A Jel irodalmi rovatszerkesztőjének elismerése

A magyarságot szépirodalmi munkásságával szolgáló alkotói tevékenysége, valamint a Jel irodalmi rovatának szerkesztőjeként a kortárs költészetet az olvasók elé táró értékteremtő munkája elismeréseként Zsirai László, a Jel irodalmi rovatának vezetője díszoklevelet vehetett át a Keresztény Értelmiségei Szövetsége XIV. kongresszusán az Országgyűlés épületében szeptember 14-én.

Az alábbiakban az elismerés részletes indoklását adjuk közre.

Zsirai László Géza költő, író, publicista, irodalmi szerkesztő. 1956-ban született Sopronban. Érettségi után újságíróként helyezkedett el, majd 1982-ben a MÚOSZ Újságíró Iskola gazdaságpolitika szakán szerzett újságíró-képesítést. Az irodalmi pályára soproni hitoktatója, dr. Hetény János, valamint mentorai, Vasadi Péter, Fodor András és Bárdosi Németh János költők terelték. Első verseit a Vas Népe 1973-ban közölte. 1976-1990 között a Hírlapkiadó Vállalatnál dolgozott újságíró munkatársként, üzemi lapok szerkesztőségeiben. Az Új Ember külső munkatársa lett. 1990-1991-ben az országos terjesztésű LÉTkép szociálmagazin egészségügyi, hír- és szépirodalmi rovatait gondozó szerkesztőségvezetője, majd olvasószerkesztője volt. 1991-től szellemi szabadfoglalkozású lett, a Bécsi Napló és a Keresztény Élet külső munkatársaként dolgozott. Rendszeresen publikál a Jel hasábjain, 2010-től a spirituális és kulturális folyóirat szépirodalmi rovatvezetője. Kincskereső, aki felkutatja a kortárs költészet kevés publikációhoz jutó verselőit, művészetüket bemutatva adja közre alkotásaikat. Zsirai László versei, novellái, esszéi, recenziói és más írásai öt évtizede jelennek meg különféle hazai és külföldi lapokban, folyóiratokban, antológiákban, önálló kötetekben.

Publikált – többek között – a Kortárs, a Magyar Napló, a Vigilia, a Magyar Nemzet, az Új Misszió, az Új Ember, a Keresztény Élet, az Evangélikus Élet, a Reformátusok Lapja, valamint külföldön a Várad, a Székelyföld, a Bécsi Napló és a Magyarok Vasárnapja hasábjain. Gyermekverseit, meséit közölte az Aranyág, a Dörmögő Dömötör, a Képes Újság, a Nők Lapja és a Kisalföld. A Magyar Írószövetség, az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Soproni Írók Társasága, a Soproni Fiatalok Művészeti Kollégiuma és a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja. Több országos szépirodalmi és sajtópályázaton nyert díjakat. 2010-ben a Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőverseny elismerő oklevelében részesült. Elnyerte az „Itt alkotni, teremteni kell!” Széchenyi-pályázat irodalmi fődíját és Az én Petőfim esszépályázat ezüst oklevelét. Az utóbbi három évtizedben több mint 200 könyvet szerkesztett, lektorált, korrigált különböző könyvkiadók külső munkatársaként. Írásai és vele készült interjúk többször elhangzottak a Kossuth Rádió Vers napról napra és Irodalmi Újság című műsoraiban, a Mária Rádióban, a Magyar Katolikus Rádióban.

A keresztény és polgári értékrendet következetesen képviselő írásművészete, a spirituális realizmus jegyében született művei elismeréseként 2018-ban Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át. Írói hitvallása: „Magyar vagyok, tehát magyaroknak, magyarul kell írnom; az irodalom pedig nem parádé, hanem szolgálat – a nemzet jelenének és jövendőjének szolgálata.”