Beregi Marietta versei

Ars poetica

Formával ruházni
a száguldó, szabad gondolatokat,
határt szabni,
mégis sejtetni a határtalant,
időtlen szálakat
szőni a pillanatba,
és megláttatni a láthatatlant.

Szívdobbanást rejteni
betűk játékába,
a végtelenbe rajzolni
kulcsot és kincset,
és a szavak igaz tükörfényében
meglátni
magamat és Istent.

A fény hírnökei

A világ fénytelen pora
láthatatlanul száll
s az évgyűrűk sokaságában
jégpáncéllá dermed
az egykor táncoló szíveken.

A Végtelenbe repítő szárnyak
csüggedten bújnak meg
a lélek rejtekében
s a Mindenség vágyódó sóhaja
mint tavaszi szellő
végigsuhan a világon.

Emberpalánták nőnek
kik fénylő szavakról
puha színekről beszélnek
és zenéjük ritmusára
előtünedeznek
a mosolygó szívek.

A fagyos föld szorításából
mint a bátor hóvirág
tavaszt hozó hírnökök
lépnek színre
hogy csilingelő nevetésük
fénnyel borítsa
a téli álmot alvó világot.

Hordozd a szívedben

Hordozd az imádságot
buzgón a szívedben,
és hamarosan az
imádság fog téged hordozni.
 

Beregi Marietta

2019-03-31