisztusnak szenteli magát, így 1941-ben, Krisztus Király vasárnapján tisztasági fogadalmat tett a balatonfűzfői Jézus Szíve-templomban. Életét a világi apostolkodásnak szentelte. Sosem kesergett az akadályok miatt, sohasem adta fel. Mindig megtalálta azokat a rászorulókat, akiknek segíthetett. Apostolkodott munkahelyén, a Nitrokémia gyárban, és tagja lett a katolikus Dolgozó Lányok Szövetségének. A háború borzalmai között sem hagyta el a derű, vidáman, mosolyogva tett jót, ahol csak tudott.

1945 márciusában a front Litér felé közeledett. Március 23-án teljesedett be Magdi sorsa, aki már előre megérezte, hogy fiatalon fog meghalni. Az egyik katona erőszakos közeledésére tisztaságát védve, kisollóval megsebesítette a támadót, aki azonnal rálőtt. A második lövés után Magdi így kiáltott. „Uram, Királyom, végy magadhoz!” Ezek voltak utolsó szavai, amikor a vértanúságot vállalva életét adta Krisztusért.

Ezt követően bemutatták a boldog munkáslány ereklyéit, melyek közül egy a missziós keresztben kapott helyet, koponyaereklyéjét pedig a Szent Mihály–székesegyház egyik mellékoltárán helyezték ki szemlére.

„Szüzet emelt ma az oltárra az Egyház. Bódi Mária Magdolna 23 évesen áldozta az életét a hitért és a tisztaságért. Vértanúsága nem váratlan szerencsétlenség, hanem egy elkötelezett fiatal élet megkoronázása” – hangsúlyozta szentbeszédében Erdő Péter bíboros. Rámutatott: a fiatal lány áldozata közvetlen hatással volt környezetére. Családtagjai életébe beköltözött a hit és a szeretet, szülei rendezték házasságukat, az őt ismerők között pedig elterjedt vértanúságának és életszentségének híre.

A szentmise végén Udvardy György érsek pedig így fogalmazott: „A boldoggá avatás az egyház válasza a reménytelenségre. Reményünk az üdvösséget teszi jelenvalóvá. Benne átélhettük, miként lehet hinni a boldogságmondások isteni igazságában, bízni a gondviselésben, hinni a búzamag törvényének valóságában. Hitünk húsvéti hit. Mindennapjainkban ennek valósága mutatkozik meg.”

A boldoggá avatási ünnepség végén kisorsolták azt a nyolc kerékpárt, amelyeket Magdi nyolc erényéről neveztek el.

A szerző felvételeivel