JEL újság

Béküljünk meg a természettel!

Lányi Béla SVD2021.02.05

Aki természettudományokkal foglalkozik, vagy a természet törvényei iránti alázattal tervez gépeket és műtárgyakat, ugyanazt érzi át, mint a Jézus példabeszédeiben szereplő egyszerű halászok és földművesek. Mióta áthelyeztek a cebui belvárosból a verbita egyetem hegyi kampuszára, és egy örökzöld trópusi erdőben élek, egyre jobban megtapasztalom a körülöttünk lévő fák, virágok és élőlények lelki üzenetét.

 

A két nagyváros, Manila és Cebu házrengetegeitől eltekintve a százmillió Fülöp-szigeteki ember legnagyobb többsége ma is a természet közelében éli egyszerű életét, Isten jelenlétének tudatában. A koronavírus elleni küzdelemben nagy támogatónk a természet, melyből Isten teremtő szava szól hozzánk.

Tüntetések a vírus ellen

Ezért néztük innen, a Fülöp-szigetekről megdöbbenve és értetlenül az európai „koronavírus-ellenes” tüntetéseket, melyek a kormányzatok „túlzott reakciója” ellen tiltakoztak. Ezzel szemben Cebuban a világ egyik legszigorúbb karanténját egészen nyugodtan éltük át, bár itt egyáltalán nem mehetett ki az utcára az, akinél nem volt karanténigazolvány, amiből minden család csak egyet kapott, és az is csak számozása szerint a páros, vagy páratlan napokra volt érvényes. Pedig ebben az országban gyenge a társadalombiztosítás, vagyis nagyon sok ember csak akkor kap fizetést, ha ténylegesen dolgozott, ezt pedig a karantén nem tette lehetővé. Ezért sokan fizikailag is éheztek. A Nyugattal kapcsolatban azt is meglepődve láttuk, hogy a tiltakozások egy idő után már a vírus ellen is fordultak: azt hangsúlyozva, hogy nincs is vírus. Nyugati újságok, például az osztrák Kronen Zeitung felháborodottan kérdezték fő címeikben, hogy ezt az „őrültséget miért nem tiltják be”[1]. A vírus azonban más, mint az állami vezetés. Tiltakozással, kételkedéssel nem mondathatjuk le.

Egy fiatal, magyar önkormányzati képviselő szintén kételkedett a vírusban, mégis megkapta. „Köszönöm, hogy ennyien hívtatok ma egész nap, de telefonálni nem nagyon bírok. Írjatok inkább. Igen, létezik a Covid”– írta a Facebookon, mielőtt belehalt a vírus következményeibe.[2]

Hamis diploma

Már a szakmai minősítések is bizonytalanná váltak. Információs társadalmunk adathalmazában bolyongva nagyon sokan úgy érzik, hogy önálló véleményt tudnak alkotni arról is, amit soha nem tapasztaltak meg. A valódi szaktekintély értéke csökken. Megdöbbentő a stájerországi „álorvos” esete, aki egy faluban egyszerre csak elkezdett „praktizálni” a falára kifüggesztett „diplomára” hivatkozva. Később kiderült, hogy egyáltalán nem volt orvosi diplomája. De még a polgármester is szívesen járt hozzá, sokan pedig azt mondták, hogy „becsapta az embereket a diploma kapcsán, de csodálatos munkát végzett”. A falusiak szerint: „Haragunk nem az »orvos«, hanem azok ellen irányul, akik feljelentették. Nagyszerű szakembert vettek el tőlünk.” Valóban ma is megtalálható az interneten az a hirdetés, amelynek alapján az 59 éves álorvos „diplomáját” vette: „Adjon magának vagy barátainak mesterképzést, alapképzést vagy doktori fokozatot. (…) Függetlenül attól, hogy rendelkezik-e oklevéllel, alapképzéssel, mesterképzéssel, doktori címmel, szakmai bizonyítvánnyal, oklevéllel, útlevéllel, szakmunkás bizonyítvánnyal vagy mesterlevéllel, itt mindent könnyedén megvásárolhat.” Egy intézmény angol nyelvű (de német eredetű) hirdetése pedig erre biztat: „Vásároljon tiszteletbeli professzor címet! (…) Nincs szükség sokéves tanulmányokra. Kinevezzük tiszteletbeli professzornak gyorsan, felhajtás nélkül.”

Hivatalos álhírek

A posztszovjet államokban azt is kifejlesztették, miképpen lehet a (sokak szerint gyakran elcsalt) választások valódi eredményét alternatív módon megállapítani. „A Golos platformot belorusz programozók hozták létre, hogy ellenőrizzék a választások integritását és az alternatív szavazatszámlálást.”[3] Ebben a helyzetben többen hisznek alternatív internetes csatornáknak, mint a hivatalos állami televíziónak, amit szintén szoktam nézni interneten. És nem véletlenül! Míg a politikai vezetés le tudja állítani az egész internetet, a Telegram, egy alternatív internetes alkalmazás, „fel van szerelve az úgynevezett blokkolásgátló mechanizmussal, és kifejezetten Fehéroroszország számára csatlakoztatott proxy szerverekkel rendelkezik.”[4] A Telegram alkalmazás egyik legfontosabb csatornája a fehérorosz Nexta (fehéroroszul: Valaki). Ott ismeretlen informátorok adatait kapja egy rejtett, jelenleg külföldön (Lengyelországban) működő központ.[5] A Nextához bármilyen üzenetet, tájékoztatást be lehet küldeni. A hatóságok nem tudják, hogy ki küldte és honnan.[6] Míg független elemzők alátámasztják a Nexta hitelességét, a rejtett információáramlás óriási felelősséget ró a csatorna vezetőire. Nem lehet tudni ugyanis, hogy meddig tudnak hitelesek maradni. Népszerűségük abból a bizalmatlanságból ered, amelyet a posztszovjet államok népessége az állami tömegtájékoztatással szemben érez.

Ég és föld hirdeti Isten dicsőségét

Aki hisz Istenben, annak a legfontosabb igazság az, hogy ő van! Mégis sokan nem hisznek benne. Sokszor elgondolkodtam azon, hogy miért van ez így. Isten létét annak alapján fogadják el az emberek, ahogyan saját világukat látják. Ha valakinek a környezetében mindenki azt mondja, nincs Isten, akkor ennek az embernek nehezebb lesz hinni Istenben. És ez attól is függ, hogy az illető miképpen szerez információt a világról, amelyben él. Személyesen, tapasztalat alapján tájékozódik, vagy inkább egy információs rendszerre van utalva. Érzi-e a természet világát, vagy el van tőle szigetelve?

Sokszor kijózanodásra van szükség ahhoz, hogy átéljük: az Isten által fenntartott fizikai világban élünk. Pedig tulajdonképpen minden ember beláthatja, hogy minden reggel akkor kel fel a Nap, amikor annak be kell következnie. Akkor nyugszik, amikor annak jön el az ideje. Nálunk a tengerparton pontosan akkor következik be az ár és az apály, amikor a fizika törvényei megkövetelik. De ezeket a dolgokat természetesnek vesszük. Csak az kelti fel figyelmünket, amikor emberi beavatkozásról értesülünk. Balesetek, betegségek azonban szembesítenek fizikai valóságunkkal, természetbe illesztettségünkkel.

A jelenlegi járvány valóban nagyon sokféle dolgot váltott ki belőlünk azzal kapcsolatban, hogy mit hiszünk el, és kiben hiszünk. Elgondolkodtatott bennünket arról, hogy mikor hihető valami. Ki kell értékelnünk az információk áradatát. Felbukkannak téves információk, sőt hazugságok is. Csalások! Már az a gondolat is, hogy téves információkkal etetnek bennünket, amit például negyven évvel ezelőtt egy szovjet (vagy amerikai) átlagembernek eszébe sem jutott volna! A legvégzetesebb tévedés azonban az, ha Isten létét nem tudjuk elképzelni, elfogadni. Talán ki is józanodunk, és ez megnyitja szívünket a hitre.

Ha erősödik bennünk a természet megbecsülése, ha át tudjuk élni a természet erejét, akkor könnyebb lesz elfogadni, hogy Isten valóban itt van közöttünk a nagy megpróbáltatásokban is. A kirándulás, a természet szeretete, barkácsolás, kertművelés, állattartás segít felindítani bennünk az egészséges gondolkodásmódot. A sport, testedzés is hozzájárul ahhoz, hogy meglássuk Istent magunkban és másokban. Legfőképpen pedig azok a tettek mutatják meg emberi méltóságunkat, istenképiségünket, amelyeket önzetlenül és átgondoltan teszünk embertársainkért.

Lányi Béla
verbita misszióstestvér

 

 


[1] https://www.krone.at/2264796

[2] https://www.heol.hu/orszag-vilag/koronavirusban-meghalt-jozsefvaros-baloldali-kepviseloje-3146482/

[3] https://belarus2020.org/home

[4] Pravda.com.ua, augusztus 19.

[5] https://jamestown.org/program/what-is-belarusian-telegram-channel-nexta/

[6] https://ru.wikipedia.org/wiki/Путило, Степан Александрович) Sztyepán Putyilo, a Nexta alapítója.

 

 

2021-02-05

Keresés

Rovat szerint

Szerző szerint

Évszám szerint

Legfrissebb

Huszonnégy láb

Egyszer csak Jézus fölállt a vacsoraasztaltól. A közelben ülők csodálkozva követték tekintetükkel. Amikor már-már azt hitték, végre kezdik megérteni, hogy a mester mit miért tesz, akkor mindig valami váratlannal lepte meg őket

Különös halászat

A víz úgy ringatta őket, mint anya az álmos gyermekét. Az ég lámpásai hunyorgó fényükkel beragyogták a csöndesen szundikáló, tükörsima tavat, amit ők csak Nagy Víznek neveztek maguk között. Ha lemegy a nap, kimegyünk a Nagy Vízre, szokták mondani egymásnak.

Legendák nyomában

Országjárásunkat most az Aranyosszék két patinás településén tett múltidéző és jövőt remélő vizitációval folytatjuk. Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében.
2016–2024 © jelujsag.hu • Minden jog fenntartva!