JEL újság

Az igazság szolgálója

Jancsó András2023.01.05

Az óév utolsó napján magához hívta Teremtője XVI. Benedek emeritus pápát. Nyolcéves pápaságát váratlan lemondása zárta le 2013-ben. Visszavonultan és imádsággal kísérte az egyház útját egészen halálig. Személyében nemcsak egy kivételes egyházfő távozott, hanem a 20. század egyik legkiválóbb katolikus gondolkodója is.

 

Karl Josef Rauber bíboros, Magyarország korábbi apostoli nunciusa állítólag egyszer úgy fogalmazott: „Joseph Ratzinger abszolút feddhetetlen tudós, de csak a kutatás és az írás érdekli”[1]. Az emeritus pápa erre határozott válasszal szolgált Peter Seewalddal folytatott utolsó beszélgetésében: „Soha nem voltam csak professzor. Egy pap semmiképpen sem lehet csak professzor”[2]. A lelkipásztori és professzori hivatásának egysége mutatkozott meg János harmadik leveléből választott püspöki jelmondatában is: „az Igazság munkatársai”. Ahogy önéletrajzában magyarázza: „ez tűnt számomra összekötő kapocsnak eddigi munkám és az új feladatom között: minden különbözőség ellenére ugyanarról volt és van is szó: keresni az igazságot, és az igazság szolgálójának lenni”[3].

Az igazság keresése mellett már igen korán elkötelezte magát. A második világháborút követően, 1945-ben lépett be a freisingi szemináriumba. Teológiai tanulmányai mellett ebben az időszakban alapozta meg filozófiai és természettudományos ismereteit is. Heidegger, Jaspers, Nietzsche és Bergson munkái mellett Einstein, Planck és Heisengberg írásait is tanulmányozta. Az első jelentős szellemi és lelki munka Szent Ágostonhoz kötötte Ratzingert. 19 éves korában olvasta a Vallomásokat[4], amely nemcsak hitére gyakorolt nagy hatást, hanem tudományos útján is elindította. Egyetemi mestere, Gottlieb Söhngen felhívására nyújtotta be 1951-ben Isten népe és háza Szent Ágoston Egyházról szóló tanításában című értekezését, amellyel summa cum laude minősítéssel doktori fokozatot szerzett.

Söhngen jelentős szerepet játszott Ratzinger habilitációjában is. Nemcsak a témát javasolta, hanem végigkísérte a dolgozat hánytatott útját is. A Szent Bonaventúra történelemteológiájáról szóló habilitációs dolgozat komoly szellemi muníciót jelentett Ratzinger számára, amikor később már a Hittani Kongregáció prefektusaként a dél-amerikai felszabadítás teológiája ellen kellett érvelnie. Ugyanis éppen Bonaventúra tanulmányozása kapcsán fedezte fel annak a Fiorei Joachimnak a munkáját, aki „a jövőről való elmélkedést elfogadott gondolkodásformává tette”[5]. Ezzel pedig a 12. századi szerzetes – pontosabban félreértelmezése – utat nyitott az üdvösséget a történelem szükségszerű haladásában megvalósítósító eszmék előtt. Az így értett felszabadítás teológiával pedig élesen szemben állt Ratzinger.

Az elmélyült kutatómunka ellenére Michael Schmaus dogmatika professzor – a habilitációs dolgozat bírálója – Ratzinger tudomására hozta, hogy munkája nem felel meg a tudományos elvárásoknak, és azt el kell utasítania.[6] Egyes megközelítések, az akadémiai világ számára sajnálatos módon nem ismeretlen indokot vélnek felfedezni az elutasításban: Ratzinger, Schmaus ellenfelének, Söhngennek a tanítványa volt.[7] Ratzinger meglátása szerint Schmaus „azért érezhette magát sértve, mivel anélkül dolgoztam ki egy középkori témát, hogy az ő vezetésére bíztam volna magam”[8]. Miután dolgozatának egy jelentős részét – amelyet Schmaus túlságosan modernistának bélyegzett[9] – elhagyta, végül sikeresen habilitált 1957-ben.

A habilitáció után elindult professzori pályafutása: Bonn, Münster, Tübingen majd Regensburg. Münsterbe már valóságos sztárként érkezett. Székfoglaló előadására nemcsak a hatszáz fős előadóterem telt meg, hanem a szomszédos helyiségekben is hangszórókon keresztül hallgatták, az ekkor még mindössze 36 éves professzort. Münsteri professzorsága idején teológiai tanácsadóként részt vett a II. vatikáni zsinat munkájában. Az egyház hagyományából fakadó megújulást pápasága alatt is képviselte.

Tübingeni előadásainak gyűjteményeként jelent meg 1968-ban az egyik legnépszerűbb könyve, a Bevezetés a keresztény hit világába, melyben hit és ész mély kapcsolatát tárja fel az apostoli hitvallás alapján. Hit és értelem kapcsolatának vizsgálata szorosan összefüggött az igazság keresésével. A téma végül a századot is jelképesen lezáró vitában teljesedett ki Jürgen Habermas és Joseph Ratzinger között. 2004-ben ugyanis a két párhuzamos, mégis teljesen eltérő életutat bejáró professzor – Ratzinger már mint bíboros – ült le egymással szemben a Bajor Katolikus Akadémián. Ratzinger szavai azóta is érvényesek:

Láttuk, hogy a vallás kóros tüneteket mutat, melyek felettébb veszélyesek, és amelyek elkerülhetetlenné teszik, hogy a vallást olykor az ész isteni fényével átvilágítsuk, úgyszólván ellenőrizzük, időről időre megtisztítsuk és rendezzük […]. Mérlegeléseink során azonban az is megmutatkozott, hogy az észnek is megvannak a maga kóros tünetei […]. Ezért az észt is figyelmeztetni kell határaira, és az észnek is nyitottnak kell lennie az emberiség nagy vallásos hagyományaival szemben.[10]

Hit és ész kapcsolatának a fontossága bontakozott ki a regensburgi egyetemen pápaként elmondott – véglegetekig félreértett – beszédében is, ahol hit és értelem egymásra találását sürgette: „Csak akkor járhatunk sikerrel, ha az értelem és a hit új módon találnak egységre; ha túllépünk az értelem önként kinyilvánított lehatárolásán arra, ami kísérletileg igazolható, és újból föltárjuk előtte a teljes terét”[11].

Ratzinger a már idézett utolsó Seewald interjúban úgy fogalmaz: „Lehet, hogy túl sokat gondolkodtam és az is lehet, hogy túl sokat írtam”[12]. Ennek mi, egyszeri hívek csak végtelenül hálásak lehetünk. Ratzinger hatvanhat könyvével, három enciklikájával és a négy apostoli buzdításával teljes életművén keresztül az igazság kutatása mellett kötelezte el magát, intellektuális és lelki bölcsessége velünk marad.

Jancsó András

 

 

A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem EJKK Vallás és Társadalom Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa. Doktori kutatásában Joseph Ratzinger politikai gondolkodását vizsgálja. Az MCC PhD Program résztvevője.

 


[1] XVI. Benedek – Peter Seewald: Last Testament: In His Own Words. Ford. Jacob Phillips. London: Bloomsbury, 2007, 143.

[2] Uo.

[3] Joseph Ratzinger: Életutam. XVI. Benedek pápa önéletírása (1927-1977). Ford. Egleszné Sarbak Zsófia. Budapest: Szent István Társulat, 2005, 171.

[4] Peter Seewald: XVI. Benedek. Egy élet. I. kötet. Ford. Diós István. Budapest: Szent István Társulat, 2021, 188.

[5] Nyirkos Tamás: Bevezetés a világvégéhez. Joachim apát történelmi misztikája. Máriabesnyő: Attraktor, 2015, 96.

[6] Ratzinger 2005, 104.

[7] Seewald 2015, 276.

[8] Ratzinger 2005, 105.

[9] Lukács László: Az igazság munkatársa. Joseph Ratzinger – XVI. Benedek pápa élete és műve. Budapest: Szent István Társulat, 2016, 23.

[10] Jürgen Habermas – Joseph Ratzinger: A szabadelvű állam morális alapjai. Budapest: Barankovics István Alapítvány – Gondolat, 2007, 47.

[11] Találkozás a tudományos élet képviselőivel a regensburgi egyetem nagy aulájában. 2006.09.12. In. Diós István – Csaba Györgyné (szerk.): XVI. Benedek pápa megnyilatkozásai. Pápai dokumentumok 2005-2013. 2. kötet. Budapest: Szent István Társulat, 2018, 117.

[12] Seewald 2007, 143.

 

 

 

2023-01-05

Keresés

Rovat szerint

Szerző szerint

Évszám szerint

Legfrissebb

A jel új ruhája

Nyolc évvel a jelujsag.hu elindulását követően lapunk új külsővel jelentkezik. Oldalunkon megtalálják az elmúlt tizenkét év teljes tartalmát, több mint 1300 cikket csaknem 250 szerző tollából.

Keresztút

Van-e félelmesebb és fájdalmasabb metaforája az emberlétnek, mint Krisztus keresztje? Aligha, mivel a kereszt magába sűríti mindazt, ami a test és a lélek számára elviselhetetlen teher, kimondhatatlan kín és keserűség.

Üldözési Mária

Doktor Rozsomák Rezsőné született Lopakodó Mária magányos özvegy minden esetben lassította és halkította lépteit munkahelye folyosóin, amikor beszédfoszlányok szálltak füleibe. Leparkolt a kiszemelt, inkább kifülelt iroda ajtaja előtt. Onnan fürkészte, hogy mit beszélhetnek róla. Rempülik-e? Dicsérik-e? Egyáltalán, mi derül ki saját magáról munkatársai szavainak képletes tükrében…
2016–2023 © jelujsag.hu • Minden jog fenntartva!