Életkezdet és -vég

Szeptember 19-én közöltük Életkezdet című írását. Nem gondolhattuk, hogy utolsó publikációja lesz életében. Dr. Zentai László író, költő, nyugalmazott kormányzati főtisztviselő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó tanára, a Soproni Füzetek főszerkesztője szeptember 28-án, életének 75. évében visszaadta lelkét Teremtőjének.

Irodalmi pályáját a Soproni Fiatalok Művészeti Kollégiumában kezdte, 1967 óta adta közre verseit és egyéb írásait lapokban, folyóiratokban, antológiákban, rádiókban. Első verseskötete Kökényhúsú ég alatt címmel 1989-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál. E bemutatkozó kötetének harmat tisztaságú gondolatai közül idézem: „Anyám szeme / páros büszke csillag / parazsában / kék virágok nyílnak”. Esszérecenziókat, kritkákat, interjúkat és kisesszéket tartalmazó, A csúcsok megközelítése című könyvét a Xénia Kiadó 1995-ben adta ki. A Grafit Kiadó gondozásában 2000-ben megjelent Rendszerváltó gazda(g)ságunk című könyvével részlegesen törlesztette a magyar sajtó történelmi fordulóponttal kapcsolatos adósságát. Elemző cikkeiben igyekezett megvilágítani a rendszerváltás gazdasági háttereit és következményeit. Porban aranyrögök címmel válogatott és új verseit 2007-ben jelentette meg a Gyöngyharmat Kiadó. Hosszabb szünet után, melyet közszolgálati hivatásából fakadó feladatainak ellátásával töltött ki, a próza felé fordult. El- és kibeszéléseit a Mikor jön az öreg? című könyvében adta közre 2017-ben a Grafit Public Kiadó gondozásában. Novelláit tartalmazza Fel a hatodikra című könyve, melyet és minden továbbit a Civil Flotta Kiadó hozta ki, 2018-ban. Egy évre rá az 1967–2018-as időszakból összegyűjtött versei kerültek a könyvesboltok polcaira, Lemosott idő címmel. Átütő sikert első regénye, a Bolhasípok Jankó városában hozott számára, 2019-ben. Fejezeteiből különféle politikai meggyőződésű egyének és a társadalom viszonya rajzolódik ki a jellegzetesen deviáns magatartású főhős sorsának tükrében. Bizonyítéka annak, hogy a történelmi igazságtalanság képes látszólag meghasonlott külsőre formálni a különben lelkileg-szellemileg határozott, erkölcseiben megingathatatlan személyeket. E regény a mai időszakban magas példányszámban fogyott, megfilmesítését tervezik. A 2021-es keltezésű, Rebeka, meg az a 66. senki odafönn című regényében a mások hitelét rombolóan lekicsinylő sértés és a bűn, összefoglalva: a gonoszág elleni küzdelemnek, vagyis a jóság burkolt és nyilvánvalóan jogos győzelmének áhítása adja az esszenciális alap iránytűjét a lelki terepeken.

Legutolsó megjelent családregényének mintája rokoni természetű. Von Alexander, a csirkefogó címmel a múlt századelő kezdetével elevenednek meg a Galbavy nemesi família életének fontosabb epizódjai, miközben a korszak történései is felvillannak. Voltak idők című CD-jén versei hallhatók saját előadásában és az egykori Szélkiáltó tag, T. Horváth József megzenésítésében. A soproni színművészek által felolvasott, Válaszok a tükörnek című hangoskönyvét sorozatban sugározta idén a Marosvásárhelyi Rádió.

Zentai László irodalmi műveinek értékét számos kritika ismerteti. Cs. Varga István József Attila-díjas irodalomtörténésztől származik: „Hármas hűség köti Zentai Lászlót: a soproni lokalitás imponáló történelmi-szellemi öröksége, valamint a tapasztalatként megélt és feladatként értelmezett magyarság- és európaiság-tudat. A versírás a napi, történelmi és ontológiai kételyeken való felülemelkedés esélyeit ígéri számára. A szépség, a jóság és az igazság örömére szomjas költő a József Attilai-i „munka, szabadság, kenyér s jó szavak” eszményét mélységesen átéli.” A családregény ébresztése című könyvismertetőjét Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész a következő megállapítással indítja: „Sok évtizedes közszolgálat után Zentai László írói pályája egyre gazdagabb. A Sopronhoz mindvégig hű szerző novellákat, regényeket és verseket is tartalmazó eddig életműve egyrészt a régió, másrészt az egyetemes kortárs magyar irodalom szerves része immár.” A soproni származású, ám az utóbbi években Szilasligeten élt szerző írói hagyatéka kétségkívül a magyar irodalom tartószerkezetének egyik eleme.

Közszolgálati tevékenysége sem jelentéktelen, hiszen lelkes kötelességtudata következtében tízezreken segített állami hivatalaiban ugyanúgy, mint a magánéletben. A NŐK 40 program tőle származó ötletének kidolgozásával elérte, hogy a negyven évi munkaviszonnyal rendelkező asszonyok, nagymamák koruk hátralévő részét családjukban hasznosíthassák. Szociális területen végzett munkásságát Magyar Arany Érdemkereszttel, Idősekért-díjjal, a szülővárosában kifejtett tevékenységét pedig Sopron Kultúrájáért-díjjal ismerték el.

Telefonbeszélgetésünk alkalmával Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége XIV. kongresszusán elhangzott beszédéből idéztem. Néhány nap múlva megérkezett Zentai László pályatársamtól Semjén Zsolt A józan ész ellenforradalma című könyve. Megköszönni már nem tudtam, mivel a kórházi ágyon alva készült az Égi Hazába költözésre.

„Írhatod a nekrológomat" − fejezte be megváltozott hangon az utolsó beszélgetést. Nem akartam elhinni, de fél évszázados barátságunk alatt sohasem hazudott. Sajnos, most sem.

Isten nyugosztalja!